Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :

the story of my life i take her home, i drive all night to keep her warm and time is frozen

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
▼ mystic falls ▽
Hobbi & foglalkozás :
▼ i am a super busy guy ▽
Humor :
▼ dry like the sahara ▽



A poszt írója Stefan Salvatore
Elküldésének ideje Hétf. Nov. 05, 2018 1:39 pm
Ugrás egy másik oldalra

Gratulálunk, elfogadva!
● ● üdvözlünk a diariesfrpg oldalán! ● ●
Kedves Scarlett! 40

Elnézést, hogy megvárakoztattalak, igyekeztem ideérni, de... így sikerült. Viszont nagyon örülök, hogy volt lehetőségem elolvasni a lapodat!  31 Már a regisztrációdkor elkezdtem gondolkozni, hogy ez az égő vörös hajú nőszemély vajon milyen lesz, mit fogsz kihozni belőle, ki ő, mi a története, mit csinál, hol él? Megannyi kérdésem volt és biztos vagyok benne, hogy a kíváncsiságom csillapítása okán nem az előtörténeted volt az egyetlen sztori amit tőled olvastam - ergo, követni foglak, ez száz százalék. Wink

Jószívű vámpírnak nem könnyű lenni ebben a mai világban. A legtöbben annyira elvesztik emberségük maradványait, hogy elsétálnának egy sérüléseket szerzett gyerek mellett, arról nem is beszélve, hogy könnyedén félrepillantanának egy férfi felé száguldó autóról. Te nem így tettél és van egy olyan érzésem, hogy több, mint meghatározó volt ez a találkozó a te és a doktorod életében is. 40 Nem voltál túlontúl óvatos, viszont ha megigézted volna a dokit, talán sosem talál rád újra... mert rád fog, ugye? Szurkolok nektek! Wink

Nem is tartalak fel tovább, hiszen a fogalmazásmódod gyönyörű, egyszerűen hibátlan, nem tudok és nem is akarok belekötni, ilyen szép szavakat mindig öröm olvasni. 31 Szóval menj, foglald le az arcod és hódítsd meg a játékteret! Jó szórakozást! 40


Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :

•• him
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
•• somewhere in the chaos land
Hobbi & foglalkozás :
•• fight with Mr. Doctor
Humor :
sharp-tongued



A poszt írója Scarlett Payne
Elküldésének ideje Szer. Okt. 24, 2018 11:53 am
Ugrás egy másik oldalra

Scarlett Payne
● ● You don’t know me at all. None of you do. ● ●

234

miss  aesthetic

seattle

Amber Heard

vámpír

Letty

tanító (ált. iskola)

a karakterem saját


Születési idő, hely   1784. / november / 07. / New Orleans, Louisiana állam
Első átváltozás   1813. tele -
Család   A korának valóan teljesen átlagos családban nevelkedett. Szülei szeretetének fátyla alatt nevelkedett, ahogy testvéreivel is békés kapcsolatot ápolt. Egy fivére, s egy húga között középsőként élte a mindennapokat. Rendes, kedves, udvarias család voltak - amíg a háborúk bele nem sodorták a maguk medrébe őket. Egy ütközet során veszítette el őket, ugyanis a fronton nem sikerült megfelelő védelmet biztosítani a köznép javára. Scarlett is itt esett el, csakhogy az egyik háborús hős vámpírként állt helyt. Valószínűleg a vér miatt, vagy mert a bűntudatát kívánta enyhíteni a kiontott életek ellenében, sosem fogja már megtudni a nő. Akit csak tudott, megitatott a vérével azon a napon, Scarlettből így lett vámpír. A nőnek nincs információja róla, hogy hányan menekülhettek meg aznap. Mostanra pedig már megtanult egyedül élni. Nincs kapcsolata egyetlen leszármazottjával sem, próbálja kihozni a legtöbbet a lehetőségből, ami megadatott. Valami különleges és megmagyarázhatatlan oknál fogva, az egyetlen személy, aki iránt gondviseléssel érez napjainkban: Richard Brown.

 
Bíbor zuhatag reppen a széllel, ahogy elhagyja a kórházat. A tanítványa szerencsére megúszta pár könnyebb karcolással - bár a kolléga biztosan kapni fog, amiért nem figyelt eléggé a fiúra. Most, hogy a szülők már átvállalták a felügyeleti joguk, Scarlett csendes árnyékként vonul a parkolón keresztül, hogy hazatérhessen. Hosszú nap volt a mai, a nap sugarai már lemenőben. Szeretne megpihenni, elfeküdni az ágyában és szemet hunyni afölött, hogy miféle trükkel gyógyította meg a gyermeket.
A legutóbbi kórházlátogatása jut eszébe - amikor megbotránkoztatta a férfit. Szörnyű baleset áldozata lett, mégis karcolások nélkül feküdt benn. Természetes, hogy a halandó szemeivel nem értette sértetlensége okát. Ahogy emlékeiben lubickol, mintha csak kiszaggatná onnét a férfit, ugyanis pontosan ebben a pillanatban pillantja meg. A parkoló túl oldalán caplat valahová. Elég figyelmetlenül - ha a nő gondolhat ilyesmit. Szét sem néz, s az aggodalom virága kinyílik a vörös mellkasában, csak annyira megzavarva járását, hogy lelassítson, s ebből a pontból figyelje némán. Van valami elbűvölő abban az emberben, valami kivételes és különleges. Már épp abbahagyná a révedését, mikor egy kerék csikorgása  vonja magára lankadó figyelmét, s csapódik pontosan arra a sávra, amin a férfi is halad. Scarlett reflexeinek köszönhetően hamarabb észleli a veszélyt, mint bárki, s hamarabb is reagál, mint bárki...
Lábai önálló életre kelnek, teljes sziluettje áthasít a távolságon, hogy időben a férfi oldalára érkezzen, akit valószínűleg már megbénított addigra az autó sebes közeledte. A nő tenyerét neki feszíti annak, ami egy horpadás következtében megálljt parancsol a lendületének, s le is pattan róla a négykerekű. A nyomás miatt a légzsák persze rögtön arcon csapja a sofőrt. A vörös nő valamelyest a férfi fölé tornyosul, valamelyest pedig az autónak áll ellent. Talán nincs túl sok szemtanu, talán csak káprázatnak hiszik majd, ha kell, majd bűvölettel elfeledteti alakját. Lényegében nem számít, mert a férfi épségben van. Lassú, vontatott a pillantása, amivel végül megjutalmazza az alatta elterülőt. Ezer érzelem fut át rajta, egyszerre aggodalmas, számonkérő, de csendesen némító és sejtelmesen mosolygó is.
- Nem tanították meg magának, hogy nézzen szét? kérdi halkan, mintha csak becézné a férfit. A sötétedő égbolt a tanu rá, hogy szemei ragyogva néznek vissza a kék íriszekből. Kipirult kissé a hirtelen lendület és cselekedet lenyomata végett, de arcjátéka azért kedves, hiába a csípős nyelve. Illő volna a férfi hogyléte felől érdeklődnie, mégis fellökte, ahogy az autót pályájának állt ellent - de a fenébe is, nagyon is pislog, nagyon is figyeli őt.
- Hova jár gyúrni? a kérdést meghallva elkerekednek szemei, szemöldökei felfutnak homloka közepéig. Ajkai elnyílnak, mosolyt formálnak majd lágy nevetésbe tör fel, fejét csóválva. Bizonyosan beverhette a fejét a férfi.
- Ahhoz képest, hogy orvos, nem sok értelem szorult magába. mint, aki beviszi a kegyelemdöfést, úgy fordul teljes törzsével felé, elégedett mosollyal és arcjátékkal ábrázatán. Megmentette. Túlélte. Ennyi elegendő. S lerí a pasasról, hogy nem tudja, nem érti, honnan tudja a vörös, hogy orvosként dolgozik. Aztán a felismerés árnyalatai lassan keresztül osonnak arcán.
- Várjunk! Maga az a nő... a férfi arcán látszik, mennyire megviseli a tudat. A boldog tudatlanság medrében még kényelmesebben viselhette el a vörös mentőakcióját, ez most nehezebb. A nő lefojt egy nevetést, majd megcsóválja a fejét.
- Nem tudom miről beszél, Mr. Holmes. enyhén csücsörítenek ajkai, játékos grimaszt ejtve löki még odébb az autót, mintha csak tolatásra késztetné. A következő pillanatban lassan felegyenesedik a férfi fölül, elhúzódva szilluetjével tőle. - Azért óvatosan Csipkerózsika, nehogy kivasalják! Nem mindig lehetek itt, hogy megmentsem. vállat ejt puhán, rendezgeti öltözékét, leporolja magát. Pillantása visszatér a férfi arcára, de azért próbál nem túl látványosan szórakozni a reakcióján.
- Hogy csinálta?! Mi maga? a betonon fekve kérdezi a férfi, s ahogy Scarlett már állva - lehetősége nyílik valamennyire körbe pillantani, nem csak a szemtanuk között, de a férfi körvonalán is, lát-e bíbor pettyeket, vagy megúszta-e. Nem érzi a vére illatát, de nem jelenti, hogy nem üthette be magát. A kérdést hallva beletúr vörös loboncába, majd állát enyhén emelve ismételten vállat ránt.
- Nyugodtan hívjon csak Csodanőnek, magának engedem. somolyogva néz le a fickóra, majd egy kacér kacsintást követően már el is fordul tőle, hogy a járda felé vegye a célirányt, távolodva a baleset helyszínéről, az oda tóduló csonka tömeg elől.
- Szép próbálkozás! Nem ver át a trükkjeivel!!! hallja, hogy a férfi nem adta fel és kiabál még. A nőnek igazából mindegy mit hisz róla, megmentette és ez a lényeg a számára. Mosolyra rándul ajkai szeglete, ahogy kitalálja, hogyan vágjon vissza, s már fordul is a járdáról a pasas felé, kezeit mellkasa előtt drámaian összefűzve.
- Olyan aranyos, szerintem kérjen egy nyalókát valamelyik kollégától, ha megvizsgálták! dallamosan nevet bele a kora esti szellőbe, hogy aztán végleg búcsút mondjon, hátat fordítva neki, felvéve egy közepes tempójú lépésritmust. Nem veszi észre, hogy mikor pattan fel a betonról a doktor, de meghallja kifinomult érzékeinek köszönhetően, hogy mit motyog mögötte.
- Nem mész te sehova... dörmögi, ami felettébb mulattatja a nőt. Hallja, hogyan növekszik a szívverése, miféle férfias lihegéssel próbálja utól érni őt.
- Ha kergetni akar, nem ártana gyúrnia kicsit... válla fölött szól hozzá, de lelassít. Teret és lehetőséget nyújt. Hagyja, hogy csuklójára marjon a férfi meleg tenyere és megpróbálja megállítani, de még mielőtt azt hihetné, hogy nyeregben van - Scarlett sebesen felé fordul, megadva neki, amire vágyott, magát. Szembe áll meg vele, elég közel húzódva hozzá ahhoz, hogy légvételnyi maradjon a távolság közöttük. Megbűvölhetné, elfeledtethetné vele mindazt, ami történt, de helyette csak a vonzó íriszekbe bámul, hogy aztán magabiztos mosollyal hozzáfűzze a férfi riadt arcát látva: - Szívesen! utal a korábbi mentésre. Meg sem próbál elhúzódni, a férfi gyenge fogásából rögtön kitéphetné karját, de nem teszi. Farkasszemet néz vele, hol íriszeibe, hol ajkára, arcának vonásaira, megfigyeli őt. A doktor az autó felé fordul, ahogy kapcsol, mi is történt - s látva az arcán felvillanó érzelem kavalkádot arra vonatkozóan, hogy a baleset tényleg megtörtént, nem csupán képzelete szüleménye, Sclarlett ezt a pillanatot használja ki, hogy elillanjon, s köddé váljon. Így is tesz, sziluettje messzire elhúz őtőle.

Lehetséges, hogy nem most találkoztunk utoljára, igaz?

**Hálás köszönet a közreműködésért Richard Brown-nak! <3

Vissza az elejére Go down
 

Scarlett Payne

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: Vámpírok
-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Szomb. Dec. 15, 2018 5:27 pm
Hétf. Dec. 10, 2018 12:09 pm
Pént. Nov. 30, 2018 1:01 pm
Pént. Nov. 30, 2018 12:45 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
4
8
vámpír •
7
12
ősi vámpírok •
2
4
Vadászok •
1
4
Boszi / mágus
10
3
Vérfarkas •
5
9
hibrid •
2
1
vámpírboszi •
6
4
Animágus •
0
3
dhámpír •
4
2
tündér •
2
1
Farkasboszi •
2
1
druida •
1
3