Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 22, 2012 7:53 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Nem vagy önző, csak túl sokra vágysz egyszerre - helyesbítettem nevetve. Nos, hát ezzel egyáltalán nem volt egyedül.. csak nekem több volt az akaraterőm, de érzem, hogy ez nem sokáig lesz így. Ha így folytatja egyáltalán nem fogok tudni a filmre fókuszálni, hanem helyette a szájára tapadok és el nem engedem többet.. Amikor kezei a hasamra tévedtek, én egy pillanatra lehunytam a szemeimet és elmosolyodtam. - Légyszi, vegyél vissza - néztem rá oldalra billentett fejjel. - Mert ha így folytatod, nem fogok tudni semmi másra fókuszálni csak RÁD - panaszkodtam fájdalmasan, jól kihangsúlyozva az utolsó szót. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve lassan felemeltem a kezét és levettem a hasamról. - Elégedj meg annyival, hogy átkarolsz - kérleltem hatalmas kiskutya szemekkel méregetve, majd visszafordultam a tévé képernyője felé.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 22, 2012 2:41 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Felnevettem. Ohh, hát ez a feltétel máris sokkal jobban bejött. Legalábbis reméltem, hogy be FOG, mert azt már tudjuk hogy Ő is kíván, szóval... reméljük a csókomat épp úgy, és... hát úgy máris jobban tetszene a film is, az biztos.
- Remek! Nekem ez az ötlet így NAGYON tetszik - vigyorogtam szélesen, és hevesen kezdtem rázni a fejem. - Cseppet sem vagy az, sőt, mondjuk inkább hogy én vagyok önző, meg... nagyképű, mert remélem, sőt tudom, hogy az én csókomnak te épp úgy nem tudsz ellenállni, mint én a tiédnek - hajoltam újra lassan közel hozzá, de most Ő volt aki megcsókolt engem, amin kissé még jobban kiszélesedett a vigyorom. - Mondtam én - néztem Rá diadalittasan. De hogy kitartani... hát talán a főcímig. De nem mondtam semmit, csak felvontam kissé a fél szemöldököm, és aztán egy újabb sóhajjal a tévé felé fordítottam a fejem, mert felhangzott a zene a készülék felől. Ha ez nem lett volna elég, Katie feje ismét a vállamra került, de... ha már kínzósat játszunk, hát akkor én fél kezemet a hasára tettem. Nem csikiztem, de azért tenyeremmel finoman simogattam a felsőjén át, hadd érezze Ő is épp oly kellemesen kínzónak a játékunkat, mint amilyennek én érzem. De nem szóltam többet, csendben néztem a filmet, és minden percben készen vártam, hátha kapok csókot.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 22, 2012 2:18 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Hihetetlenül kínzó lassusággal hajolt hozzám, majd lehelt egy aprócska puszit az ajkamra. Na jó, igaza van.. tényleg élvezném a csók-szüneteket, ezért is gondoltam meg magam egy sóhaj kíséretében.
- Na jó, kiszélesítem a határokat.. akkor csókolózunk, amikor én akarom - nevettem fel a megfogalmazásomon. - Nem is vagyok egoista, mi? - tettem hozzá vigyorogva, majd mielőtt még megnyomtam volna a távirányítón levő gombot, adtam egy gyors csókot Warrennek.
- Ez ki kell tartson egy darabig - kacagtam az arckifejezése láttán, ahogyan rám nézett. Ezután előre fordultam és a távirányítóval elindítottam a filmet. Persze, ismét a vállára hajtottam a fejemet.. hisz úgy kényelmesebb, plusz Őt is kínzom vele.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Dec. 20, 2012 7:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Igyekeztem nem túl gonoszul vigyorogni mikor kért hogy ne csikizzem. De hát kegyes vagyok és szeretem, szóval nem kínoztam túl sokáig, csak addig a pár pillanatig. Utána úgyis sokkal jobb volt ölelni, az élvezetesebb, ha MÁS okból ficánkol a karjaimban.
- Azt ne mond hogy nem tetszik a "csók-szünet" ötlete. Hisz azzal te is kamatostul jól járnál, ezt garantálom - hajoltam egészen lassan, laaassaaan hozzá, közben végig a szemébe nézve, és végül csak egy nagyon apró csókot nyomva a szájára, hamar el is hajoltam, és vigyorogva dőltem hátra, magammal vonva őt is, finoman.
- Akkor remélem sok csók van benne - ábrándoztam el reménykedve, és simogatni kezdtem Katie karját. - Na jó - sóhajtottam "kelletlenül" de nem voltam én olyan kelletlen mint amit mutattam -, mehet, ne kímélj - bólintottam, mint a nagy vezér, a tévé felé, és vártam azt a nagy filmet, előre felkészülve hogy amint meglátok két egymás felé közelítő szájat, már csókoljam is meg Katie száját.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Dec. 20, 2012 5:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Mikor rám nézett, mintha megolvadtam volna a pillantása alatt.. a fenébe, miért van Ő rám ilyen erős hatással? Talán elszoktam már a jelenlététől, ezért tűnik furcsának.. mikor mellettem van, késztetést érzek a mosolygásra, képtelen lennék szomorkodni a közelében. Akár egy energiabomba vagy egy hiperaktív, aki nem bír ki fél percet sem mozgás, illetve az én esetemben mosolygás nélkül.
- Ne, csak azt nee - húztam el az utolsó betűt, mivel ekkor a hasamhoz ért és csikizni kezdett. - Tudod jól, hogy csikis vagyok - néztem rá kérlelően, hogy hagyja abba. Fellélegeztem, mikor tényleg félbe hagyta a kínzásomat, majd átadta nekem a távirányítót. - Ahogy óhajtja az úr - nevettem, mivel hihetetlenül furán hangzott az én számból ez a megnevezés. - Csók-szünet? - kacagtam döbbenten méregetve. - Na jó, egyezzünk meg valamiben.. akkor tartunk csók-szünetet amikor a filmben is csókolózni fognak - javasoltam ravaszul, mivel haa az emlékezetem nem csal, elég kevés csók jelenet van a filmben. Hehe, érdekes lesz míg kínjában kénytelen lesz kivárni a film végét.. vagy előbb is csókolóznának?! Nem rémlik. Átvettem tőle a távirányítót, majd a bal kezembe téve emeltem fel és álltam készen a film elindítására, míg fél szememmel Őt néztem és a beleegyezésére vártam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 19, 2012 10:56 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nem tudtam nem észrevenni, még ha akartam volna sem, hogy a vállam fölött elpillantva, függönyhúzás közben, az én drága Katie-m szemei nem a fejem magasságában ténferegtek, ami... khm... irányomban egész biztos nem azt jelezte hogy a nadrágom szabását nézegeti. Eget-rengetően közel voltam hozzá, hogy kibökjem, hogy ha van kedve a doktornőnek, akkor van ám egy seb a lábamon amit megvizsgálhatna, ha már úgyis odalent jár a pillantása. De hát elég gonosz húzás lett volna, hisz az a seb már rég begyógyult, már csak heg van utána. Különben is, nem akartam lebuktatni. Élveztem hogy zugiban kukkol, ez csak bizonyította hogy Ő is vágyik rám, és neki talán épp olyan nehéz visszafogni magát mint nekem. De hát... én tényleg nem akartam csak úgy rámászni. Hosszútávra akartam tervezni, nem tehettem róla, de nem tudtam amolyan "majd meglátjuk" státuszban gondolni rá, mi lesz velünk. Őt akartam! Örökké, és véglegesen. Még akár úgy is ha nem akarna egy kutya felesége lenni majd a jövőben, de én mindenképpen Őt akartam. Mert soha senkit nem tudnék úgy szeretni, mint ahogy Őt szeretem.
Boldogan öleltem karcsú alakját, ahogy feje a vállamon kötött ki, és szavain vigyorogva fordítottam arca felé a fejem.
- Oké, de csak finoman különben folytatom a kínzást - nevettem, és egyik kezem a hasához emeltem, majd ujjaim egyszer "végigsétáltak" rajta, direkt úgy, hogy csiklandós legyen. Aztán a távirányítóért nyúltam és átadtam neki. - A hölgy filmje, szóval a hölgyé a kapcsoló. Te döntesz mikor kegyelmezel meg, és tartunk "csók-szünetet", akkor meg kell állítani, és adni egy csókot hogy kibírjam a folytatást, benne vagy? - kérdeztem rákacsintva, és reménykedtem hátha igent mond. Élveztem volna, nem is kicsit. - De ha nincs szünet, akkor a végén egy maratoni "életben tartó-csók" fog nekem járni - vigyorogtam szélesen, újra két kézzel ölelve magamhoz a testét. Hajjajj, így bizony kemény lesz a filmre figyelni, de... megéri!!
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 19, 2012 9:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Csak akkor esett le a tantusz, hogy mit is ejtettem ki a számon, mikor az arca pillanatok alatt megenyhült, nem, inkább az egész lénye megolvadt a szeretethullámtól, amit azzal a bizonyos 8 betűs szó kimondásával okoztam. Pontosan, akár hiszem, akár nem, kimondtam azt a szót, anélkül, hogy átgondolnám, vagy tovább halogatnám. Csak úgy kikívánkozott belőlem.. De, hogy őszinte legyek nem bánom, sőt ennél boldogabb, mint most, már régóta nem voltam.
- Látod, tudom én, hogy kit kell választani - tapintottam rá a lényegre, elmosolyodva.
Ezek után egy darabig csendben maradtam és távolról kémeltem, ahogyan elhúzza a függönyöket, no meg gyönyörködtem a látványban, amit nyújtott. Khm, elég.. szóltam rá a belső énemre, hogy hagyja abba a fantáziálást.
- Én sem - vallottam be mosolyogva, mert amikor kimondta, hogy mennyire boldog, hirtelen ezer meg ezer pillangó kezdett el szárnyra kellni a hasamban. Ahogy átölelt, késztetést éreztem, hogy odabújjak hozzá és átöleljem, nem tudtam megállni, hogy ne menjek még közelebb hozzá és hajtsam a fejemet a vállára.
- Ezt megbeszéltük.. - huzódott ezer wattos vigyor az arcomra. - Ne aggódj, van pár ötlet ám a tarsolyomban - haraptam ravaszul az alsó ajkamba.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 19, 2012 5:52 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Kifejezetten jó... sőt, nem is, inkább csodálatos érzés volt, amikor azt mondta szeret. Hogy én mennyit álmodtam róla hogy mondja. És hogy régen mennyit mondta. Rengeteget. Liz előtt és után is végig Katie volt az elmémben. A szívemről nem is beszélve. És most itt van... élőben, testestül-lelkestül... megérinthetem, megcsókolhatom, és igazából is hallhatom hogy szeret.
- Ahh... igaz, látod, kellett neked egy úriembert választani? - incselkedtem, mikor megpuszilt. - Ha nem lennék az, már rég... élvezhetnéd tovább a kínzásom - sóhajtottam színpadiasan, de megjátszott felháborodásán már csak nevettem, miközben beüzemeltem a filmet és a tévéképernyőn már meg is jelent a film menüje. Aztán az ablakokhoz lépve sorban behúztam a függönyöket, hogy így jobb rálátásunk nyíljon a képernyőre, a sötét szobában mégiscsak kényelmesebb tévézni.
- Tudod... azt hiszem még soha életemben nem voltam boldogabb, mint most - mondtam, miközben visszaülte a kanapéra Katie mellé, és magamhoz öleltem Őt. - Szóval azt tehetsz velem, amit csak akarsz, haaa... netán elaludnék - jegyeztem meg, jól elburkolva a mondatba az összes szenvedélyesebbnél szenvedélyesebb elképzelésem, miket tehetne ha én elaludnék a filmen. De nyilván az én fantáziám jóval élénkebb volt, mint amire Ő gondolt. De sebaj, nekem tetszettek az elképzeléseim.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 19, 2012 3:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Az a mosoly, amit akkor villantott, amikor bevallotta, hogy tényleg perverz és gonosz... és hogy kínoz, nehezen tudtam Neki ellenállni..., de később azt is hozzátette, amit ha akarnék se lennék képes letagadni. Hogy élveztem, nos valóban úgy történt. Hihetetlenül élveztem, amint kezei a combomra simultak és bármennyire is próbálnám elterelni róla a gondolataimat, nem sikerül. Mindig visszacsúszik ez a bizonyos momentum, majd eszembe jut az összes eddig szerzett boldog Vele eltöltött pillanatom is. Vágytam rá, mindennél jobban. Hiába is próbálnám tagadni, nem sikerülne.. és erre Ő is rájöhetett, habár megvallom nem volt nehéz dolga.
- És tényleg.. - mosolyogtam rá bátorítóan. - Pontosan így szeretlek.. - hajoltam közelebb az arcához, majd adtam apró puszit rá. - Ezért is tudom, hogy nem fogod kihasználni a helyzetet - súgtam a fülébe bódítóan, majd elhajoltam tőle.
- Hé, ez csak egy apró félresiklás volt, oké? - néztem rá tettetett ingerültséggel a hangomban. A következő mondata hallatán muszáj volt felnevetnem. - Rendben, akkor büszkén, balul ítélünk - bólintottam a markomba kuncogva, a fura mondatalkotása hallatán. - Nyugi, ha elalszol, nem bökdösni foglak, hanem sokkal rosszabbul fogsz járni - mosolyogtam el magam, miközben felállt és betette a filmet a lejátszóba.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Dec. 17, 2012 10:51 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nem kis élvezetet és melegséget okozott szívemben, hogy láthattam miként nyögött fel az érintéseimre. Ha nem akartam volna annyira hogy úgy tegyem ahogy Ő akarja, és ha Ő türelmet kér türelmet adjak, és ha filmezni akar, akkor filmezzünk, már biztos hogy réges-régen felkaptam volna és vittem volna befelé a szobába, vagy... lehet addig se mentünk volna el, de... mégis. Ha újra együtt leszünk, az hosszú ideje az első lesz vele, és azt jól és... lehet hogy ez nagyon szentimentális szöveg de "helyesen" akartam tenni, hogy szép emlék legyen, különösen Katie-nek.
- Oké, oké, mondjuk hogy bevallom, perverz vagyok, gonosz, éééés kínozlak is... de te élvezed, ne is tagadd, és... épp így szeretsz - villantottam rá egy szerelmes mosolyt. Ám mosoly ide, mosoly oda, a csókunkat követően nem csak neki volt nehéz összeszedni magát, nekem épp hogy távol maradni volt nehéz...
- Ha nem tudod összeszedni magad, visszatérhetünk a csókhoz is inkább a film helyett - kacsintottam, de csak "ártatlanul" célozgattam, emellett persze övé volt maximálisan a döntés joga. És mikor választott, a végső megadó arckifejezésével bólogattam. - Rendben, akkor büszkén balul ítélünk - bólogattam és igyekeztem nem röhögni a saját hülye szövegemen. - De ha elalszok, ígérd meg hogy megbökdösöl - álltam fel a kanapéról viccelve, és elindultam hogy betegyem a filmet a dvd-be.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Dec. 17, 2012 8:10 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Ahha.. ezt meséld be annak, aki elhiszi.. - haraptam az alsó ajkamba ravaszul leleplezve. - Mert én tudom, hogy kínozni akarsz - folytattam kihangsúlyozva a 'kínzást'. De azt már inkább nem tettem hozzá, hogy naná, hogy élveztem a simogatását... Milyen nagylelkű.. nehogy én is kimaradjak a jóból, most elkacagnám magam, de inkább visszatartom.
- Á, dehogynem - tiltakoztam, mikor letagadta, hogy perverz lenne. Jó, hogy nem az, dee szeretek játszadozni, főleg Vele. Aztán olyat tett, amit én már nem bírok ki józan fejjel. Simogatni kezdte a combomat, fel-le egészen addig a bizonyos 'kritkus határ'-ig. - Látod, itt a bizonyíték, hogy perverz vagy éés gonosz - nyögtem fel végső kétségbeesésemben.
- Hé, én nem is tereltem el a figyelmed - tiltakoztam, sőt még tudtam volna folytatni a mondatot, ha ismét hozzám nem hajol és meg nem csókol. De megtette és én teljesen elveszítettem a fonalat. Visszacsókoltam és kezemet az arcára téve, tartottam Őt közel magamhoz.
- Hát legyen - kezdtem, megpróbálva némileg összeszedni magam a csók után. - Akkor kezdjük talán az enyémmel.. Büszkeség és balítélet - néztem rá pimaszkásan mosolyogva. Romantikus történet, sőt igazi bestseller, ez kell most nekünk.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Dec. 16, 2012 9:00 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Nem próbállak kínozni, én csak viszonzom amit csinálsz velem, mert nekem amellett hogy kínzás, borzasztó jó érzés, és azt akarom hogy te is kapj a jóból - feleltem tökéletes ártatlansággal, mert bizony nem kicsit volt rám jó hatással, hogy élvezi a simogatásomat...
- Nem vagyok perverz - ráztam a fejem és vigyorogva dörgöltem meg az orrom miután megbökte. - De ha kevés... - simult egészen kínzó lassúsággal icipici mértékben feljebb és még feljebb a combján a kezem, mikor újra oda tettem, ami aztán a "kritikus határon" egész egyszerűen megállt a combja tetején, és ott is maradt addig a néhány pillanatig míg meg nem szólalt újra.
- Én nem elterelni? Hirtelen a bagoly mondja szöveg jut eszembe - kérdeztem, majd incselkedtem, miközben kifejezetten élveztem... hogy az arca olyan sugárzó volt... és érzelmekkel teli, és... gyönyörű szép. Olyan szép, hogy nem tudtam nem hozzá hajolni, és megcsókolni. - Válassz Te. Azt nézzük amelyiket te akarod - mosolyodtam el lágyan, és nagyon nehezen tudtam csak elválni tőle.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 15, 2012 3:00 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Nem is vagyok az - húztam el a számat szomorkásan, habár legbelül majd' megpukkadtam a nevetéstől. Egy darabig kíváncsian fürkésztem, hogy mit fog lépni, de bárcsak ne lettem volna ennyire kíváncsi. Olyat tett, aminek következtében elégedett sóhaj hagyta el a számat. Egyik keze szépen lassan a combomra vándorolt, majd simogatni kezdte azon testrészemet. - Most meg Te próbálsz kínozni engem - néztem rá vádlóan, majd a markomba kuncogtam. - Jól haladsz, dee ez még nagyon kevés.. - provokáltam, természetesen hazudva, mert kíváncsi voltam mi lesz a következő lépése.
- Perverz - böktem meg az orrát, ujjamman rá mutatva. És ismét felnevettem, mikor meghallva a javaslatomat a kezével jól arcon ütötte magát, majd tenyere mögé rejtette azt, és kezdett el kikukucskálni onnan. Annyira aranyos volt, hogy hihetetlen nagy megerőltetésre volt szükségem, ha nem akartam meggondolni magam. De, nem tettem! Büszke is vagyok magamra! Látva az eltántoríthatatlan arckifejezésemet, felsóhajtott és leengedte a kezét, hogy visszahelyezhesse azt a combomra. - Tetszik az ötlet - jelent meg egy ezer wattos mosoly az arcomon, a kritériumja hallatán. Naná, hogy hozzá fogok bújni, még ha nem akarja, akkor is ott leszek, főleg ha a New Moont nézzünk meg először.. - De próbáld meg megerőltetni majd magad, hogy lehetőleg ne tereld el nagyon a figyelmemet a filmről - jegyeztem meg, az ajkamba harapva, hogy visszafolythassam a nevetést. - Kivéve, ha a New Moont nézzük először - emeltem meg a mutatóujjamat felkuncogva.
- De, ha azt akarod, hogy az egész filmet hozzád bújva nézzem, jobb lenne ha inkább horrort néznénk - kacsintottam rá gúnyolódva, mivel abból nekem elég öt perc is ahhoz, hogy az álmaimat rém alakok mérgezzék meg.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 14, 2012 3:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nem lehetett nem megrovón nézni rá, ahogy élvezkedett az én szenvedéseimen. Magamban persze diadalittasan örvendeztem, hisz elismerte hogy azt érzi amit én. És már majdnem azt hittem lesz folytatás is, ahogy közeledni kezdett felém.... DE sajnos nem úgy lett.
- Kegyetlen vagy... - nyögtem újra, ismételve önmagamat, és ha már gonoszkodni van kedve őfelsége gyönyörűséges királynőmnek, hát akkor azt hiszem nem lehetek olyan faragatlan hogy én meg elmaradjak. Így, ha harc, hát legyen harc alapon, a kezem szépen levándorolt a combjára, és ott kezdtem szépen simogatni. Nem zaklató távlatban, de eléggé merészen ahhoz hogy reméltem Ő is azt érzi kínzóan amit én, és ugyanúgy. Megkóstolhatja a saját főztjét rajtam keresztül, amit legalább fokozottan tudok élvezni.
- A borozáson kívül? Hát volnának ötleteim, de mindnek ugyanaz lenne a vége... - gondolkodtam el hangosan, de keserves érzés volt amint eltávolodott. De megszólalt a remény, mikor ötletet említett, és erősen bíztam benne hogy ugyanaz lesz mint az enyéim.... DE megint nem talált. Kezem megadón csapódott arcomnak, tenyerembe rejtve azt, de ujjaim mögött vigyorogtam, s így kukucskáltam vissza rá az ujjaim közül. Úgy egy percig vártam, hátha meggondolja magát ha kedves, szépen és kiskutyaszerűen nézek Rá, de... aztán sóhajtottam és leengedtem a kezem. Naná hogy vissza a combjára! - Megadom magam. Nézzünk filmet, DE... - emeltem most én fel a mutatóujjam -, akkor szigorúan hozzám kell bújnod, és nincsen ellenvetésre lehetőség - mondtam komolyan, de vigyorogva, és remélve hogy elfogadja.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 14, 2012 3:09 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Tudom - haraptam az alsó ajkamba ravaszul. Látva, hogy mennyire kínozza a gondolat, hogy ezt csinálom vele, arra késztetett, hogy folytassam. Na jó, én se vagyok annyira gonosz, hogy idővel ne essen meg az a hatalmas szívem azokon a hatalmas ígéző szemein.. de, miért bűn az ha nem adom meg neki olyan könnyen azt amit akar, hanem megkínzom egy picit, hogy aztán annál jobban essen neki a tiltott gyümölcs.
- Bocsi, nem vagyok szadista, de annyira bírom ezt az arckifejezést.. - vallottam be ártatlanul nézve rá. A nevetés csak úgy előtört belőlem, annyira aranyos volt, ahogy arra kért, hagyjam abba. A nevetés aztán hirtelen az arcomra fagyott és ismét átadta a helyét a pimasz mosolyomnak. Újabb korty bor után, elég erőt éreztem ahhoz, hogy megszólaljak
- Ha nem érezném, amit te.. akkor nem kínoználok most ennyire - néztem rá vágyakozóan, közben alsó ajkamba harapva közelítettem az arcához. - De... veled ellentétben, én jobb szeretem inkább elhúzni a pillanatot.. minél tovább - emeltem meg a szemöldököm ravaszul. - Szóval, mi jót csinálunk a borozáson kívül? - váltottam témát, picit eltávolodva tőle. - Van egy ötletem - emeltem meg a mutatóujjamat izgatottan. - Esetleg megnézhetnénk az egyik filmet, amit az ünnepek előtt vásároltunk - javasoltam, továbbiakban is kitartva eredeti tervemnél, miszerint jobb elhúzni a pillanatot, úgy erősebb lesz később a vágy.. ha nem engedünk neki rögtön.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 14, 2012 12:25 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Kegyetlen vagy... - sóhajtottam fájdalmasan, ahogy az a édes, ám határozottan gonosz és mindenekelőtt PIMASZ mosoly ült az arcán. Hát ez a nő esküszöm direkt szívat... élvezi hogy kanozhat. Csak azt lenne jó kitalálni, hogy ez azt jelenti-e hogy szabad csinálnom mert élvezi és hagyja, vagy élvezi hogy csinálom, de nem hagyja a folytatást. Apám, hogy miért animágus vagyok és nem gondolatolvasó...
- Kérlek ne kínozz... - nyögtem fel direkt úgy hogy jól hallhassa, ahogy kocsányon lógó szemekkel, csüngve a szavain, bámultam kimerevedett tartással, hogy issza azt a jelenleg simán és minden gond nélkül átkozottnak titulálható bort. Elképesztő volt, hogy amíg nem így voltunk, amíg csak némán vágyódtam iránta, vissza bírtam fogni magam, most meg... lehet ez a tipikus "ne nyald meg a krémet, mert nem bírod ki a torta nélkül" eset, csókoltam, simogattam, tudom hogy szeret, és akkor közben mégis fogjam vissza magam. Mintha afrikai éhező lennék, és a kínaiak nagy és átmászhatatlan fala lenne ami köztem és egy hatalmas megterített asztal közt van. - Ha éreznéd amit én, nem kínoznál ilyen... eszközökkel - sóhajtottam egy újabbat, és direkt fogalmaztam így, hátha kicsikarhatom a választ a fejemben doboló kérdésre, hogy Ő is kíván-e engem. Jó lenne tudni, hogy azért kínoz mert Ő nem érzi, vagy azért mert Ő is érzi...? Mert ha így folytatja, vagy odébb kell ülnöm, vagy valami egész mást fogok tenni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Dec. 13, 2012 7:06 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Annyira ódaadóan csókolt, hogy nem volt nehéz rájönnöm, ugyanannyira kíván, akárcsak én Őt. Csak én valamivel jobban tudom kezelni a helyzetet.. Kezei finoman a derekamra vándoroltak, és úgy simított végig a testemen. Csókunk miután véget ért, és ismét megszólalt, egy pillanatra elgondolkodtam, majd az ajkamba harapva villantottam rá egy pimaszkás mosolyt.
- Pedig jobb ha megerőlteted magad, mert ha olyat teszel, amit nem kéne.. - itt rövid hatásszünetet tartottam, hogy idegesítsem -, kénytelen leszek elmenni - jelentette ki, közben gonoszkásan mosolyogva. Annyira jól esett hallani azt a szót.. megőrjítem. Azzal amit az imént teszek, megőrjítem őt. Hm, lássuk csak, mi lesz ha feszegetem még egy picit a határait...
- De térjünk vissza a borra - mutattam a másik kezemben levő pohárra, majd ittam belőle egy kortyot. - Hm, ez mennyei - dicsértem meg, megnyalva az alsó ajkamat.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Dec. 10, 2012 10:56 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Először azt hittem, komolyan gondolja, és azért hajol el, hogy nem kapok csókot, de... azután határozottan megragadott és magához is húzott hogy ajkait az enyémekre tapassza. Hazudtam volna ha azt mondom, hogy nem volt a kedvemre. Kifejezetten tetszett, sőt már-már kedvemre lett volna a folytatás is. Kezem finoman a derekára siklott, és vágyakozón simítottam végig a testén. Jelenleg cseppet sem érdekelt a másik kezemben a bor, még ha egy millió dollár lett volna a kezemben, az sem érdekelt volna, amit a másik kezem érintett, az sokkal nagyobb érték volt...
- Ha így kínzol, nem fogok tudni úriember maradni... - váltam el tőle egy idő után, és tovább simítva kecses derekát, néztem vágyódva a szemeibe. - Remélem tisztában vagy vele milyen hatással vagy rám... Megőrjítesz... - nyögtem vágyódva, de a kezem véletlenül sem csúszott tovább "kényes" helyre, nem akartam hogy véletlen "elugorjon" a kezeim közül, ha ennél is kevesebbet érinthetnék belőle, felüvöltenék mint a szenvedő állat.


A hozzászólást Warren Thomas Worthington összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Dec. 14, 2012 12:16 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Dec. 10, 2012 3:46 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Ugye? - kuncogtam fel, mikor bevallotta, hogy tényleg tetszett Neki a javaslatom. Nem tudom mi üthetett belém, de egyenesen felnevettem mikor hozzátett még valamit. - Egye fene - néztem az ég felé, mielőtt összekoccantak volna a poharaink. A koccintás után, a beleivás helyett hozzám hajolt és úgy tett, mintha engedélyt kérne ahhoz, hogy megcsókolhasson.
Lehelete ahogy a nyakamat csiklandozta, elégedett sóhaj hagyta el a számat.
- Hm.. nem is tudom - hajoltam el tőle ravaszan, - na jó, miért is ne? - játszottam a gaz csábítót, avval, hogy egy határozott mozdulattal megragadtam és az ajkaira tapadtam. Talán túl korai, de.. nem érdekelt. Ismertem már annyira, hogy tudjam, úgysem lépünk a következő fokra, anélkül, hogy Én ne akarnám..
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 08, 2012 1:15 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Halkan felnevettem, ahogy láttam hogy megijedt a megjelenésemtől, de mivel még emlékeztem hogy a nők nem csípik ha azt hiszik őket nevetjük ki, így visszafogtam azért magam. Úgyis volt bőven másik kérdés is a puttonyban, bár nem feleltem rögtön, csak... mikor már a bor a kezünkben volt, és javasolt egy tósztot.
- Tetszik ez a javaslat - biccentettem lassan, poharam közelebb emelve az övéhez. - De akkor tegyük hozzá azt is, hogy "és arra, hogy szeretlek" - mondtam, miközben finoman hozzákoccintottam a poharam az Ő poharához. Aztán viszont nem a beleivást helyeztem előtérbe, előbb Őhozzá hajoltam oda, egész közel. Szinte milliméterekre az ajkától néztem a szemeibe.
- Csókot lopni ugye szabad? Mert... csak annyira akarlak elcsábítani, amennyire hagyod magad. Nem akarok kierőszakolni semmit. Szóval... ha azt mondod hogy csak puszit lophatok, nekem talán... az is megfelel... - sóhajtottam fel színpadiasan, de közben azéééért... odébb hajolva, hogy leheletem a nyakát érje, hátha a csiklandós érzés, kivált belőle valamit. Bár ha nem is, akkor is reméltem azért, hogy csókot legalább kaphatok.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 07, 2012 10:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Annyira belemerültem az album nézegetésbe hogy majd' szívrohamot kaptam, amikor hirtelen megszólalt a hátam mögött. A szívemhez kapva néztem fel rá, picit el is túlozva a dolgot.
- Tényleg nem? - kezdtem egy ártatlan kérdéssel, majd ravasz mosollyal az arcomon folytattam. - Te most el akarsz csábítani? - néztem rá kikerekedett szemekkel, majd felnevettem. - Amúgy, tényleg cukiiik - húztam el az 'i' betűt, kihangsúlyozva a cuki szót.
Teljes alakban felé fordultam, amint leült mellém, majd az egyik boros poharat átnyújtotta nekem.
- Hát, igyunk a kapcsolatunk újrakezdésére.. - vetettem fel az ötletet, mivel jelen pillanatban semmi más nem jutott az eszembe. Talán nem kellett volna így, kerek perec kimondanom? De miért, hisz ez az igazság. Ráadásul valamiből sejtettem, hogy nagyon fog majd tetszeni neki ez a tószt...
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 07, 2012 6:11 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Kíváncsian szemléltem hogyan méri fel a lakásomat. És hát igen, a szerény valóban nem volt jellemző rá, bár... talán mégis, hisz azért egész visszafogott volt ahhoz képest hogy mekkora pénzt sikkasztottam el anno a maffiától... De otthonos volt, és szerettem ezt a házat, szóval nem volt vele gond. Úgyis szívesebben költöm emberekre a pénzem, mint házra. Katie például egy erre épp alkalmas ember lesz. Bármit megadnék hogy elvarázsoljam...

Kiszaladtam a konyhába a borért, és kicsivel később két pohárral, meg a nyitott üveggel tértem vissza. Arcomon pedig a vigyor átcsapott egy amolyan... rosszalló simlis vigyorba, és a fejemet csóválva szólaltam meg mikor megálltam mellette.
- Ugye tudod hogy a férfi ember nem szereti ha a "cuki" képeit nézegeti egy bombázó nő akit Ők épp elcsábítani akarnak? - kérdeztem, bár természetesen nem bántam amit tett, neki bármit hagynék, és különben is, én mondtam hogy érezze magát otthon. És hát... úgyis azt hiszem, újat már nehezen mutathatnék neki a múltbéli fotók közt.
Leültem mellé a kanapéra, és letettem a poharakat az asztalra, míg a borból töltöttem mindkettőbe, azután pedig az egyiket átnyújtottam Katie-nek, a másikat meg én vettem a kezembe.
- Mire igyunk? - kérdeztem, mert nekem egyedül Ő jutott az eszembe.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 07, 2012 4:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Amint megérkeztünk és leparkolta az autót, gyorsan kiszállt, hogy megelőzzön az ajtónyitásban. Megvallom mindig is csíptem az udvariasságát, többek között ez is azon tulajdonságai közé tartozott, melyek miatt anno belé szerettem. Persze, ezen kívül akadt még pár fontosabb ok is, de ez is közrejátszott. Miközben kisegített az arcomra ragadt a mosolyom és szinte lehetetlennek tűnt azt onnan eltüntetni. Jelen pillanatban boldog voltam, olyannyira boldog, mint még soha ezelőtt. Úgyhogy most csak úszom a boldogságban és nem törődöm semmi mással. Amint átléptem a háza küszöbét ámulattal néztem körbe a helységben. Annyira passzolt az egész stílus Hozzá és az Ő ízléséhez. Szinte akaratlanul kezdtem el keresni azokat a tárgyakat, amik hozzá köthetőek, mint pl egy képkeret, vagy hasonló.
- Ez minden, csak nem szerény - szóltam közbe, elnevetve a végét. Miután lehúztam a kabátom cipzárját, hirtelen feltünt, hogy engem néz. Annyira.. más volt az egész helyzet, mintha csak nem rég találkoztunk volna, és a kapcsolatunknak sem lenne már egy pár éves múltja. De tetszett és szemmel láthatóan neki is.
- Meglessz - vigyorogtam mielőtt távozott volna, majd nézelődni kezdtem a nappaliban... hamarosan meg is találtam, amit kerestem.. pontosabban egy gyerekkori fényképalbumot, amelyben a fotók talán még az általánosban készülhettek róla. Elmosolyodtam a képek láttán, főleg mert annyira aranyos volt rajtuk... leültem a kanapéra és keresztbe tett lábbal, folytattam a képnézegetést.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Dec. 06, 2012 4:25 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
(Kávézó)

Leparkoltam a ház előtt és sietősen pattantam ki a kocsiból, hogy megkerülve azt, kinyissam az ajtót Katie előtt, majd kezem nyújtsam udvariasan, kisegítve Őt. A bejárathoz kísértem, közben... egyrészt igyekeztem közel maradni Hozzá, másrészt mégsem hozzáérni, hisz még csak most tapasztaltam ki, mit "szabad" és mit nem. Most hogy itt volt, még véletlenségből sem akartam elijeszteni.
- Üdvözöllek szerény hajlékomban - vigyorogtam, miközben becsuktam magunk mögött az ajtót, és a lakás legkényelmesebb de egyben legkevésbé letámadás-jellegű helyiségébe, a nappaliba kísértem. Miközben lassan a kabátomon húztam le a cipzárt, néztem csak Rá. Lehengerlően szépnek láttam...
- Helyezd magad bátran kényelembe, és érezd magad otthon, én meg... hozom a bort, rendben? - kérdeztem egy laza mosollyal, ami mögé ügyesen elrejthettem a zavarom és a lámpalázam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Aug. 20, 2012 7:34 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Házból

Bejöttem ide, közben kíváncsian nézelődve hátrafelé, hogy vajon Lucy követni fog-e engem. Reméltem, hogy igen. Van itt egy szép kanapé.. és egy nő meg egy férfi mi mindent kezdhetne itt!
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Vissza az elejére Go down
 

A ház nappalija

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» A ház nappalija
» A ház nappalija
» A ház nappalija
» A ház nappalija
» A villa nappalija

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Lakások és szobák :: Worthington lakás-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •