| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Okt. 14, 2013 10:00 pm | Nem szóltam közben míg beszélt, csak hallgattam szavait és próbáltam valamiféle választ keresni, amit kimondhatok, ha a végéhez ér, de nem tudtam mit mondani. Azt mondják ha valakit igazán szeret az ember, akkor képes elengedni, ha a másik boldogságáról lenne szó. És most Victor is ezt mondta ki nekem.
- Ne is jusson ilyen az eszedbe.. - Mondtam egészen halkan félbehagyva a mondatot. - Te vagy az egyetlen férfi az életembe, és ez így is fog maradni! - Jó ideig, legalábbis remélem. Már nem tettem hozzá az "örökre" szót, mert erre mennyi esély lenne? Már nem lehetek annyira naív szerelmes, hogy minden tündérmesét elhiggyek, de azért mégis reménykedtem egy egész kicsit, hogy Victor-al az érzéseink hosszú távra vannak. |
|  | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Okt. 05, 2013 10:34 pm | - Soha nem hagylak el most már... most már csak te hagyhatsz el engem... én azt is meg fogom érteni. Tudod, még soha nem gondoltam bele abba, hogy valakinek én ne legyek elég... de a te esetedben beletörődnék, mert... tudom, hogy mással akarsz boldog lenni.. - suttogtam csendesen, játszadozva hajtincseivel. Egy valódi szerelmes mindig elengedi azt, akit szeret, mert tudja, hogy a másik fél boldogsága már nem függ össze az övével. És beletörődnék... mert tudom hogy boldog lenne azzal a másikkal, ha már elhagy érte.
- De nincs másik.. ugye? - kérdeztem csendesen. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Szept. 27, 2013 10:16 pm | Nem sokáig titkolhatom előle ezt a dolgot... de azért mégis minél tovább akarom, mert ha megtudja akkor összetöröm őt, én pedig nem akarok neki fájdalmat okozni. Soha nem akarnám ezt... még a fájdalom legkisebb jelét sem akarom látni a szemeiben.
Szinte lélegzetvisszafojtva vártam, hogy mit fog mondani nekem, ahogy gyengéden megfogta kezeimet, és magához húzott. Ő akar elvenni engem, nem pedig más! Ez mondata egy kisebb mosolyt csalt az arcomra. Tényleg nem az a nősulős típus, de ő mégis el akar venni engem... csak engem és nem mást! Ez a tudat boldoggá tett, de emellett a fájdalom is ott volt, mert... a gondolat, hogy ez a házasság nem fog megvalósulni, mindig ott motoszkált a fejembe.
- Nem tartalak nevetségesnek... hiszek neked! - Mondtam talán kissé meghatódva. Sosem gondoltam volna hogy még egyszer ilyeneket fog nekem mondani. Azt hittem csak egy múló kaland leszek neki mint a többi.. de nem így lett! Bár naiv voltam, fiatal és nagyon szerelmes, mégis hittem neki! Elhittem, hogy ő is annyira szeret, mint én őt.
- Soha ne hagyj el, bármi is legyen... - Bukott ki belőlem ez a mondat hirtelen, és könyörgően néztem szemeibe. Fogalmam sincs mit fog hozni a jövő, de egy biztos! Nem akarnám őt elveszteni.. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Szept. 21, 2013 9:16 pm | Mit sem láttam felfedezni szeme tükrében. Vagyis, arra nem láttam jelet, hogy hazudna nekem. Miért lenne érdekében? Nem ártottunk egymásnak... s tudja, hogy fájna, ha a szemembe hazudna. Talán ezért nem kockáztatja meg ezt. Nagyon remélem, hogy így van. A szívem belesajdulna, ha kiderülne, hogy... holnap vagy holnapután, vagy egy hét múlva valakinek elígérik a kezét, és ott maradok... életem szerelme nélkül.
- Katerina... valamit tudnod kell... - fogtam meg kezét gyengéden, mikor felém húzódott, és mélyen tekintetébe fordultam. - Elgondolkodtam, míg külön voltunk. Én akarlak téged elvenni. - bukott ki belőlem. - Tudom, nevetségesnek tartasz. Mert.. nem vagyok egy olyan nősülő típus. Eddig nem voltam. Minden nő tetszett, minden nőt akartam, de most már.. csak téged. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Szept. 14, 2013 8:05 pm | Nem vette észre, hogy hazudtam... és hogy ez jó e? Nem tudom, de idő kérdése, hogy mikor fog kiderülni ez a dolog. Viszont ahogy gyűrűm után nyúltam, sikerült lehúzni ujjaimról, és ejtettem egy kisebb mozdulattal a földre. Ezért még hatalmas bajba fogok kerülni otthon, hogy már az első nap elhagytam az ujjamról a gyűrűt. Jó magyarázatot kell kitalálnom, hogy ne fojtson majd meg anyám ott helyben.
Alighogy befejeztem magyarázatomat, már húzott közelebb magához, és kezdte csókolni ajkaimat. Arcára csúsztattam kezemet, és kérdés nélkül viszonoztam csókját. A végén egy mosollyal az arcán vált el ajkaimtól, és ezt látva valamivel őszintébben elmosolyodtam én is. Most nem kellett erőltetnem úgy mint az előbb.
- Nem tudom, de igazad van... abban a korban járok már. - Bólintottam nagyot nyelve. - De hagyjuk ezt. - Mondtam ezt már suttogva, és húzódtam hozzá olyan közel amennyire csak tudtam, és csókoltam meg, szinte már kétségbeesetten, mintha bármelyik pillanatban szétválaszthatnának minket, de mégis ott volt benne a mérhetetlen szerelem is amit iránta éreztem. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Szept. 13, 2013 9:22 pm | Félrebillent a fejem, miközben hallgattam, amit mondott. Ki akartam szűrni, hogy hazudik-e nekem, de egyelőre ennek nem láttam jelét. Vagy csupán én rozsdásodtam be, és mindezt nem veszem észre. Nem tudom. De ezt a nőt.. annál jobban akartam. És ez talán megvakít, és elvakít.
- Ez örömhír. - húztam magamhoz, és csókolni kezdtem mézédes ajkait, majd elszakadva tőle mosolyogtam rá. - A szüleid ezek szerint.. még nem akarnak házasítani téged? Pedig.. már abban a korban jársz. - suttogtam halkan. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Szept. 08, 2013 2:49 pm | Tudtam hogy eszébe fog jutni az a kérdés, hogy mi is történt az este folyamán mikor is azok a bizonyos vendégek meglátogattak minket. Egy nagyot nyeltem, és ha akartam se tudtam volna elfordítani arcáról a tekintetem, hiszen hajamba túrt és szinte ezzel tartotta is tekintetem.
- Csak egy pár távoli rokon akik már régen látogattak meg minket... Nem történt semmi. - Erőltettem egy kisebb mosolyt arcomra. A szemébe hazudtam szemrebbenés nélkül, mindenféle gondolkozás nélkül, és reméltem, hogy hinni fog nekem. Kezeimet végigsimítottam hátán ezzel is elrejtve kezeimet, és nyúltam ujjaim után, hogy lehúzzam gyűrűsujjamról a szinte alig látszó, vékonyka gyűrűt. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Szept. 05, 2013 8:37 pm | - Meg is lepődtem volna, ha mást mondasz. - simogattam bársonyosan sima arcát, majd felsóhajtottam, s gyengéden viszonoztam csókját, miután közelebb húzódott hozzám. Ennél jobb és több nem is kellett. Bőre melegsége, finomsága.. teste közelsége.. csak úgy simogatott engem.
- És.. - szakadtam el aztán tőle, majd ujjaimat a gyönyörűen dús és selymes hajába fúrtam, hogy így tartsam tekintetét.
- Ki volt a vendégetek, akit aznap délután láttatok vendégül, mikor elmentem? - kérdeztem felvont szemöldökkel. Féltem, hogy csalódás lesz részemről az eredménye mindennek. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Aug. 23, 2013 11:18 pm | Siettem ahogy csak tudtam, és sietős léptekkel haladtam az erdő felé, hogy minél hamarabb láthassam. De mindig ilyenkor, mikor hozzá tartok, hogy találkozzunk, előbújik bennem egy kis félelem. A félelem, hogy rájönnek a kapcsolatunkra, arra hogy nem csak simán a főtéren sétálgatunk egymás társaságában, és cseverészünk a mindennapok történéseiről. Nem szerettem ebbe belegondolni de azért néha eszembe jutott, még ha nem is mondtam Victor-nak.
Rögtön eltűnt mindenféle rossz gondolatom amint gyors léptekkel elindult felé ahogy én is, és mikor odaértünk a másikhoz, máris fogta körbe karjaival derekamat. - Mondhatni igen, de csak pár órára sikerült elszabadulnom, így jobb lesz ha kihasználjuk minden percét. - Mosolyodtam el és még közelebb húzódtam hozzá. Erre volt most szükségem. Minél közelebb akartam lenni hozzá. Közelebb hajoltam hozzá, és lágyan megcsókoltam ajkait. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 22, 2013 9:56 pm | Türelmem végtelen, mkor egy ilyen gyönyörű nőre kell várnom, mint Katerina. Más esetben talán minden másképpen történne, de én tudtam és bíztam abban hogy nem kapják rajta és elég gyorsan szembekerülhetünk egymással.. csak nem ellenségekként, hanem egészen más szemszögből. Minap meghiúsult a kis légyottunk.. igaz, magam se egy erdőben tervez többet. Csak ölelni akarom... s csókolni. Kedvesen, gyengéden.
- Miss Petrova. - vigyorogtam feléje, mikor megláttam, s rögtön ott voltam előtte, már amennyire ember léptekkel gyorsan ott lehettem. Kezeim dereka köré fonódtak. - Remélem, probléma nélkül szabadult el. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Aug. 18, 2013 2:01 pm | - Petrova birtok -
Szerencsére szép volt az idő, így semmi nem akadályozhatta meg, hogy kijöhessek ide az erdő szélére. Bár nem szívesen engedtek el, mondván, hogy még ezer dolgom van estig, de azt mondtam sietni fogok. Más kérdés, hogy ez nem éppen lesz így. Képes vagyok megfeledkezni az időről, főleg ha Victor-al vagyok, már pedig most vele fogok találkozni. Azért pont az erdőbe, mert ott senki nem figyel minket, nincs ott senki aki észrevehetne minket, és ebben épp ez a jó.
Hamar az erdőhöz értem, ahol már Victor várt rám. Elmosolyodva gyorsítottam lépteimet, amint megláttam őt távolról. - Siettem ahogy tudtam! - Mondtam amint elé értem, célozva arra, hogy egy keveset késtem. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 17, 2013 10:44 am | |
| | | |
|
A poszt írója ♛ Ajánlott tartalom Elküldésének ideje ♛ | |
| | | | |
Similar topics | |
|
| | Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |
• az új oldal nyitásáig •
• ROTM FRPG •
|
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm Szer. Május 29, 2019 1:28 am Kedd Május 28, 2019 8:31 pm Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm Szer. Május 22, 2019 12:03 pm Hétf. Május 20, 2019 10:43 am Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm • ROTM FRPG • |
|
Kezdőlap