| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 21, 2013 8:06 pm | (Erdő) Stefan Egy egészen pofás bár előtt álltunk meg végül. Izgatottam nézegettem körbe, jól meg akarom jegyezni az egyik élelemszerző helyet, ahova visszatérek talán és ha úgy hozza a helyzet törzsvendég is leszek. - Köszönöm. - mosolyogtam rá, mikor udvariasan kinyitotta előttem az ajtót. Sokan voltak és mind ínycsiklandozónak tűntek. Csak úgy heccből mindet megkóstoltam volna. Csak egy korty... De nem lehet, ha tele vannak tömködve vasfűvel. - Egy pohár whiskey jöhet. Vagy inkább kettő. - vigyorogtam rá. - Részegen bulisabb. - mondtam és a számat megnyalva körbepillantottam. Ma jóllakom. |
|  | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 21, 2013 8:46 pm | - Ez aztán a hirtelen elhatározás! - meredek elképedve Christopherre, aki az egyik pillanatban még előttem ül, én pedig éppen szólásra nyitom a számat, hogy kommentálhassam az elhangzottakat, aztán félbeszakít, mielőtt egyáltalán megszólalhatnék, és spontán oda sétál egy férfihez. Gondolom nem akárki az illető, és nem véletletnül választotta épp őt a feladatra, hisz olyannak kell lennie, aki ismeri Erint. - Gyorsan kivágtad magad a helyzetből, ahogy látom - bólintok kisebb mosollyal, majd ez a mosoly kiszélesedik, és közelebb hajolok. - Szóval most az én infómnak köszönheted, hogy nem rohantál a vesztedbe? - kérdezem meg cseppet sem leplezve az elégedettségemet, amiért akaratlanul is ilyen szívességet tettem neki. Hát kíváncsi vagyok, a férfi, akit Erin után küldött, mennyire jár sikerrel. || ezeregy bocsi, hogy csak most értem ide a válasszal :$ ||
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Jan. 22, 2013 1:45 pm |
To: Hayley
Elégedetten nyugtáztam, hogy a kis boszorkány nem képes ellenszegülni az igézésnek. Általában Tatia megbízható személyekkel vette körül magát. Most fény derülhetett rá, hogy ez a férfi nem az. - Értesíts, ha teljesítetted feladatod! - szóltam még utána, majd kivágtattam a sarokból, ahová betoltam magunkat, és elbűvölő mosollyal csatlakoztam vissza Hayleyhez. Szavai még szélesebb mosolyt váltanak ki belőlem, de belül már emésztett valami furcsa érzelem. Amit mondhatni, már ezer éve nem éreztem magamban. A bűntudat, hogy olyat bántok, akit szeretek. De meg kell tennem, nincs sok választásom. Ez a régi elv: Vagy az enyém, vagy ha nem, hát senki másé. Főleg hogy tudom, ő szenvedni fog a Klausszal létrejött kapcsolatában. Jó büntetés lesz ez mindenki számára. Csak én fogom tudni, hogy valójában még életben van. És hogy Tatiával nem osztottam meg? Amióta kezd békülősdit játszani Erinnel, inkább visszafogom magam. - Nos, kedvesem... netán ha nem akad dolgod az elkövetkezendő két napban ebben a városban, meginvitállak magammal. Erin teste nem lesz biztonságban Mystic Falls városában, ahogy az itteni történéseket hallottam. - forgattam meg szemeimet. - Oda viszem, ahol született. Ott senki nem fogja keresni. És ha kedved úgy tartja, jöjj velem! - mélyedtem tekintetébe őszintén. Igaz, lehetséges hogy neki most inkább a hibrid-akciója lesz fontosabb, nem az én... társaságom. || Semmi probléma  || |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Jan. 22, 2013 8:22 pm | A mai estének megvoltak a maga nagy meglepetései... de még mindig tartogat számomra ezt-azt. Ez az egész helyzet, ahogyan Christopherrel közelebb kerültünk egymáshoz... ha fogalmazhatok így. Hiszen pár órája még képesek lettünk volna kitekerni egymás nyakát. És most ajánlatot tesz, hogy tartsak vele a "lehetetlen küldetésben". Őszintén? Nem vetem el első nekifutásra az ötletet. Bár megvannak a magam tervei, a hibridek felszabadítása. De a Tylerrel történtek után most szívesen elodáznám kicsit a dolgot. Az efféle kalandok mindig túl csábítóak, nem tudok sokáig egy helyben maradni.
- Szóvaaal... - dőlök kicsit előrébb némi habozás után. - Mikor indulunk? - emelem meg a szemöldökömet, majd egy apró mosoly is megjelenik az arcomon.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Jan. 22, 2013 11:02 pm | Figyeltem gondolkodását. Az arcán legalábbis látni véltem valamit, ami arra utalt, hogy elgondolkodott az ajánlatomon. Nem mindennapit tártam most az orra elé. Hisz' melyik jött-ment senki vinné el őt csak úgy spontán Bulgáriába? Nekem azonban szükségem volt a társaságra. Egyértelmű, hogy miért. Nem akartam a feleségem testével egyedül lenni. Nem tudtam volna őt holtan látni magam mellett. Kell valaki, aki elvonja minden figyelmem.
- Nos... - nyúltam a zsebembe, és máris széles vigyor jelent meg arcomon, ahogyan elolvastam Curtis rövid üzenetét. -, úgy látom, holnap hajnalban. - sóhajtottam fel. Valami a mellkasomba nyilallt. De most nem hagytam, hogy különösebben foglalkoztasson.
- Két választásod van: vagy velem jössz Erin birtokára, és végignézed az egészet, vagy visszavonulsz a hotelba, az esetleges kellő holmikat összeszeded, és utánad megyek, akkor már repülőjegyet, és minden egyebet elintézve. Nos? - kérdeztem, várva a válaszát, miközben pénzt vágtam az asztalra. Utazás terén már kiismertem magam. Igaz, halottat még sosem szállítottam magammal. De egy kis igézés mindent orvosol. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Jan. 22, 2013 11:36 pm | Az ajkamba harapva pillantok fel újra Christopherre, ismét erősen elgondolkodva. Azt hiszem, a második opció lesz a nyerő, több okból is. Egyrészt a feleségéről van szó, vagy exéről, egyre megy. Most ölette meg, gondolom meglesznek a következményei ennek, még ha nem is végleges a dolog. Biztos kell neki egy kis egyedüllét. Nekem viszont valóban össze kellene pakolnom, a probléma azonban az, hogy a holmim jelenleg nem a hotelban van, hanem még Lockwoodéknál, szóval kell arrafelé tennem egy kitérőt. És ha már ott vagyok, nem árt ha hagyok egy üzenetet Tylernek is, hisz éppen készülök elhagyni az országot egy időre. Ha a sejtéseim helyenvalóak, Erin is onnan származik, ahonnan a többi Petrova: Bulgáriából. - Ami azt illeti... a helyzet nem ilyen egyszerű. Jelenleg a Lockwood házban lakom, szóval... találkozzunk később a reptéren inkább - ajánlom, majd kérek a pultostól egy tollat, és a szalvétára körmölöm a mobilszámomat. - Szükség esetére - tolom Chris elé. És most mélly levegő. Remélem, nem futok össze Ty-jal. Nem lenne túl szerencsés jelenleg. || Lockwood ház ||
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szer. Jan. 23, 2013 6:54 am | - Tekintve a férfi ügyeidet, ezt meg is értem. Ebben az életben semmi nem olyan egyszerű. - hörpintettem még be az utolsó kortyot poharamból, s elvigyorodva bámultam utána, ahogyan eltűnt a szemeim előtt a tömegben, majd a helyet is elhagyta. Nagyon furcsa volt számomra ez a szituáció, de szemeim többször is átfutották a telefonszámot, melyet kezembe nyomott. Hívni fogom. Ez nem is kétséges. De hogy miért? Nem tudom. Az első találkozásunkkor még erős volt bennem az, hogy kitörjen a nyakát. Most meg... nézzük meg az egész kialakuló helyzetet. Ő jön velem, olyasmiben működve együtt velem, amiért Klaus bármelyikünket kifilézhet. De azt hiszem, ha erre sor kerülne, talán meg is védeném Hayleyt... az ő keze nem volt benne...
< Erin birtoka > |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Jan. 24, 2013 6:45 pm | Lindy - Akkor gyere. - Vigyorogtam rá kezemet a derekára helyeztem és úgy irányítottam őt a bárpulthoz. - Két whisky lesz. - Intettem a csaposnak, majd újból felé fordultam. - Na van már akit így első látásra meg szeretnél kóstolni? Vagy legszívesebben mindre rávetnéd magad csak a móka kedvéért? - Kérdeztem már-már nevetve. Majd mikor végre megkaptam a whiskymet összekoccintva az övével felemeltem. - A ma estére. - Azzal fel is hajtottam a pohár tartalmát és szemeimmel már "vadászatra" indultam, hogy ki is legyen az első akit megtisztelek azzal, hogy adományozhat egy kis vért a számomra. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Jan. 24, 2013 8:06 pm | Stefan A derekamnál fogva vezetett a bárpulthoz és azonnal kikérte az italokat. - És az új barátságra. - kacsintottam rá, miközben koccintottunk. - Szerintem tudod te, hogy a második lehetőséget választanám. - nevetgéltem vele és koccintás után, bele ittam az italomba. - De nem vagyok akkora mészárló, hogy emiatt az első itt töltött napomon bajba sodorjam magam. Gondolom a legtöbbjük tele van tömködve verbénával és a fele pedig vadász. - fintorogtam, majd újra mosoly terült szét az arcomon. - De nem hagyom, hogy ezek elvegyék a kedvem, bár, ami igaz, hogy furcsa, hiszen Mistyc Falls-on kívül nem nagyon találkozni verbénát fogyasztó emberekkel. Ettől csak izgalmasabb lesz. Mivel nem támadhatom le az egész kocsmát, alaposan körbenéztem. Koncentráltam minden ember nyaki ütőérre és a szívük dobogására. Már a hangjukra is megszomjaztam. - Én megtaláltam. Az első az a jóképű férfi lesz ott fehér ingben. - megnyaltam az alsó ajkam, majd csillogó szemekkel Stefanra néztem. - Neked megvan? - vigyorogtam. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Jan. 24, 2013 8:17 pm | - Szerintem mindenki a második lehetőséget választaná, ha megtehetné. De sajnos azzal túl nagy feltűnést keltenénk amit mostanában jobb elkerülni. - Rántottam meg a vállamat közben egy pillanatra se vettem le a szemem a tömegről.
Pár percen keresztül csak ide-oda nézelődtem, majd meg is láttam a számomra megfelelőt. Természetesen mielőtt bármit is tennék vele meg kell győződnöm arról, hogy nincs-e benne verbéna vagy bármi ilyesmi. Nem szeretem az ilyesfajta meglepetéseket. Még jó, hogy egyedül táncol így nem okoz akkora gondot.. Nem kell azzal bajlódnom, hogy lerázzam a társaságát.
- Hmm. Jó választás. Bár én jobban szeretek ellenkező neműekből táplálkozni, de gondolom te is így vagy ezzel. - Néztem rá, de közben a szemem sarkában még mindig azt a lányt figyeltem. - Na nekem meg az a kis szöszi kell ott. - Intettem a fejem felé a táncparkett közepén táncoló hölgyeményre. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Jan. 25, 2013 10:36 pm | - Hát igen, ez biztos így van. Számomra jobb szórakozás pasikra vadászni. - vontam vállat.
Talán ez is valami olyasmi szórakozás, ami a magányosoknak jön be igazán. Táplálkozás előtt egy kis flört, tánc, egy ital, csók esetleg több, csak azért, hogy legyen társaság. A másik elméletem pedig az, hogy így akarjuk az ellenkező neműeket becserkészni, majd olyan fájdalmat okozni nekünk, amilyet egy valódi párkapcsolat miatt érezhettünk, mikor kidobtak, kihasználtak, megcsaltak, vagy átvertek. Nagyjából mindegyikben volt részem.
Stefan egy táncoló szőkeséget szúrt ki magának.
- Na gyerünk! - megfogtam a karját és gyengéden arrafelé kezdtem el tolni. - Úgy hallottam, hogy igazán egy vadászat alkalmával ismerhetünk meg egy vámpírt. láthatjuk, milyen élvezi az életet, jó, rossz vagy mészárló. - vigyorogtam. - Hadd lássam! |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Jan. 26, 2013 10:37 am | Lökődni kezdett az általam kiválasztott áldozat felé én pedig megadóan emeltem fel a kezeimet.
- Jól van, jól van. Figyelj és tanulj. - Kacsintottam rá, majd el is indultam a szőkeség felé.
Ahogy rázta magát hátulról óvatosan hozzásimultam, majd mikor hátrapillantott egy egyszerű igézéssel indítottam amiből kideríthetem van-e verbéna a szervezetében. Ha van is nem tűnik fel neki, hogy meg akartam igézni. - Mi a neved? - Rögtön válaszolt. Tökéletes. - Most pedig tégy úgy, mintha ismernél és szórakozzunk egy kicsit. - Néztem rá vigyorogva mire ő is elvigyorodott és hozzám simulva kezdte rázni magát újból. Mikor a tömeg szinte már körülvett minket odasúgtam neki. - Ne sikíts. - Aztán finoman, de határozottan a nyakára tapadtam és szívni kezdtem mámorító vérét. De szépen lassan. Minden egyes kortyot kiélvezve. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jan. 27, 2013 7:49 pm | [Erdő] Csak besétáltam a helyre és leültem a pulthoz. A táskámat meg ledobtam magam mellé. Majd jeleztem a csaposnak, hogy rendelni szeretnék. -Egy pohár whisky-t. mondtam neki, hamarosan meg is kaptam. Elkezdtem kortyolgatni közben elgondolkoztam pár dolgon. Ez a város valóban hemzseg a vámpíroktól. Sok dolgom lesz ha teljes mértékben fel szeretném szabadítani ez alól. Az az igazság, hogy Seguri eddig csak hátráltatta a munkámat. Sokkal előrébb járnék most a város és az itt élő vámpírfajok megismerésében. Ha nem öli meg azt a vámpírt, pont mikor már megtört volna. Tudom, hogy ez egyfajta bosszú volt a részéről amiért cserbenhagytam őket. Valószínűleg ha ottmaradok, apám mintájára formáztak volna. Hiszen mindenki azt várta volna el tőle, hogy olyan legyek mint ő. Egy utálatos zsarnok, aki még saját fiával is úgy bánik mint a kutyával. Sosem fogom megbánni azt a napot mikor otthagytam őket. Így nem csak szabad vagyok, de sokkal hatékonyabban is tudom végezni a munkám. A saját szabályaim szerinti vadászat, sokkal gyümölcsözőbb volt. Kétszer annyi vámpírt öltem már meg ennyi idő alatt, mint amíg ott voltam. Most viszont ígéretet tettem Segurinak, hogy segítek Damon Salvatore levadászásában. Nem szívesen teszem, de végül is én is hasznot húzok belőle, mivel mínusz egy vámpír. Mi több ezzel legalább lerovom a tartozásom, amiért cserben hagytam őket. Nem mintha bűntudatom lenne miatta, de Seguri szerint tartozom ennyivel. Szóval a vadászat után tőle is megszabadulok és folytathatom tovább a tisztogatást. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jan. 27, 2013 8:22 pm | (Erdő)
Már kezdtem feladni, hogy bárhova is eljuthatok amikor végre megláttam egy kivilágított helyet. Tökéletes. Mondtam magamban, majd megszaporázva a lépteimet mentem be.
Először is jól esett végre valami meleg helyen lenni, mert az erdőben töltött idő után teljesen átfagytam. Szerintem ha valaki csak megrántaná a karomat valószínűleg eltörne. Átfurakodtam magam a táncoló tömegen és nem törődve semmivel a bárpulthoz siettem.
- Valami töményet. - Szóltam oda a csaposnak, majd helyet is foglaltam az egyik bárszéken és körbenéztem. A tekintetem rögtön megakadt az egyik tőlem nem messze ülő férfin. Annyira ismerős volt nekem, de így hirtelen nem tudtam hova tenni. Nem akartam túlságosan bámulni ezért amikor már majdnem feltűnt volna neki, hogy őt nézem elfordítottam a tekintettemet a pultos felé aki éppen kitöltötte az italomat.
- Köszönöm. - Mondtam egy kedves mosollyal az arcomon, majd felhajtottam a pohár teljes tartalmát. Égetni kezdte a torkomat és ez az égető érzés egészen a gyomromig hatolt.
- Még egyet. - Intettem a csaposnak, majd most már kicsit megbátorodva az alkoholtól odaszóltam az előbb még általam bámult férfinak.
- Helló. Ööö.. nem ismerjük mi egymást? - Kérdeztem oldalra fordulva kezemmel a bárpultra támaszkodva. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jan. 27, 2013 10:43 pm | Ez az ital nagyon jól esett egy ilyen nap után. Csak iszogattam a whiskymet, amikor azt vettem észre, hogy egy lány bámul a nem messze lévő székről. Próbáltam tudomást sem venni róla, de nem hagyta abba. Már arra gondoltam, hogy rákérdezek még is mit bámul. De ő megelőzve engem megkérdezte, hogy ismerjük e egymást. Így már érthetőbb volt, hogy miért szegezte rám a figyelmét. -Nem, nem hinném. válaszoltam neki, majd csak tovább ittam az italom. Fogalmam sem volt ki ez a lány, nem tűnt ismerősnek. Elfogyott az italom, szóval rendeltem még egy pohárral. -Ugyanebből. mondtam a csaposnak, majd amíg vártam a következő pohárra, kicsit szétnéztem a bárban. Sok ember volt ott aznap este, vámpírt viszont nem észleltem. Ami furcsa volt, hiszen az ilyen helyeken általában elengedik magukat és olykor fel is fedik. Miközben nézelődtem, a lányra is vetettem egy újabb pillantást. Ekkor mintha egy halvány emlék ugrott volna be róla, mintha láttam volna már régen. Viszont annyira halovány volt, hogy nem foglalkoztam vele. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 2:37 pm | Válaszára csak megrántottam a vállamat. Lehet, hogy képzelgek. Vagy csak szimplán be akarom képzelni, hogy még van olyan ember a városban akit én ismerhetek. Ekkor bevillant egy emlék és mellé még a neve is. Olyan hirtelen jött, hogy szerintem még a kigyulladt villanykörtét is lehetett látni a fejem felett.
- Jason? Jason Cromwell? - Kérdeztem már-már félve a választól. Szemeimben különös csillogást vélhetett felfedezni, hiszen megölt a kíváncsiság.. Ha ő az.. Elmondható egy csodának, hogy mi találkoztunk. Még eléggé fiatal voltam amikor utoljára találkoztunk bár akkor eltiltottak egymástól. Bár az a pár perc alatt amit vele töltöttem sokkal inkább éreztem testvéremnek, mit a vér szerinti bátyámat.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 3:08 pm | Meghozták az újabb adag whiskymet, amit el is kezdtem kortyolgatni. Amikor is az a lány aki az ismerősnek talált, most nevemen szólított. Meglepődtem rajta, csak azon imádkoztam, hogy ne egy újabb csapattag legyen a cserbenhagyott "emberekből". Végre hátra szerettem volna, hagyni a borzalmas múltam, de ez nem olyan egyszerű.
-Igen. mondtam neki ránézve, még lövésem sem volt, hogy honnan is ismerhetem. Te pedig... vártam, hogy befejezze a mondatom és megtudjam a nevét. Hátha arról már beugrik, hogy ki is ez a lány. Csak egy halvány emlék jelent meg újra, mintha hasonlítana egy kislányra a múltból. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 4:11 pm | Hát nem is várhattam, hogy ő emlékezzen rám hiszen én még bőven kislány voltam.. Azóta nagyon sokat változtam. Mindenféle téren.
- Bailey.. az unokatestvéred. - Fejeztem be a mondatát. - Rémlik valami? - Kérdeztem már kínomban kacagva, mert ha még így se esik le neki, hogy ki vagyok akkor hát mondhatjuk úgy is, hogy elég nagyon beégtem. Vagy szimplán nem vagyok az a személyiség aki megmarad az ember emlékezetében.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 4:42 pm | Miután kimondta a nevét kitisztultak az eleinte homályos emlékeim róla. Ő az a lány akivel mindössze egyszer találkoztam. Viszont anyám halála után, az volt gyermekkorom legjobb pillanata. Apám sosem engedett a kortársaimmal játszani, se egyáltalán kapcsolatban lenni velük. Csak edzettem és amikor végeztem bezárt egy sötét szobába. Szóval mondanom sem kell, milyen nagy öröm volt, hogy találkozhattam egy tőlem korban nem is olyan messze személlyel.
-Már emlékszem, te vagy az a kislány. mondtam neki komoly tekintettel. Egyrészt örültem, hogy nem egy újabb "bosszúálló" csapattag. Másrészt jó volt olyannal találkozni a múltamból aki nem az életem rossz részéhez kötődik. Viszont a találkozásunk után pár évvel jött el az életem legborzalmasabb része. Szóval nem csoda, hogy nem sok mindenre emlékszem az az előtti időkből. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 4:53 pm | - A kislány aki már nem is annyira kislány. - Kacagtam fel halkan miközben intettem a csaposnak, hogy jöhet még egy kör az italomból és bátorkodtam levenni a táskáját a mellette ülő bárszékről, hogy odaülhessek. Akkoriban még nem is igazán fogtam fel, hogy mi történik. Miért tiltottak el tőle.. Bár azt a mai napig nem értem. Meg volt a családjának az életstílusa ami nem igazán veszélytelen, de akkor sem értem miért kell ilyen véresen komolyan venni. Bár valószínűleg már ő is eléggé komolyan veszi ezeket a 'hagyományokat'. Hiszen ezek között nőtt fel.
- Mi szél hozott ide a városba? - Kérdeztem kíváncsian miközben a csapos kihozta az italomat. Nem kérdeztem rá, hogy mi ez csak az érdekelt, hogy jó tömény és a fejembe szálljon. Ki kellett égetnem ezeket a dolgokat a fejemből. Egyenlőre még nem voltam képes foglalkozni vele. Intettem még egy körért habár már kezdtem érezni, hogy a fejembe száll.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 6:08 pm | Az ő családja különvált, nem akarták Bailey-t belekeverni ebbe a vámpírok elleni harcba. Az anyja ennek ellenére részt vett pár vadászaton, hogy segítse a testvérét, vagyis apámat. Azt tudom róla, hogy az apja boszorkány volt, szóval bizonyára ő is az. Mondandóján csak halvány mosoly jelent meg az arcomon. Amikor levette a táskámat már reflexből a keze után nyúltam. Ugyanis abba van az egyetlen dolog ami számít nekem valamit. A nagyapámtól örökölt íj, amit még anyám adott oda, mikor kicsi voltam. Csak letettem a táskám magam mellé a földre, majd tovább iszogattam az az italom. Ezek után megkérdeztem, hogy mi járatban vagyok itt. Nem tudtam, hogy mennyit tud a családunkról, de gondoltam anyja révén tudja, hogy mivel foglalkozik.
-Egy kis tisztogatásra szorul ez a hely. Hát ezért vagyok itt. mondtam neki, elgondolkozva az eddigi sikeres vadászatokon a városban. Próbáltam úgy megfogalmazni, hogy semmiképp se legyen feltűnő a bárban lévő vámpír füleknek. Nem lenne jó felfedni magam, úgy már nem tudnák érni a meglepetés erejével. Mi több már ők is vadászának rám, ami megnehezítené a dolgom. A lány sorba öntötte magába a tömény italokat. Amitől már látszott kicsit a viselkedésén is. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 6:38 pm | Stefan Stefan közelebb lépkedett a lányhoz, majd elkezdett táncolni vele, és párszor megigézte. Ebből tudhatta, hogy veszélytelen, gondolom. Mikor körül vette őket a tömeg és kellően közel került a lányhoz, elkezdte szívni a vérét. Ezt látva még jobban megszomjaztam. Egy húzásra megittam a maradék italomat és elindultam a célom felé. A srác két másik haverjával biliárdozott. A nyaki ütőerére koncentráltam és egyre gyorsítottam a tempómon. - Sziasztok. - villantottam feléjük egy ellenállhatatlan mosolyt. - Beszállhatok? Természetesen egyből beleegyeztek és szinte versengve engedtek maguk elé. Úgy tűnt mindegyik be kapta a horgot már csak meg kell győződnöm róla, hogy nincsenek megtömködve verbénával. - Hozz nekem egy italt. - kezdtem el a próbálkozást az egyik srácnál, mire az engedelmesen elindult a pult felé. Remek! Szinte tapsikoltam magamban a boldogságtól. Ha az egyikben nincs vasfű, a többiben sem lesz. De a biztonság kedvéért megpróbáltam mindkettőnél. Természetesen bevált. Most jön a móka része. - Felajánlod magad és élvezni fogod, ahogy lecsapollak. - vigyorogtam a legelőször kinézett, fehér inges férfira, aki úgy tett, ahogy mondtam. Rám mosolygott és a derekamat átkarolva ölelt magához, hogy kényelmesen hozzáférjek a nyakához. Igyekeztem, úgy inni, hogy ne legyen vérfoltos az inge. Stefan azt mondta nem lehet tudni, mennyi vadász nyüzsög itt. Mikor végeztem vele, kedvesen rámosolyogtam. - Te jössz. - mutattam a biliárd asztalra és ahhoz a férfihoz léptem, aki akkor tért vissza a pohár italommal. - Köszönöm. - vettem át az italt és beleittam. - Egy kortyot kérek a nyakadból is. - igéztem meg őt is, aki pontosan úgy cselekedett, mint a másik pasi. Neki nem volt olyan jó íze, mint a fehér ingesnek, de megteszi. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 6:49 pm | Jason Nem igazán hallottam felőle a találkozásunk után. Mindenki úgy akart csinálni, mintha az egész meg sem történt volna. Ekkor kezdtem el apával varázsolgatni. Az valamennyire elvonta a figyelmem és egyre jobban érdeklődtem iránta. Ez az egész a halála napja után máig megsemmisült. És ismét itt vagyok. A gondolataim az apám körül forognak. Akinek megígértem, hogy nem hanyagolom el az erőmet. Nem is törődtem azzal, hogy amikor felemeltem a táskáját a kezem után kapott. Biztos valami olyasmi van benne amit félt vagy jobb ha nem tudok. Bár azt hiszem mind ketten tudjuk a másikról, hogy micsoda illetve mit csinál. Nem volt családi titok, hogy az apám boszorkány és számomra is leesett az idő múlásával, hogy vadász. Ezért is akartak távol tartani tőle. Vagyis inkább az anyám volt az aki távol akart tartani tőle. Hiába nem a legtökéletesebb személy a világon és megcsalta azt akit mindennél jobban szerettem.. Attól még az anyám. Tagadhatom akárhányszor csak akarom, de mélyen legbelül még szeretem. Megráztam a fejemet és kizökkentettem magamat az idióta töprengésből. Már megint teljesen elkalandoztam. Koncentrálj most ide, Bailey. Koncentrálj. - Hát értem. És eddig nem halad túl jól vagy túl jól halad és már kell a pihenés, hogy itt iszogatsz? - Kérdeztem felvont szemöldökkel. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 7:00 pm | Lindy Egy ideig még élveztem a lány társaságát ahogy hozzám simult. Eleinte ezt anélkül is megtette, hogy kértem volna bármire is. Már semmi kihívás nincs ezekben a nőkben. Legalábbis nehéz olyat találni akiért megéri harcolni. De amikor meg is találod azt a személyt. Soha nem leszel elég jó neki. Mindig a jobbat fogja keresni. Amit kitartásának köszönhetően előbb, vagy utóbb meg fogja találni. Az a szerencsés ember aki a karjai között tarthatja egy életre, pedig nem te leszel bármennyire is próbálkoztál. Mindent megtettél volna érte őt pedig ha érdekelte is nem eléggé ahhoz, hogy veled maradjon. Az érzés túlságosan is ismerős. De miért is törődöm ezzel amikor bármelyik nőt megkaphatnám ha akarnám? Mindig az elérhetetlenekre megyek. Ez van szeretem azt ha nők nem omlanak rögtön a karjaimba. Csak szép fokozatosan. Szerintem ez részemről sem túl nagy kérdés. Valamikor el kellene kezdenem megkeresni ezt a bizonyos személyt, de nem tudom mikor. Mikor már kicsit ráuntam a lányra szembefordítottam magammal. - Most pedig felejtsd el, hogy ez az egész megtörtént. - Rákacsintottam, majd faképnél hagytam és elindultam a billiárd asztalhoz ahol Lindy elég jól szórakozott. Hiszen két férfi is az ő igényeit próbálta kielégíteni. - Jól szórakozol? - Kérdeztem vigyorogva megtámaszkodva a billiárdasztalban. - Lassan indulnunk kellene mielőtt még valaki elrontja a szórakozásunkat. - Tettem hozzá gyorsan. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Jan. 28, 2013 8:25 pm | Nem tudtam, hogy hogy viszonyuljak a lányhoz. Igazság szerint nem is ismerem. Amikor találkoztunk még fiatalok voltunk mindketten és akkor is csak pár órára töltöttük együtt. Viszont ő az egyetlen, aki a múltam szereplője, mégsem vet meg azért, hogy szabad életet akarok.
-Jól haladok mondhatni, csak ma egy személy eléggé keresztbe tett nekem. osztottam meg vele, nem túl tágan fogalmazva az eddigi rossz és jót amióta a városba érkeztem.
-És te mióta laksz itt? tettem fel én is neki egy kérdést. Érdekelt, hiszen ez a város tele van vámpírral, szóval ő is bizonyára találkozott már párral. |
| | | |
|
A poszt írója ♛ Ajánlott tartalom Elküldésének ideje ♛ | |
| | | | |
Similar topics | |
|
| | Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |
• az új oldal nyitásáig •
• ROTM FRPG •
|
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm Szer. Május 29, 2019 1:28 am Kedd Május 28, 2019 8:31 pm Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm Szer. Május 22, 2019 12:03 pm Hétf. Május 20, 2019 10:43 am Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm • ROTM FRPG • |
|
Kezdőlap