Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 27, 2014 2:03 am
Ugrás egy másik oldalra
Csak magamhoz szorítottam Tatiát, így adva szavak nélkül értésére, hogy nincs mit megköszönnie. Igaz, fura számomra is, de... igen, jól mondtam. Teremthetünk új hagyományokat, és új életet. Nem kell nekünk mindig azt csinálni, amit az őseink csináltak hosszú évek óta.
- Induljunk - egyeztem aztán bele, mikor felkelt, és lesöpörtem magamról a kósza fűszálakat. aztán a ló kantárja után nyúltam. Jól mondja Tatia. Nemsokára visszatérünk ide. Minél hamarabb annál jobb.

(tábor)
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Hétf. Május 26, 2014 9:25 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem hittem abban, hogy ilyen gyorsan beleegyezik az ötletembe. Rajta kívül egyetlen férfit sem ismertem, aki megengedte volna, hogy önállósítsam magam és nem csak egy gyenge nőnek tekintett, hanem valakinek, akinek szintén joga van ahhoz, hogy olyat csináljon, amit szeretne. Ez volt az egyik dolog, amit a legjobban tiszteltem és amiért a legjobban szerettem Klaust. Tudtam, hogy mellette soha életemben nem leszek bólogató dísztárgy.
- Köszönöm. - Mindössze ennyit suttogtam, további érzelmeimet abba a csókba sűrítettem, ami szájára adtam. Nem láttam értelmét a szavaknak, sokkal kifejezőbb volt máshogy tudtára adni, mennyire boldoggá tett egyetlen kijelentésével.
Elválva tőle megeresztettem felé egy őszinte mosolyt, majd felálltam a fűből és ruhámat leporolva néztem rá. - Inkább menjünk. Éljük át hamarabb, ami a faluban vár ránk... ide pedig úgyis nemsokára visszajövünk. - Hordoztam végig a tekintetemet a tisztásom még egyszer.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 21, 2014 9:19 am
Ugrás egy másik oldalra
- Miért? Ismersz még okos, bátor, jóképű férfit rajtam kívül is? - tettem fel a kérdést valami fenséges arccal, aztán elképedve bámultam rá.
- Segíteni akarsz? Fát vágni, követ hordani, kunyhót építeni? - csodálkoztam, aztán a hajamba túrtam. - Hát, nem tudom Bulgáriában hogy mentek a dolgok, de ez itt a férfi feladata. És ha egy férfi azt mondja valamire a feleségének, hogy "nem", az asszony kötelessége engedelmeskedni. Ez a hagyomány. De én nem akarok ilyen lenni. Nem fogok parancsolgatni neked. Teremthetünk új hagyományt is, nem? - kérdeztem. - Ha segíteni akarsz, rendben. Egy feltétellel. Nem erőlteted túl magad. Ha fáradsz, pihensz. Eszel, iszol, alszol. Rendben?
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Kedd Május 20, 2014 7:42 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Megpróbáltam komoly arckifejezést erőltetni magamra és mosolygás vagy bárminemű bólogatás nélkül végighallgatni őt. - Szóval te lennél az? Azt hittem, valaki másról beszélsz. - Motyogtam szemtelenül már megengedve magamnak egy ugyanilyen mosolyt, miközben a kezét szorongattam. Nekem ő volt a tökéletes, nem más. És nagyon reméltem, hogy nagyon jól tudja. Legalábbis én megpróbálom éreztetni vele, mennyire szeretem.
- Nekem megfelel, de csak akkor, ha én is veled jöhetek és mindegy miben, de segíthetek. Részese akarok lenni ennek az egésznek az elejétől fogva. - Néztem rá a lehető legszebben, ahogy tőlem kitelt.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 20, 2014 12:15 pm
Ugrás egy másik oldalra
- Azért tudod, pokoli rossz lehet neked - sóhajtottam fel keservesen, és megfogtam Tatia kezét. - Hozzá fogsz menni egy kedves, aranyos, bátor, izmos és felettébb jóképű fiúhoz. Aki mellesleg most az ujjaidat szorongatja - nevettem. - Hidd el, az örökké is kevés lesz ahhoz, hogy ezt a szerencsét megszokd - pimaszkodtam vele, majd körbenéztem.
- Van itt minden, ami kell nekünk. Hely a falunak, fa hogy építkezzünk, víz és állatok hogy éljünk... talán a következő telihold után már neki is foghatnék építeni a kunyhónkat. Mit szólsz hozzá?
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Kedd Május 20, 2014 11:27 am
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Most már biztosan nyugodtabban fogok aludni éjszakánként. - Sóhajtottam fel. De Nik-nek igaza volt, ha más nem,akkor Esther nem hagyta volna, hogy Mikael bármi ilyesmit tegyen. Ő normális volt... és ugyan mostanában azt vettem észre, hogy ő is kezd kissé ferde szemmel nézni rám, ám betudtam a kiújulni látszódó paranoiámnak és buta képzelgéseknek. Ha valakinek, akkor Esther-nek tényleg nem ártottam.
Mosolyom sokkalta őszintébbé vált hallva Nik szavait. - Örökké? Az nagyon hosszú idő... de félek, hogy mégsem lesz elég hosszú nekünk. - Vigyorodtam el. Soha nem tudnám megunni őt vagy valamilyen oknál fogva elhagyni. Egyszerűen más lettem mellette... sokkal jobb és ezt sem akarom feladni.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 20, 2014 11:05 am
Ugrás egy másik oldalra
Felnevettem Tatia képzelgéseit hallva, aztán felültem.
- Ne aggódj - vigyorogtam. - Ha apám felgyújtotta a kunyhódat, anyám egy varázslattal eloltja. Amúgy is, érzéseim szerint apám akkora tervezi a gyújtogatást, mikor te is otthon vagy - pimaszkodtam. Tudtam, hogy ezt sem anyám, sem a falu nem engedné meg Mikaelnek. - És engem se félts - tettem hozzá. - Soha többé nem fogom neki engedni, hogy engem megüssön, vagy bántson. Ha kell, akár meg is verekszem vele. Ami meg az éjszakát illeti... amúgy is nálad töltöttem volna. Hiszen te és én már összetartozunk, Tatia. Örökké.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Kedd Május 20, 2014 8:49 am
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Elmosolyodtam, de mosolyom nem tiszta jókedvről árulkodott, hanem egy kis feszültség is volt benne. Akárhányszor felrémlett előttem Mikael, mindig csak arra tudtam gondolni, hogy vajon melyik lesz a legközelebbi alkalom, amikor bántani fogja Nik-et? Egyszerűen képtelen voltam elvonatkoztatni a ténytől, hogy az a szörnyeteg bármikor megtehet bármit, senki nem fog megálljt parancsolni neki.
- Igen, el tudom képzelni. - Bólintottam. - És azt is, hogy már régen felgyújtatta a kunyhómat. Vagy hogy amint visszaérünk neked támad. - Nyeltem egyet. - Örülnék, ha a ma estét is nálam töltenéd. Nem mintha ott nagyobb biztonságban lennél, de... - Vettem mély levegőt. Nyugodtabb lennék, ha mellettem lenne. Nem magam, hanem őmiatta.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 9:04 pm
Ugrás egy másik oldalra
- Minden sikerülni fog, amit terveztünk. Másképp nem is lehet - jelentettem ki határozottan, mintha csak rajtam múlna a világ forgása, aztán letéptem egy fűszálat, és Tatia arcát simogattam vele.
- Maradjunk még - mosolyogtam. - Apám már így is úgy is felfedezte, hogy eltűnt a lova. Vele együtt mi is. Ergo összerakta a képet - nevettem fel hangosan. - El tudod képzelni, hogy járkál most fel-alá, mint egy dühös állat?
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 8:09 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Kezeimet úgy fontam át Klaus-on, amikor átölelt, mintha bármelyik pillanatban beleeshetnék egy szakadékba és ő lenne az egyetlen mentsváram, ami megakadályozhatja a zuhanásomat. Bólintottam szavaira, mert jó lett volna azt hinni, hogy igaza van... én örültem volna a legjobban.
- Ehhez először mindennek sikerülnie kell, amit elterveztünk... - Engedtem el végül és pár nagyobb nyelés segítségével próbáltam megnyugodni és elterelni a gondolataimat. Fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok, de inkább fogtam magam és hanyatt feküdtem. A tiszta égre bámultam és Nik már ebből is rájöhetett a válaszomra.
- Maradjunk még. Olyan békés ez a hely.... szeretném kiélvezni ezt a nyugalmat. - Mondtam halkan.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 7:29 pm
Ugrás egy másik oldalra
Noha átérezni nem tudtam Tatia érzéseit, nagyjából sejtettem, milyen rémekkel és démonokkal kell küzdenie.
- Talán így van. Talán nem szeretne téged - öleltem át, hogy simogatni kezdjem a hátát. - De mivel részben belőled jött, biztos okos, és ugyanolyan erős, mint te is vagy. Meghallgatná, és megértené az igazságot. És biztos vagyok benne, hogy jól döntene utána - mondtam kissé vidámabb hangon, hogy eltereljem Tatia borús gondolatait.
- Van kedved visszamenni? Vagy maradjunk még keveset?
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 5:21 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Szavai nemhogy jó érzéssel töltöttek volna el, sokkal inkább összeszorult tőlük a szívem. Nem az ő hibája volt... hanem az enyém, hiszen magam alatt vágtam a fát azzal, hogy beszéltem róla és egyáltalán a lányomra gondoltam. De milyen ember lennék, ha nem engedném bekúszni Erinát az elmémbe? Az én vérem, én szültem, én neveltem évekig és hiányzik... mindennél jobban. Anyának lenni az egyik legjobb érzés volt az életemben. Semmihez sem fogható.
- Félek, Nik. - Bukott ki belőlem hirtelen. Nagyon nyeltem, összeszorítottam az ajkaimat és a füvet kezdtem el bámulni. Megpróbáltam tartani magam és nem most összetörni, teljesen átadni magam a bűntudatnak, de kevés esélyét láttam annak, hogy erős maradjak. - Félek, mert tudom, hogyha ott állnék előtte, akkor nem biztos, hogy megismerne... és tudom, hogy milyen a férjem. Erina minden tudása az lenne rólam, amit az apja táplált az agyába... és mondanom sem kell, hogy azon valószínűleg nem szép dolgok. - Mély levegőt vettem, a hajamat a füleim mögé túrtam. - Én is utálom magam, a lányom miért szeretne azért, amiért elhagytam? - Tettem fel a kérdést, de csak magamnak.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 4:33 pm
Ugrás egy másik oldalra
Felültem, úgy hallgattam Tatia szavait, majd elgondolkodva néztem magam elé.
- Tudom, milyen a múlt, amikor nem enged el - mondtam csendesen. - A tüske, amit a lányod hiánya okoz, a legnagyobb boldogság közepette is veled lesz. Egészen addig, míg nem látod újra, és vagy magaddal tudod hozni őt, vagy elmondani neki az igazságot. Addig a múltad üldözni fog, rohan utánad, mint viharfelhők nyomán a mennydörgés. Ezért akarom, hogy lásd őt, találkozz vele.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 3:35 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Annak örülnék, ha Freya és Kol is eljönnének abból a pokoltanyából. Ők normálisak... és amíg ott vannak, nem lehetnek együtt. És hiába tagadják, látszik rajtuk, hogy mennyire szeretik egymást. - Elmosolyodtam, amikor eszembe jutott az este, amikor találkoztam velük. Rettegtek, hogy valaki más talált rájuk és valami bajuk adódik abból, hogy az éjszaka közepén találkozgatnak. És miután elmesélték a történeteiket... Freya-ban teljesen magamra ismertem, szerelmükben pedig szintén nem sokban különböztek Nik-től és tőlem. Csupán annyiban, hogy még nem igazán vallották be az érzéseiket önmaguknak sem.
Sóhajtottam egyet és a mosolyom keserűvé változott Nik későbbi szavai miatt. - Ez nagyon jól hangzik, de semmi esélye sincs. - Nyeltem egyet Nik arcát simogatva. - Én lennék a legboldogabb, ha a lányom mellettem lehetne, de... valószínűleg azt mondták neki, hogy halott vagyok. Vagy közölték vele, hogy magára hagytam őt és mindenféle rólam kitalált ostobasággal tömik tele a fejét. - Húztam el a számat szomorúan. - Csak egy reményem van... hogy tudom, Erina már sokkal jobban hasonlít rám, mint az apjára... kislány még, de megvan a magához való esze... és ahogy nőni fog, remélem, nem lesz annyira befolyásolható, ahogy azt a család szeretné. - Tényleg reménykedtem ebben. Ismertem magam... makacs voltam és ha nem tetszett valami, addig mentem, míg meg nem láttam egy apró, szemernyi reményt a változtatásra. És volt egy olyan érzésem, hogy a lányom ebben rám ütött.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 3:10 pm
Ugrás egy másik oldalra
Két tenyerem közé fogtam Tatia boldog arcát mikor fölém hajolt, és rámosolyogtam.
- Igen. Szerintem is tökéletes - értettem egyet. - Itt fogunk élni. A mi családunk. Mi, és a gyerekeink... sőt, talán még Kol és Freya is. És egy nap, itt él majd velünk a kislányod is - szorítottam meg biztatóan Tatia kezét. - Megesküszöm neked, hogy meg fogjuk keresni, és elmondjuk neki az igazat. És ha velünk akar élni, én úgy fogom őt szeretni, mintha az én lányom lenne.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 2:49 pm
Ugrás egy másik oldalra
Nik kezei rángattak ki az édes, gondolatok nélküli állapotból, de nem bántam. Legalább éreztem, tudtam, hogy még ő is itt van és nem egyedül próbálom magamba szívni azt a nyugalmat, amit ez a hely árasztott. Összerezzentem, ám ezzel együtt felnevettem, ahogy átfogta a derekamat, kezeimet az övé köré kulcsoltam és nevetésem egyszerűen csillapíthatatlannak tűnt, hiszen a földre zuhanva még mindig az egész testemet rázta a kacagás. Nik kérdése segített lenyugodni, oldalra fordítva a fejem bólintottam egyet. Pár perce voltunk itt, de olyan volt, mint egy másik világ. Egy másik világ, aminek a füvében fekve kényszerítve voltam arra, hogy hirtelen arra gondoljak, ha Nik-el képzelem el az életemet, akkor ismét meg kell tanulnom azt, hogy ki vagyok, ki nem és tudnom kell értékelni azt, amit megszereztem. Nem szabad elhajítanom magamtól... főleg nem olyan badarságokkal, hogy okot adok egy esetleges pletykára, ami miatt a múltkoriban is összevesztünk. Nem szabad... mostantól nem. Niklaus túl fontos nekem ahhoz, hogy akármit kockáztassak.
Felé hajoltam, kezeim közé fogtam az arcát és gyengéd, puha csókot leheltem az ajkaira. - Mondanám, hogy miénk az egész nap és menjünk, nézelődjünk, de ez a hely... tökéletes. - Simítottam végig szőke haján. - A vízesés jutott róla eszembe. Amikor először vittél oda, akkor is ugyanilyen jól éreztem magam. - Suttogtam halkan, mintha bárki meghallhatna minket, pedig tudtam, hogy emiatt nem kell aggódnom. Nincs itt senki. Csak mi.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 1:21 pm
Ugrás egy másik oldalra
Először csodálkozva néztem, ahogy Tatia kihúzta kezét az enyémből, és kiszaladt a tisztásra. Az őzek riadtan ugrottak félre az útjából, és rohantak be az erdő biztonságot adó sűrűjébe. Ő pedig szinte észre sem vette őket, hanem nevetett, szinte táncolt a tisztáson, és minden mozdulata a boldogságot üzente, és azt, hogy minden baj ellenére mégis milyen szép élni.
Valami ekkor elszabadult bennem is, üldözőbe vettem Tatiát, a derekánál fogva felemeltem, és körbefordultam vele, majd együtt zuhantunk a földre, és csak nevettünk nevettünk boldogan, szerelmesen.
- Itt akarunk élni? - kérdeztem aztán a nevetés csillapodtával, de ebben a kérdésben már tudtam, hogy benne rejlik a válasz is.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szomb. Május 17, 2014 1:02 pm
Ugrás egy másik oldalra
Nem gondoltam volna, hogy néhány méter és pár perc elteltével olyan látvány foga szemem elé tárulni, amitől a szám is tátva maradt egy darabig. Egy egyszerű tisztás volt... mégis valamiféle békét árasztott magából, ezzel együtt vált varázslatos kinézetű hellyé. Vagy talán csak túlságosan vágytam már arra, hogy legyen egy olyan hely, ahol mindketten megszabadulhatunk a láncainktól. Ő a családjától, az apjától, aki maga a megtestesült sátán, én pedig azoktól az előítéletektől, amit ideérkezésem óta rám aggattak.
- Gyönyörű. - Mondtam őszintén és Nik ragyogó tekintetét látva mosolyom tovább szélesedett. Szerettem, amikor ilyen... amikor kiült az arcára, hogy boldog. Velem.
Elengedve Nik kezét szaporábbra vettem lépteimet, mígnem futásnak eredve értem le a bokrok közül tisztásra, érkezésem hatására a legelésző őzek fejüket felkapva kezdték először csak kémlelni a területet, majd összerezzenve rohantak el, de engem nem érdekelt. Felnevettem, a nap felé nézve hagytam, hogy a sugarak melengessék az arcomat, miközben kitárva a karjaimat, mély levegőt véve tudatosítottam magamban, hogy igen, ez a hely tényleg több, mint tökéletes.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 16, 2014 1:36 pm
Ugrás egy másik oldalra
Szótlanul róttam az utat a bokrok és fák között, szorosan fogva Tatia kezét. Olyan szép volt az erdő, és olyan szép volt a pillanat. Mintha egymás kezét fogva mentünk volna a jövőnk, az új életünk felé.
Csakhamar ritkulni kezdtek a bokrok, és hirtelen olyan látvány tárult elénk, ami azonnal megdobogtatta a szívemet.
Egy jókora tisztás terült el előttünk... fákkal körülölelve, védve mindentől. A fű dús volt, és őzcsorda legelészett rajta éppen.

[You must be registered and logged in to see this link.]

- Mit szólsz? - fordultam Tatia felé ragyogó képpel. - Itt nem csak mi, akár egy egész falu is elférne!
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Pént. Május 16, 2014 1:25 pm
Ugrás egy másik oldalra
- Tudom, hogy így lesz. - Mosolyodtam el szélesen Nik-re nézve, majd összekulcsoltam ujjaimat az övéivel és így indultunk el a felfedezőutunkra. Az erdő tényleg gyönyörű volt, ahogy az idő is, olyan érzésem támadt, mintha a természet hirtelen a mi oldalunkra állt volna és szívesen segítene nekünk megtalálni azt a helyet, ahol végre együtt lehetünk. Furcsa gondolatok voltak ezek tőlem... mindig romantikus alkat voltam, hittem a szerelemben, de.... tényleg túl szépek voltak ezek a gondolatok ahhoz, hogy igazak legyenek. De próbáltam nem foglalkozni a zavaró tényezőkkel.
- Errefelé tényleg jó lenne. Legalább messze van a falutól és nem sok esélye van annak, hogy véletlenül bárkivel is összefussunk. - Mondtam. Igen, eltökélt tervem volt elkülönülni az eddigi lakóhelyünktől. De tudtam, hogy Nik is így volt ezzel.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 15, 2014 6:52 pm
Ugrás egy másik oldalra
Olyan jó érzés fogott el Tatia szavai nyomán... Én, Niklaus Mikaelson szeretve leszek. Saját családom lesz.... Feleségem, és gyerekeim, és már most esküszöm az istenekre, hogy bármit is tegyenek majd, bármi csínyt vagy rosszaságot kövessenek el, sosem fogok úgy bánni velük, mint Mikael velem.
- Ígérem, én is foglak szeretni titeket. És meg fogok tenni bármit, hogy ti boldogok legyetek - ígértem Tatiának, aztán mikor leugrottunk a ló nyergéből, kézen fogtam.
- Olyan szép az erdő ezen része. Ha találnánk itt egy nagyobb tisztást, akár lakhatnánk itt is, nem? - kérdeztem. - Nézd, még tiszta víz is van - mutattam egy mellettünk csobogó apró patakra.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Csüt. Május 15, 2014 2:46 pm
Ugrás egy másik oldalra
- Nemsokára egy olyan család tagja leszel, ahol nem csak megtűrni fognak, hanem mindenki teljes szívéből szeret majd. - Súgtam Nik fülébe és egy apró csókot adtam az arcára. Mindkettőnknek fura lesz az, amire készülünk... hogy egy teljesen másik életet építsünk fel magunknak, amelynek mi lehetünk a főszereplői és mindent úgy alakítunk, ahogy csak szeretnénk. Maga az elképzelés is eszményi volt, de nagyon reméltem, hogy sikerül megvalósítani.
- Sétáljunk. - Amikor Nik megállította a lovat leugrottam róla. Idáig jó volt lóval jönni, de a saját lábunkon sétálva jobban fel tudjuk fedezni a környéket is.

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 14, 2014 6:46 pm
Ugrás egy másik oldalra
- A végén még kiderül, hogy valami uralkodó, vagy nagy főnök lánya vagy - somolyogtam, hogy ugrassam egy kicsit, aztán elgondolkodtam egy kicsit.
- Fura, hogy ennyire különbözünk. Szerető családban nőttél fel, a szüleid imádtak, és megadtak neked mindent, amit csak lehetett. Én olyan családban nőttem fel, ahol csak megtűrtek, és egész életemben apám ütlegeitől szenvedtem - mondtam halkan. - Egészen addig gyűlöltem az életet, amíg nem jöttél te - simítottam végig a derekamat átfogó kezeit, aztán megállítottam a lovat.
- Úgy gondoltam, megyünk bele a világba. Valami hely csak megtetszik nekünk. Ha látsz olyat, ahol szívesen élnél, csak szólj. És nemsokára itt lesz a kunyhónk, ahol majd a családunk fog élni.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Tisztás          Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Szer. Május 14, 2014 4:39 pm
Ugrás egy másik oldalra
[You must be registered and logged in to see this image.]
Áthaladva az erdőn, Nik derekát karolva nézelődtem jobbra-balra. Az erdőnek ennek a részén még tényleg nem jártam, mostanában egyébként sem töltöttem sok időt a fák között, elvégre nem sok dolgom akadt errefelé. Mégis most örültem, hogy itt lehetek, hiszen nem egyedül kellett töltenem a napomat... amit megkoronázott egy kis turpisság.
- Bulgária nem furcsa. - Súgtam Klaus fülébe reagálva az előbbi kijelentésére. - Nemesi család sarja vagyok, apám egyike Szófia legnagyobb embereinek. Mindent megadtak nekem, amit csak lehetett... temérdek könyv, művészet, zene, nyelvek... a lovaglás egy volt a rengeteg tevékenységem közül, de mindig is szerettem, mert olyan szabadságot adott, amit semmi más. - Mosolyodtam el fejemet a vállára hajtva. Rengeteg emlék, mindössze annyi hibádzott bennük, hogy én ebben a látszólag tökéletes életben is megtaláltam a hibát. Nem is én lennék... talán tényleg túlságosan el voltam kényeztetve.
- Tudod, hogy merre megyünk? - Kérdeztem rá.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra
Vissza az elejére Go down
 

Tisztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Tisztás
» Néptelen tisztás
» Erdei tisztás
» Tisztás az erdő mélyén

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Múlt :: A vikingek kora-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •