Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Lzzy R. Morrow
Tópart Tumblr_o87iu4pMDt1stjrhxo1_250
Keresem :
Tartózkodási hely :
▲ I'm on to you ▲
Hobbi & foglalkozás :
▲ machine genius and bar owner ▲



A poszt írója Lzzy R. Morrow
Elküldésének ideje Szer. Júl. 15, 2015 8:49 am
Ugrás egy másik oldalra




to Patrick
Különösebben nem rajongtam a fesztiválokért. Az alkoholtól okádó fiatalság zöme visszatérő vendég volt nálunk, még ha másra nem is szolgáltak, csak a vámpírok táplálékának. Viszont a város furcsa véletlenei, amik egymást követték, úgy gondoltam, ideje asszimilálódni egy kicsit és megismerni azt a várost, ahol lassan több időt töltök, mint amennyit normál ember tölthetne. Hogy miért? Én nem voltam az a letelepedő típus, viszont errefelé sokan akadtak, akiknek szüksége volt erre-arra tőlem, és a tehetségemnek köszönhetően, minden túlzást félretéve, képes voltam nekik elintézni ezt-azt. Viszont egy idő után feltűnő lett volna, ha nem jelenek meg környezetben, bár kétség sem fér hozzá, hogy a tömeg, na meg a temérdek ember, nem az én pályáim voltak.
A kocsim kellő távolságban leparkolva, kiszemelem a tavat, ahol jó páran süttetik a hasukat, de én igyekszem a kevésbé zsúfolt környezetet választani, az egyik fa alá dobva a holmim, a fekete fürdőruhámban minden nemű gondolkodás nélkül a tóba vetem magam. Egy-két figyelő számpár rám mered. Nem tudom, mit várnak. Nem vagyok Edward, hogy csillogjon a bőröm, bár manapság már ennél többet is képesek ettől-attól elképzelni az emberek. Chris emlékeztetett a hippi időkre, amikor a "Ne háborúzz, szeretkezz!" elven működő mozgalom lazaságát és fékevesztettségét én magam is előszeretettel fogyasztottam, ahogy rajtam kívül még jó páran. Talán annak az időnek az emlékére vagyok most itt. Talán csak a négy falon kívül akartam keresni egy kis nyugalmat.
Visszaúszom a partra, majd a törölközőmért nyúlva, kiterítem azt a partoldalon a fűben, s végignyúlok rajta.
Fogalmam sincs, hogy percek, vagy órák telnek el, a közeledő léptek egyszer csak megállnak létezni, és helyére furcsán dobogó szív zaja lesz a hallótávolságomon belül.
-Remélem élvezed a látványt, amíg még tudod.-jegyzem meg, majd kinyitom a szemem, és a leselkedő irányába fordítom a fejem, épp csak annyira felemelkedve a földről, hogy a Nap vakító fényében megláthassam, ki figyel.
-Komolyan? Eszedbe se jusson közelebb jönni.-nézek a pultosomra szúrós szemmel, hisz szívverése nem épp arra utal, hogy a teljesen józan állapotában kaphatom meg a "remek" társaságát.

||Hey Mama|| words: 325 || note: gyenge 27  ||
▲▼
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Jún. 22, 2015 8:53 am
Ugrás egy másik oldalra
****
Vissza az elejére Go down
 

Tópart

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ház és tópart
» Tópart

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Egyéb :: 1st Summer Festival :: Nagy Tó-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •