Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
my only hope for happiness

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the place where nothing bad happens
Hobbi & foglalkozás :
⊂ i'll be a little doctor
Humor :
⊂ like a dead man's humor



A poszt írója Elena-Gilbert
Elküldésének ideje Szomb. Május 07, 2016 7:07 am
Ugrás egy másik oldalra



Gratulálunk, elfogadva!
üdvözlünk a diaries frpg oldalán

Drága,
sajnálom, hogy csak most jutottam el idáig, de amint láttam, hogy elkészültél, már siettem is. Túl kíváncsi voltam ahhoz, hogy mi is lesz ebből a karakterből. 31
És meg is ragadom az alkalmat, üdvözöllek az oldalon! 40
Kat Dennings remek választás ehhez a karakterhez; az arca nem az a hétköznapi, amerikai nő pofikája. Éppen ellenkezőleg, van benne valami nagyon furcsa egyediség, és azt hiszem, ha bárki is a külsőd alapján ítélne majd meg (márpedig emberi tulajdonság, hogy az első kört a külső viszi Wink ), neked nem kell szégyenkezned. Wink
Calder és Alaska már nagyon várt téged, te pedig nem is alkottál egy közhelyes, butus karaktert. Megmondom őszintén, pontosan ezt a temperamentumot, ezt a kiállást, lelkiállapotot vártam, mikor olvastam a hirdetést... számomra visszaadtad, amire vállalkoztál. 31 Nem volt egyszerű életed... először férfiak között éltél, majd hibákat követtél el... a vámpírrá válásod története pedig... azt hiszem, nincs is ennél rosszabb. Sad
De nem is húzom tovább az időt, minden másodperc értékes, úgyhogy minél hamarabb foglald le a bájos arcodat, majd a nevedet, és utána jöhet a menet! 40 Jó játékot nálunk, érezd itt jól magad! 31  

Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Keresem :
Tartózkodási hely :
New York/ Singapore
Hobbi & foglalkozás :
model
Humor :
killer



A poszt írója Aingeal Hearn
Elküldésének ideje Hétf. Május 02, 2016 3:03 pm
Ugrás egy másik oldalra


Aingeal Hearn

859
Kat Dennings
New York/ Mystic Falls
vámíprboszorkány

csak fecseg a felszín, hallgat a mély...
Kívülről, akár egy angyal, arca alabástrom fehér, méregszín szemeiben, mintha megannyi csillag ragyogna. Sötétbarna hosszú fürtjei gyönyörűen keretezik arcát, miközben végigfutnak hátán. Kecses alakja páratlan, idomai tökéletesek, termete apró, törékeny nádszálnak tűnik. Ennek ellenére jó harcos, mozgékony, fürge. Varázslatos teremtés, kinek nincs párja a földön, a múzsák egyike is lehetne. De ez mind csak az álca, a manír mögött valami más rejtőzik. Bűbájos kis boszorkány, kit az évek átformáltak és megváltoztattak. Zárkózott, szorgalmas lánykaként kezdte, ki elnyomta magában heves természetét. De egy váratlan fordulat következtében eluralkodott rajta eme remek tulajdonság, aminek hála bosszúszomjassá, állhatatossá változott. Zaklatott lelkivilágát sosem tudta többé megnyugtatni, egyre hajtja a vágy. Lelkében keletkezett űrt akarja kitölteni, teljesen összetört. Akár egy balerina ki lelkének szilánkjain piruettezik egyfolytában, megállás nélkül. Szeretéhes, ennek ellenére képtelen megbízni a körülötte lévőkben, senkit se enged közel magához, kissé paranoiás. Szereti kezében tartani a dolgokat, taktikus, néha irányításmániás és egy kicsit manipulatív. Óriási igazságérzettél rendelkezik, aminek hangot ad vagy szóval vagy cselekedeteivel. Ruházata mindig az adott korkhoz illő volt, mai világban inkább kedvétől függ, ahogy a sminkje is. Néha szabadon hagyja tündöklő arcát, máskor fekete festéket magára kenve ellensúlyozza kinézetét. Különleges ismertetőjegye nincs, nem is lesz. Egyetlen egy minta, mit születésekor kapott; keze belső részén egy keltaszív, mit lánc ölel körbe a csuklója mentén, ezt általában mágiával elrejti.

Becenév
Angel, légy kreatív
User neve
Angel, Ang
Titulus
The manipulate vampwitch
Foglalkozás
Modell/ Fejvadász
Születési hely
Kelta vidéken kezdtem életem, de a mostani Szingapúr területén töltöttem több időt
Születési idő
1156. 11. 07.
Család
Az igazi családomra már alig emlékszem, nem akarok rájuk gondolni, hiszen mikor megtudták, hogy különleges vagyok egyből portékának tekintettek. Zsugoriságuk nem ismert határokat, bármire képesek lettek volna, hogy a legjobb árat kapják értem. De már réges régen megkapták a méltó büntetésüket tőlem, így szóra sem érdemesek. Calder mentett ki a karmaik közül, népe tagjává tett, amiért hálával tartoztam neki. Éveken át éltem velük egészen addig a napig, mikor elárult... Azóta egyedül élem a mindennapjaimat.

nincs olyan történet, mit ne lenne érdemes meghallgatni...
Saját sikolyaimra ébredtem újfent,szemeim kipattantak, levegő után kapkodtam. Lassan felültem az ágyban, könnyeim patakokban folytak végig az arcomon. Olyan régen történt és még most is felkavar.
-Képes vagy rá, nyugodj meg Aingeal! Tisztítsd ki az elméd, és végy pár mély levegőt- kérte Calder kedves, megnyugtató hangon, akkor és még most is hallom baritonját a fejemben. Mélyet lélegeztem, lassan fújtam ki, miközben lecsillapítottam kattogó elmém. A békét hirtelen jött harag váltotta fel. Áruló! Gyűlölöm őt, átvert, ahogy a családom is. Azt hittem ő más, hiszen befogadott, családot kaptam, de őszinteséget soha!
"Aingeal! Aingeal! Drága múzsa! Legalább nézz ránk egy percre" Miután a törzs befogadott, férfiak tömkelege rajongott körbe, de hiába én nem foglalkoztam velük, így megkaptam tőle az első becenevet. Helyette szorgalmasan gyakoroltam egyfolytában, a legjobb akartam lenni, hogy megmentőm büszke lehessen rám. De feltűnt, hogy Calder egyre kevesebbet volt velünk, ahogy napokig nem is láttuk. Megtudtam a fájdalmas igazságot, róla és a feleségéről. Druidák. Megint kihasználtnak és elárultnak éreztem magam. Mikor az eredendő népem ellenük fordult cselekedni akartam, így szövetkeztem a boszorkányokkal, nekem hála sikerült csapdába ejteni őket. Mosollyal az arcomon néztem végig, ahogy egy átok segítségével koporsóba zárták előbb Calder majd Alaska-t is. "- Sajnálom!" - suttogtam éveken át a koporsók helye fölött, hiszen a bűntudat mardosott, így visszajártam még egy ideig, miközben a törzs szétesett. A bosszú édesnek bizonyult, de a helyem sosem találtam a világban, nem elégítette ki tomboló haragom. Próbáltam egyben tartani szétzilált lelkemet, varázslatok segítségével igazságot szolgáltattam. Egyik alkalommal, mikor a síroknál töltöttem az egész napom, egy idegenre lettem figyelmes. A férfi kedvesen rám mosolygott, szóba elegyedtünk, következő emlékeim szerint tűhegyes fogait nyakamba mélyesztve szívja vérem. Próbáltam ellenkezni és védekezni, de mind hiába. Fáradtság lett úrrá rajtam, alig láttam, mikor ajkaimra tapasztotta csuklóját. Valami folyadékot öntött belém, ha jól sejtem a vére volt. "- Viszlát édesem!" - messziről még hallottam a hangját, majd minden elsötétül. Órákkal később egy házban ébredtem, egy kedves ember bevitt magához, mert azt hitte elájultam. Éhség lett úrrá rajtam, kívántam az öreg vérét. Mielőtt kárt tettem volna benne elmenekültem, rohantam Észak felé. Vámpírrá változtatott az a férfi, míg eszméletlen voltam megbecstelenítette  testemet. Ha bárki vérét kell vennem, ahhoz hogy életben maradjak, én akarom kiválasztani az áldozatomat. Egyetlen arc elevenedet meg előttem. "-Ezt az árat kapjátok értem! " Ez volt az utolsó mondatom a családomhoz, majd kíméletlen végeztem velük egy csepp megbánás nélkül.
Itt kezdődött az igazi életem. Vámpírboszorkányként nem ismerhettem meg az öregedést, de az erőm megnőtt, hatalmasnak éreztem magam, aki bármire képes. Megtartottam a varázserőm, kénytelen voltam elnyomni a vámpírsággal járó mérhetetlen vágyat a vér iránt. Megtanultam kezelni ezt a kettősséget.
New York, a fények városa, reggelente is képes elvarázsolni, ahogy kinézek a panoráma ablakon. Egy kávét iszogatva elmerülök gondolataimban, ma sok dolgom lesz. Bíróságra kell vinnem a tegnap elkapott vállalkozót, aki édesen alussza az igazak álmát az ágyamban. Ha letettem őt, mehetek a fotózás helyére, ahol kattintanak pár felvételt rólam, valami extravagáns ruhában. Halkan dudorásztam egy dalt, mit még kiskoromban tanultam, közben elvégeztem a reggeli szokásos teendőket. Éppen asztalra tettem az üres kávésbögrét, mikor elhomályosult a valóság. Csuklómon felizzott a jel, mit egykor megbűvöltem. Képek milliója pergett le szemeim előtt, Calder arcát pillantottam meg, majd sötétségbe borult minden, mintha megvakulnék. Hirtelen fénnyel megjelent egy tábla: Mystic Falls Egyetlen szó nélkül ruhákat dobáltam egy bőröndbe, egy cetlire írtam pár sort a férfinek. - Végre megtaláltalak!


Vissza az elejére Go down
 

Aingeal Hearn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» 1652 - London - Aingeal & Karen

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: VampWitch-ek
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3