≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪Nem ismerlek. Egyáltalán nem. Csak teljesen véletlen, hogy egyszer volt szerencsém kiirtanom az egész családod. Már nem is tudom, hogy mi volt az oka, vagy volt egyáltalán. Nem is számít. A te emlékedben még mindig tisztán él a kép, ahogyan lemészárolom a családod. Hogy miképpen? A vérük segítségével elvégeztél egy varázslatot, ami felfedte előtted a történteket. Már akkor is elég erős boszorkány voltál, ahogyan most is az vagy és sajnálatos módon, de mindig tökéletesen el tudtam rejtőzködni a kíváncsi szemek elől. Sosem voltam túlságosan sokáig egy helyen, hogy még te se találhass meg az erőd segítségével. Bár a létezésedről sem sejtettem semmit, de mindig is óvatos voltam. Minden tekintetben. Egy ideig azt hitted, hogy meghaltam a templomtűzben, de már arra is fény derült, hogy azóta is élek és virulok. A ravaszságom volt az, ami miatt a bosszúd időzítését fontolgattad. Kerülgeted a forrókását, de most, hogy ember vagyok a bizalmamba akarsz férkőzni, ami úgy gondolod egyszerű lesz, hiszen sóvároghatok a szövetségesekre, az olyanokra, akik újra garantálni tudják nekem a vámpírlétet. De tudod jól, hogy én sem vagyok teljesen ostoba ezért óvatosan közelítesz. Sosem láttalak, még csak a nevedet sem hallottam. Semmi nincs, ami ismerős lehetne veled kapcsolatban. De vajon át tudsz majd verni, hogy megölhess, ahogyan azt annyi évvel ezelőtt eltervezted?

// a play by teljesen alkuképes. a névvel is úgy variálsz, ahogyan szeretnél, a szempontomból lényegtelen. a karakter életét nem szabtam meg, de ha szükséged van arra, hogy segítsek kiszínezni nem kell kétszer kérned! ha megérkeztél mindenképpen írj egy üzenetet! nagyon várlak!