Eyal & Chloe

Hirtelen a foldon talalom magam a hatamon fekve, kozben meg mindig sirok.
- Megolted a legjobb baratnomet. Kinyirlak!! - mondom duhosen es a testebe nyulok a szivehez.

Chloe, és Eyal

Éreztem,hogy megint a szívembe nyúl, ezét megfogtam, és a kezét leszorítottam a földre.-Sajnálom.....De elég legyen ebből! -mondtam szemébe nézve.

Eyal & Chloe

Kicsit lenyugodtam mikor a kezemet leszoritotta a foldre, de probaltam kiszabadulni.
- Megolted... Azt a szemelyt aki meg igy is ereztette velem az emberi enemet. - sziszegem neki duhosen. Sajnos nem tudok kiszabadulni alola mert erosebb nalam.
Furcsa ujra erezni. Foleg, hogy soha nem oltem meg vampirkent is, viszont az utolso 200 evben 1000 meg 10.000 aldozatom volt akiket unalombol oltem meg. Es a lelkiismeret furdalas felemeszt.

Chloe, és Eyal

-Nyugodj meg kérlek. Elengedlek, de akkor ne csinálj semmi ostobaságot.-sóhajtottam, és felkeltem a földről.

Eyal & Chloe

Felkeltem en is a foldrol, majd oda setaltam halott baratnomhoz es sirva megsimogattam az arcat. Mellettem allt barmi bajom volt, igy eleg nehez feldolgoznom a halalat...
Eyalnak hattal voltam, latni sem akartam ot. Legszivesebben kitepnem a szivet.

Chloe, és Eyal

Nem szóltam semmit, csak álltam ott mögötte, és elkezdtem lassan sétálni. Gondolkoztam,hogy mit csinálhatnék, vagy mit mondhatnék neki,de semmit nem tudtam.

Eyal & Chloe

Felalltam, majd megtoroltem az arcomat.
- Annyira konnyebb lenne ujra kikapcsolni... + suttogom es ekozben elkezdtem keresgelni magamban azt a bizonyos gombot. Lehunyom a szemem es kiakarom kapcsolni.

Chloe, és Eyal

Láttam,hogy ki akarja kapcsolni az érzéseit. Az a baj,hogy ilyenkor már nem igen fog menni. Sóhajtottam egyet,és közelebb mentem.
-Ne erőlködj. Nem fog menni.-mondtam halkan.

Eyal & Chloe

- Nem birom elviselni... Ez... Ennek nem igy kellett volna lennie. - mondom neki, es erzem, hogy a szemem ujra kezd konnyes lenni.

Chloe, és Eyal

Letörlöm a könnyeket a szeméről..-Tényleg sajnálom.-suttogtam, és gyengéden megöleltem, mert nem tudtam,hogy engedi e.

Eyal & Chloe

200 ev utan ujra erzek... Nem tul felemelo!
Meglep mikor megolel, en viszont nem tolom el magamtol. Szuksegem van segitsegre.

Chloe, és Eyal

Mikor nem tolt el magától, jobban megöleltem, és simogattam a hátát.
-Sajnálom, tényleg nagyon sajnálom.-suttogtam bele hajába.

Eyal & Chloe

Mar nem sirtam, viszont a lelkiismeret furdalas amiert gyilkoltam jo sokat elkezdett felemeszteni es ossze roppantani...
- Neked volt mar kikapcsolva az erzeseid? - teszem fel neki a kerdest. Jol esik ahogy simogatja a hatamat, megnyugtst.
- 200 evig nem ereztem semmit, kedvem szerint gyilkoltam es valtoztattam at embereket. Nem erdekeltek a kovetkezmenyek. Most viszont... Erzem, hogy a sok erzes amit elnyomtam felemeszt... - mondtam neki ugy, mintha magyarazkodnom kene.

Chloe, és Eyal

Sajnáltam őt. Tudtam milyen érzése lehet,ez a bűntudat.
-Igen volt már kikapcsolva, de sokat nem tudtam vele kezdeni, mivel mindig visszakapcsolódott. Ez miatt van,hogy van ez a rohadt Ripper formám, amit nem tudok egyszerűen megállítani. Múltkor majdnem megöltem a barátnőmet..-suttogtam halkan.

Eyal & Chloe

Hallgattam szavait majd elengedtem es letoroltem az arcomrol a konnyeket.
- 350 ev alatt sokat oltem, es a buntudat egyszerre nehezedik ram... - mondtam halkan es a baratnomet neztem.

Chloe,és Eyal

-Jobban leszel. Segítek neked.-mosolyogtam, és megsimogattam az arcát.-Nehéz lesz, de idővel jobb lesz.-sóhajtottam.

Eyal & Chloe

Bolintottam szavaira, bizok benne es abban hogy igaza van.
- A baratnod hogyan viselte azt, hogy megolted? - teszem fel neki a hulye kerdest.
- Amugy o is vampir? - erdeklodom hogy ne az erzeseim legyenek a tema.

Chloe,és Eyal

-Nem öltem meg, csak majdnem..-néztem rá.
-Ő vérfarkas, és hát hogy hogy fogadta? Mivel szeret ezért elfogadta, és azóta teljes mértékbe türtőztetem magamat.-mosolyodtam el halványan.

Eyal & Chloe

- Biztos kedves lany lehet. - mondtam egy baratsagos mosoly kisereteben.
- Es hogy tudsz rajtam segiteni? - teszek fel neki egy kerdest.

Chloe,és Eyal

-Igen az,csak néha van egy kis veszekedés.-mosolyogtam
-Hát azt még fogalmam sincs,hogy hogy fogom megoldani. De majd valahogy.-simogattam meg haját.

Eyal & Chloe

- Oh istenem, az minden kapcsolatban van. - mondon neki es elnevetem magamat.
- Itt a szamom, par napig egyedul akarok lenni. Majd hivj. - mondom majd feliron a szamomat egy papirdarabra es oda adom Eyalnak, majd elindulok hazafele.

//jatek vege

Chris & Lexi

Meglepődötten nézem ahogy leveszi a gyűrűt és rám húzza. Mikor levette a gyűrűjét egyből elkezdett égni. Nem tudtam, hogy mit tehetnék, hisz még új nekem ez az egész, tanácstalan vagyok. Szerencsére elment az árnyékba ahol már nem égette őt a nap.
Nem voltam képes most többet mondani, szimplán csak bólintottam azokra amiket mondott, majd elmentem. Nem tudta, hogy hova kéne mennem. Fájt az ínyem, éreztem ahogy a szemfogam ki akar nőni, és ahogy egyre éhesebb vagyok. Megálltam egy pillanatra, lehunytam a szemem és figyeltem a körülöttem zajló dolgokat, hogy merre menjek. Egyik pillanatban megéreztem a vért, valaki elesett és vérzik, a szag felé mentem. Egy fiatal lány volt az, a földön ül és vérzett a lába. Én ott álltam előtte elváltozott arccal, majd oda mentem hozzá, és leguggoltam mellé. Nem akartam őt bántani, de nagyon éhes voltam, és a vér... Nem bírtam megállni. Egyszer csak megharaptam a nyakát és nem bírtam megállni, egyre több vért szívtam belőle.

Lexi szó nélkül elment. Én még ácsorogtam akkor még a fa alatt, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fogok onnét elmenni. Bár... gyorsaságomnak köszönhetően talán túlmehetek a napon.
Figyelem, ahogyan Lexi elmegy, de nem hagyhatom, hogy felügyelet nélkül menjen. Nem tudom, hogy az érzései most hol kavarognak, de nagyon félek, hogy nem jó fele. De természetesen én akkor is mellette leszek, amikor már engem utál a vámpírsága miatt. Hatalmas nagy bűntudatot éreztem, de Lexi kérése volt.
Én barom pedig megtettem.
De azonban még is követtem. Egyik helyről csapódtam a másiknak, miközben úgy füstölögtem, mintha már azonnal felgyulladnék. Követtem, bár nagyon le voltam maradva.
Meg kell neki tanítanom az igézéseket, és azokat, amik az érzelmekkel járnak. Bár nem mintha én is okat éreznék. A táplálkozással nem akarok semmit sem kapcsolatosan mondani, mert úgy eszik, ahogyan csak akar, és amikor akar. Én is ezt teszem, csak egy pöpetnyi ésszel vegyítve. Ez olyan mint az aktus. Nem csinálom senki előtt sem.
AZ egyik leharcolt fánál álltam meg, onnét pedig tisztán láttam, hogy Lexi mit művel. Igen, már csak az kell, hogy végezzen a lánnyal. Utána már teljes vámpír lesz.
- Öld meg!- utasítom, de egyben biztatom is a túlsó oldalról. Hallja, hiszen már sokkalta precízebb a hallása.

Chris & Lexi

Meghallom Chris utasítását, majd lehunyom pár percre a szememet, és kiszívom az utolsó csepp vért is a lányból, ezzel megölve őt. Nem engedem, hogy leessen a poros földre, hanem lerakom őt, majd nézem és megtörlöm a számat. Megöltem őt, mert nem bírtam megállni... Nem bírtam kontrollálni a szomjamat...
Az érzéseim felerősödtek, mintha minden a triplájára nőtte volna ki magát, jobban hallok s látok, és az érzéseim is nagyobbak. Jól tudom, hogy nem lesz sétagalopp, de nem akarok ölni...

Várok, és csak várok. Nem tudok semerre sem mozdulni, a nap pedig még mindig hét ágra süt. Bár látom, hogy közeledik egy orkán erejű vihar, így talán megtudom csináltatni Lexi gyűrűjét. De addig ameddig nem sikerül, addig hordani fogja. Az a legfontosabb, hogy ő biztonságban legyen, az én életfixem úgy is mindegy. Eleget éltem, Lexi pedig semennyit szinte.
Látom, ahogyan megöli a lányt. A tetemet el kell tüntetnie, ebben még nem tudok segíteni, különben hamuból hamu lesz belőlem.
Megkönnyebbülök, amikor már Lexit nem fenyegeti semmi életveszélyes dolog. Most már vámpír lett belőle örökkön örökké.
- Gyere ide...- suttogom halkan, aztán kissé szétnyitom karjaimat, hogy idejöjjön, és átölelhessem.
Szüksége lesz rám, tudom. És azt hiszem, nekem is rá.
- Szeretnék neked mondani valamit. Ennek azt hiszem, örülni fogsz.- tettem hozzá mosolyogva valamit, hiszen ennek a hírnek örülni fog. Vámpír, de azonban kell kezdeni valamit az életével. Ezért kitaláltam valamit, hogy hogyan lehetne fejleszteni vámpírként is a tudását.