Share | 

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 4:24 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

-Hát...-vonok vállat somolyogva.-Önző módon reméltem, hogy örülni fogsz.-mosolygok továbbra is, és nem tudom megállni, hogy ne hajoljak közelebb hozzá és csókoljam meg. Az elmúlt egy hétben nem igen bújtunk a másikhoz, és az volt valószínű a legjobb dolog, amit tehettünk, hogy nem erőltettük a távolságok legyőzését. Mindketten makacs és túl akaratos emberek voltunk ahhoz, hogy a vitában úgy álljunk egymással szemben, hogy annak a jövőre nézve ne legyen semmiféle hatása.
-Szóval te átalakítasz. Rá nézhetek majd esetleg? Csak mert nem szeretném, ha tudod... bármi történne veled.-nem akartam erőltetni, és megértettem volna azt is, ha ezt most egyedül akarja intézni, ugyanakkor tényleg reméltem, hogy a kocsi valóban jó állapotnak örvend és véletlenül se eshet baja, mert nem jó a kézifék vagy egyebek. Nem paranoia volt ez, csak z elmúlt időszak tapasztalatai, amit a műhelynek köszönhettem.-Hmm...-harapok alsó ajkamba mosolyogva, de hamar el is merülök csókjában s szavainak és gyengéd érintésének hála akaratlan kicsúszik számon egy halk sóhaj.
-Akkor jobb lesz, ha a fejed alá gyűröd azt a párnát, hogy hozzád bújva aludhassak, mert még egy ilyen és nem vagyok benne biztos, hogy pihenés lesz a ma este vége. Egyikünk részéről sem.-suttogom, és azt hiszem valóban jobb lesz mindkettőnknek, ha nem táncolunk ma este többet a másik idegein.-Egy pohár bor... van egy medencénk, és biztos lehetsz benne, hogy édes desszert is lesz.-még azért oda szúrok egyet, hogy az előbbit visszaadjam neki, majd gyors csókot nyomva arcára, magunkra húzom a takarót, ezzel jelezve, hogy tényleg nem akarok ma már mást, csak hozzá bújva, álmok nélkül végigaludni az éjszakát.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 4:09 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Fülig szalad a szám, mikor Les kimondja, hogy ő sem gondolta meg magát. Egyszerűen totálisan biztos vagyok benne, hogy bármi is történjen köztünk, bármekkora veszekedés is legyen, akárhogy is táncoljunk néhanapján a szakítás szélén, a szerelmünk egyszerűen átél mindent. A problémákat, a civakodásokat, a nézeteltéréseket. Túlesünk mindezeken a szükséges rossz dolgokon, hogy annál tisztább és erősebb legyen az egymás iránti érzelmünk. Ez volt minden, de ez minden is volt.
- Ennek örülök, ugye tudod? - fonom össze ujjaimat Les kezének ujjaival. Én bevetettem mindent legutóbb is, hogy sikerrel járjon a babaprojekt, de elfogadom a tényt, hogy ez nem megy - legalábbis nem minden esetben - csettintésre.
- Hát... - dünnyögöm, mint egy jókora, doromboló kandúr - holnap hétvége. Reggel elhozzák a lakóautómat... vagy büfémet, vagy hívd, ahogy akarod. Kicsit átalakítom, aztán mondjuk te addig főzhetsz vacsorát. Igen, ezúttal te - vigyorgok Les arckifejezésén. - Van egy üveg finom bor a szekrényben, vacsora után megkóstoljuk, és... a többit meglátjuk - cirógatom végig hüvelykujjammal Les ajkát, és odahajolva megcsókolom. - Veled akarok lenni holnap este. Kívánlak.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 3:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Kicsit zavarodott és nem tagadhatom, hogy ideges is leszek, nem abban az értelemben, ami kellemetlen, inkább mint aki izgul. Napok óta ezen agyaltam, de ha más nem is, ebben biztos voltam,a véleményem nem változott. Ezt akartam.
-Én nem gondoltam meg magam. Komolyan ezt akarom. Veled. Közös gyerekeket, egy családot. Nem változott semmi.-rázom meg fejem, és remélem ezzel egy véleményre jutunk, s mikor lényegében rábólint, elmosolyodom. Nem akartam egyedül hajkurászni ezt az álmot, de ha mellette lehettem és ő mellettem volt, elég közelinek és elérhetőnek tűnt szinte minden.
-Tudom, hogy szeretsz. Nincs szükségem rá, hogy mindig mondogasd. És én is szeretlek, teljesen mindegy, hogy milyen is volt az elmúlt három nap.-nem akartam vitatkozni többet, pláne nem úgy, ahogy nemrég tettük. Kicsit nagyobb szakadékot ástunk magunk közé, mint eddig bármikor.
Arckifejezését látva egy pillanatra elbizonytalanodom, de tudtam, hogy tudnia kell erről. Nem akartam, hogy tovább reménykedjen, már ha reménykedett eddig. Mindketten tudtuk, hogy elsőre több ok is lehet, ami közbe fog szólni, de ahogy rám néz, nem tudom megállni, hogy egyik szemöldököm felvonva, el ne mosolyodjak.
-Alkalmunk van...-tornászom magam fel, félig mellkasához simulva, és gyengéden megcsókolom.-Fogalmad sincs, mennyire hiányoztál...-nézek szemébe, mellkasán nyugtatva egyik kezem.-Persze nem muszáj most összebújnunk, de én azért szeretnék úgy elaludni, hogy hozzád bújok.-mosolygok alsó ajkamba harapva, apró köröket rajzolva mellkasára, majd végigsimítva borostás arcán elmerülök az arcom fürkésző tekintetben. Komolyan hiányzott ez.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 3:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Ha Les most arra számított, hogy hagyom, hogy témát váltson, akkor tévedett - és erre az arckifejezése szerint ő maga is rájött. Egyszerre vág zavart arcot, és duzzogót - pedig ez utóbbi az én specialitásom meg szexepilem, aztán magyarázni kezd, és úgy hadar, mint a rossz tanuló, mikor bemagolja a leckét, aztán pergeti a szavakat egymás után, és reménykedik abban, hogy egy szót sem felejt el.
- Értem - hümmögöm, mikor végül elhallgat, aztán megvakargatom a borostámat. - Figyelj, én nem akarok semmit sem erőltetni. Ha te úgy gondolod, hogy meggondoltad magad, és kicsit várni szeretnél, nem fogok megharagudni érte. Tényleg, igazán nem. De ha azt mondod, hogy van olyan erős a szerelmünk, hogy nem félsz, és nem inogsz meg még ilyen veszekedés után sem, és továbbra is rajta vagy a projekten, hogy csináljunk gyereket, az meg végképp nincs ellenemre - simogatom meg a kezét. - Tudom, hogy mostanában nem mondom neked sokszor, hogy szeretlek, de ez csak azért van, mert ahelyett, hogy mondanám, inkább megélem ezt. Minden percét, és pillanatát. Igen, az elmúlt három napban nem pont ezt mutattam - húzom el kissé a számat - de akkor is ez az igazság. Csak tudod, néha jobban duzzogok annál, hogy ezt látnád - eresztek el aztán egy vigyort, ami hamar le is hervad a képemről.
- Oh... - reagálok kissé csalódottan. Noha tisztában voltam vele, hogy elsőre persze semmi nem fog sikerülni - nem is mi lennénk, ha ekkora mázlink lenne - azért bíztam a dologban. - Akkor egyrészt szomorú vagyok, másrészt meg... legalább van alkalmunk az összebújásra - cukkolom Les-t azért nem annyira rosszkedvűen. Próbálkozunk újra és újra, ennyi az egész.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 11:16 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Ahogy ledobálja a ruháit, apró mosollyal figyelem, s mikor odébb tessékel az ágyban, engedelmesen mászom vissza a saját oldalamra.
-Szerintem is.-értek egyet vele, ahogy feltornássza magát az ágytámlához, én pedig a párnámra könyökölve támasztom meg fejem, s úgy nézek rá.
A gondolataim sokfelé kalandoztak az elmúlt percekben, s zavarodottan forgatom meg szemeim, mikor terelni próbálok, de nem hagyja. Nem akartam újabb vitát, ugyanakkor jó lett volna, ha onnan folytatunk mindent, ahol abbahagytuk, ahol a tervezgetés a közel, s a távoli jövőbe is pozitív változások elé állított minket.
-Hát, tudod, a család dolog...-szólalok meg kissé bizonytalanul, aztán veszek egy mély levegőt.-Én nem akarom azt sem eldobni. Szeretném magam tartani ahhoz, amiben megállapodtunk. És kicsit tartok tőle, hogy az elmúlt pár napnak hála változott ez-az. De én nem szeretném,
ha változna az az egy irány, és kicsit reménykedem, hogy te is, és nem csak én vagyok ennyire önző.
-bár a szobában csak egy kislámpa ég, tudom, hogy szememben megcsillan a bizonytalanság, és bár hajam félig takarja arcom, tudom, hogy látja rajtam, hogy amit mondok még akkor is komolyan gondolom, ha a hangom kissé félénk.-Szóval igazából ezzel azt is akarom mondani, hogy az első kísérlet nem működött.-árulok el egy egyszerű tényt, ami végül is valahol logikus is volt. A gyógyszer hatása nem múlik el azonnal, és az események sem egészen úgy alakultak, hogy a téma előtérben legyen mindkettőnk életében. De kétségbe cseppet sem estem, sőt, most mintha még erősebben próbálnék a jövőbe kapaszkodni, mint eddig. Abba, hogy mellette élhessem le az életem, még ha zökkenőkkel is, de boldogan.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 19, 2017 9:04 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

(konyha)

Ahogy belépek a hálóba, amit napokon át nem is láttam, a jegygyűrűje vizslatásába belemerült Les-t találom itt - az ágy kellős közepén heverészve.
- Igen, látom hogy roppant módon hiányoztam - állok meg, csípőre téved a két kezemet. - Hová feküdjek? A szőnyegre? - vonom fel aztán a szemöldökömet, persze mindenféle neheztelés nélkül, és míg ő a jövőbeli tervekről tart kiselőadást, addig leszórom a ruháimat, és kíméletlenül arrébb túrom az ágyban, hogy eldobjam magam a saját jól megszokott helyemen.
- Hát, ez azért egy fokkal kényelmesebb, mint a kanapé a nappaliban - dünnyögöm, aztán megtámasztom a fejem az ágytámlában, tarkóm alá gyűrve a párnát. Mintha valahogy ez a tény, hogy újra itt fekszem Les mellett elűzte volna azt a fura kis zavaromat, és "nem-tudom-mit-tegyek" hozzáállásomat a konyhában.
- Ne haragudj, de nem nagyon tudom követni, hogy mire gondolsz - fordítom aztán a fejem Les felé. - Mi van a jövőbeli tervekkel? - ráncolom a szemöldökömet. Akárhogy gondolkodom, ilyen címkével felaggatva csak a gyerekvállalás és a családdá bővülés kérdése jut az eszembe. Ha most azt mondaná, meggondolta magát, és várjunk még a dologgal egy kicsit, nem mondom, hogy nem fog orrba ütni a dolog, ugyanakkor képes leszek megérteni a hozzáállását. Jobb, ha előbb rendbe jövünk minden létező téren, érzelmileg elsősorban. Valószínűleg nem lenne ostobaság, ha az a gyerek nem egy darázsfészekbe születne bele.
- Ha már belekezdtél, akkor mondd végig, mert nem vagyok gondolatolvasó - biztatom aztán. - Mire gondolsz jövőbeli tervek kapcsán?
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szer. Aug. 16, 2017 7:54 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

|| konyha

Belépek a szobába és miután a szennyes ruhákat a fürdőszobában lévő kosárba dobálom, behuppanok az ágyba, magamra húzva a takarót. Levakarhatatlan mosoly jelenik meg arcomon és felkönyökölve figyelek az ajtó felé.
Először a plafonra nézek, majd elmerengve emelem fel kezem és a gyűrűim kezdem vizslatni. Kényelmi szempontok alapján egy ujjamon, egymás alatt kapott helyet a jegygyűrűm, melynek köve most mintha fényesebben csillogna, mint pár napja. Igaz erre kicsit az esély. Eszembe jut a testvérem, hogy Chriest normális esküvőt is szeretne, de én őszintén nem akarok ilyesmit. Még nem. Talán pár év múlva. Most jó volt így. Újra így pedig még jobb érzés volt, hogy magához húzott, és fülembe suttogott. Hiányzott az a gerincemet végigbizsergető érzés.
-Igazából kényelmetlen ez az ágy nélküled.-állapítom meg a takaró alól kikucskálva, de egészen az ágy közepén fetrengve.-Szóval jó, hogy itt vagy.-nézek rá ártatlanul, de közben ismét kezdem érezni azt a hülye érzést, mint az imént a konyhában.... mint a gyerekek. Pedig ez természetes valahol. Ez a vita más volt, mint a többi, nyilván éreztük is. De a kérdés hirtelen tör elő belőlem és nem tudom megakadályozni.-Tudom, hogy nem a legalkalmasabb, de a jövő béli tervek...-harapom el a mondat végét, és nem tudom, hogy be kell-e fejeznem vagy magától is összerakja a jövő béli terveink listáját.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 29, 2017 5:37 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

A fürdés után sem érzem magam jobban, de legalább már a gondolataimmal nem kell törődnöm. Lekapcsolom a villanyokat és bemászok az ágyba. Hátat fordítok az ajtónak, előveszem a telefonom és tőlem nem túl megszokott módon megpróbálok mégis a múlthoz fordulni. Tárcsázom, de a vonal túlvégén megszólaló hang közli velem, hogy a szám megszűnt... a múltam mintha egyszerre mögöttem maradt volna és senkit nem értem volna el azok közül, akik régen a családom voltak. Nem menekülhettem sem Chriest elől, sem magam elől, de jelenleg nem éreztem a késztetést, hogy a közelébe legyek. Magam köré csavarom a takarót és az ablakon a sötét éjbe bámulva próbálok bárányokat számolni magamban, hogy el tudjak aludni... feleslegesen. Szinte egész éjszaka így vagyok, és úgy az éjszaka közepén leszek csak képes elaludni. De reggel nem az ébresztőre ébredek, hanem a nap első sugaraira. Az első, ami bevillan, hogy elkéstem. Gyorsan felöltözöm és próbálok nem a tegnap estére gondolni.
Felkapom a táskám, egy cédulát hagyok a konyhapulton, bár fogalmam sincs, hogy a kanapén ő bármit is aludt-e vagy már ébren van vagy még mindig ébren van, de azért egy "Elmentem, majd jövök. Szeretlek." üzenetre még futja tőlem. Kérdés, hogy itthon találom-e, mikor hazaérek vagy sem... nem követem a Hold állását, de valami azt súgja, hogy épp ma éjszaka lesz telihold. Az, hogy ez jó vagy sem, már én sem tudom...

||nappali
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 29, 2017 5:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

|| Nappali

A fürdőbe lépve kezdem úgy érezni, ahogy az ajtónak támaszkodom, hogy a tér zsugorodik körülöttem, s muszáj nagy levegőket venni, hogy pánikroham szerű kirohanásom ne legyen. Egész testemben remegek, mintha fáznék, így jobbnak látom, ha a zuhany alá lépek. Ledobálom a ruháim, dühös, mégis lassú mozdulatokkal, a tükörbe nézek, letörlöm könnyeim, kipislognom az utolsó könnycseppek maradványait és, és nagy levegőt véve erőt veszek magamon. A zuhany alá lépek, nem figyelve a külső zajokra, hogy előbb utóbb belép-e vagy sem, behúzom a zuhanyfüggönyt és a forró víz alá állok. Bőröm szinte másodpercek alatt vörössé változik, ahogy a forró víz átjár, de úgy remegek és fázok, hogy semmi hatását nem érzek ennek. A falnak támasztom kezeim, hagyom, hogy a víz végigcsorogjon rajtam.
Fejemben ott visszhangoznak szavai, mintha képtelen lennék kikapcsolni, újra és újra, elölről hallom őket, majd zavarosan, összevissza. Úgy éreztem hirtelen megint minden kiesett a kezeim közül, mintha sosem lett volna ott, s talán az elmúlt pár napnak, hétnek köszönhetően éreztem most mindent kétszer olyan erősen. És mintha mindig a fürdőszoba lett volna a menedék... persze, hogy az volt. Kiskoromban is az volt az egyetlen hely, ahová be tudtam úgy zárkózni, hogy a pszichopata nevelőapám hangja se érjen el. De most mintha az ő leheletét is érezném a nyakamon, ahogy utolsó szavaival elbúcsúzott a világtól. Akkor belém égett a mondat, amit nekem szánt: Soha nem leszel boldog te utolsó kis.... A mondatot sosem fejezhette be, de tudtam mire gondol. Ökölbe szorulnak kezeim és hidegebbre tekerem a vizet, arcom a rózsa felé fordítva, mintha ettől várnám, hogy a gondolataim kimosódnak és egyszerűen semmi sem lesz helyükön... se a múlt se a jelen...
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 6:58 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

-Figyelmeztetnélek rá, hogy kicsit hajlamosabb lettem a paranoiára melletted, mint amennyire előtted voltam. Szóval csak ésszel a meglepetéseket illetően.-figyelmeztetem, mikor megnyugtatóan közli, hogy valamiféle boltba akar bemenni. Ez nem tűnik olyan végzetesnek, és ijesztőnek sem, bár gyanakvó tekintetem még mindig tökéletesen kifejezi, hogy mit is gondolok.-Tudom, hogy sem erőszakos nem vagy, sem rosszakaróm, de ettől függetlenül kicsit rám hoztad a frászt.-sziszegem, mikor hajam kifésüli, s a meleg levegőnek hála a törölközést szinte lehúzhatom a napirendi pontról, ugyanis szinte teljesen száraz lettem.
-Előbb az ebéd. Aztán jöhet a többi majd a végén a desszert.-dobom le törölközőm a szennyes kosár tetejére és indulok gyorsan öltözni, miután hagytam, hogy a teátrális mozdulatával felsegítsen a kád széléről.-Meleg van, sétálunk. Ne vidd túlzásba.-figyelmeztetem, nem mintha öltönyben és nyakkendőben flangálna a mindennapokban. Felkapok egy egyszerű rövidke, laza ruhát, miután a fehérnemű kérdését is rövidre zártam, hajam laza lófarokba kötöm, hogy ne süljek meg alatta, smink gyanánt pedig csak némi szempillaspirált rakok magamra. Mire kész vagyok, ő is, így egy kis táskába dobom a pénztárcám, a telefonom és a kulcsaim, s indulásra készen indulok el az ajtó felé, a komódon lévő két bögrét a konyhába magammal hurcolva és a mosogatóba rakva.

// folytatás, ahol Chriest szeretné
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 6:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Miközben szárítom Les haját, és befejezem a kis monológomat, egy pillanatra hátrakapja a fejét, és egyszerre vet rám gyanakvó és kissé ijedt pillantást. Miért kell azonnal rosszra gondolni?
- Jaj istenem - sóhajtok fel keservesen. - Nem kell parázni. Bízhatnál már bennem annyira, hogy akarattal sosem tennék rosszat. Se neked, se magamnak, nekünk meg közösen pláne nem. Szóval, nincs semmi, ami exbarátnőkhöz kötődne, sem holttestek, sem balhé, nincs mitől félned. És semmi olyasmire nem foglak rávenni, amit nem szeretnél. Nem kenyerem az erőszak, ennyire már ismerhetsz - dörmögöm. - Egy boltba akarlak elvinni, ahol még sosem jártunk. Ennyi az egész. Szóval, csak nyugalom - kapcsolom ki a hajszárítót, és a fésűvel néhányszor még végig is szántok a hosszú fürtökön. A saját hajamat illetően megelégszem annyival, hogy néhányszor beletúrok, már csak azért is, hogy a védjegyemnek számító kócos tincseim ne tűnjenek el. Tudom, hogy Les szereti.
- Na gyere - nyújtom a kezem. - Itt az ideje az öltözködésnek. Meg az ebédnek is, mert ami azt illeti, a kávé meghozta az étvágyamat. A döntést rád bízom. Előbb ebéd egy étteremben, vagy séta és bolt? Ahogy a kisasszony óhajtja. Az ön öröme a mi örömünk, hölgyem - hajolok meg, egy bonyolult kézmozdulattal kísérve, mint valami régimódi gróf egy ezer éves filmben.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 6:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Mosolyogva fogadom szavait. Igazából az elmúlt napok túl jók voltak ahhoz, hogy vitára vagy komolyabb veszekedésre gondoljak. Nem volt ezekre szükségem. Csak élvezni akartam kicsit a békét és ez igen jól sikerült eddig.
-Azt hittem, hogy szereted, ha nincs lekötve a nyelvem.-cukkolom olyan elégedett vigyorral, hogy közben látom arcán ugyan ezt a reakciót, ahogy ujjaim átjárják testét és ahogy ő engem, úgy én is őt, megszabadítom a problémáktól, amik ma reggel kicsit felkavarták az állóvizet. Arca kisimult, még a borosta alatt is látom, hogy igazat mondott, hogy tényleg semmi nyoma kétségbeesésnek, hogy nincs egy rossz gondolat, csak a beletörődés és a jövő felé tekintés.
Kilép a zuhany alól, én lemosom magamról a maradék habot is és követem, elégedetten figyelve, ahogy törölközőt használ, majd engem is ellát eggyel. Leülök a kád szélére és hagyom, hogy hajam kezdje szárítani. Kételkedő és kérdő pillantással nézek rá, fogalmam sincs, hogy mire akar kilyukadni, így kicsit izgulok és bizalmatlankodok is.
-Fogalmam sincs, hogy mire készülsz, de oké. Ha nem azt akarod megmutatni, hogy hol randiztál az előző barátnőiddel, vagy hasonló, nem zavar. Bárhová elmegyek veled. És ígérem igyekszem rendesen viselkedni.-talán elhamarkodott a kijelentés, de majd ennek fejében igyekszem cselekedni. -Csak ne kérj semmi olyat tőlem, amiről tudod, hogy úgy sem fogom megtenni. Bevallom, most sikerült a frászt hoznod rám, mintha legalább az erdőbe akarnál elcipelni és megölni valakit.-vallom be, bár nem konkrétan erre gondolok, de jócskán nehezemre esik ezek után pozitív dolgokra gondolni. Lehajtom fejem, hogy ne lássa szemeim, és hagyom, hogy befejezze hosszú hajam szárítását.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 4:51 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Látom Les arcán, hogy meglepődik, aztán átfut rajta egy mosoly, és szokás szerint megint cukkol egy keveset.
- Ja, most ezt mondod, de ha előjönne belőlem a morgós, morcos farkas, te forgatnád legjobban a szemeidet - jegyzem meg. - Általában az a farkas szokott veszekedni, és duzzogni mindenért - vonom meg a vállaimat, majd megfordítom Les-t, hogy immár a hátát is lecsutakolhassam. Aztán fordul a kocka, mert ő kezd el mosdatni engem, én pedig engedelmesen és kényelmesen hagyom neki.
- Én is így gondoltam. Most valahogy nincs kedvem motorozni, sem a lakóautót vezetni. Egy séta nem fog ártani. Napfényes, szép vasárnapunk van, használjuk ki. És ígérem, lesz desszert. Mondjuk, egy jókora adag fagylaltra gondoltam. Akkorára, ami hazafelé lekötni a nyelvedet ahhoz, hogy a kelleténél többet tudj dumálni - vágok Les felé kötekedő fintort, majd kilépek a zuhany alól. Lássa, kivel van dolga, meg is törülközöm, aztán mikor csatlakozik hozzám, a vállára borítok egy frottírt, aztán leültetem a kád szélére, és a hajszárítóval lágyan szárítgatni kezdem hosszú haját.
- Ugye, nem fogsz haragudni rám, akárhová is viszlek? - kérdezem aztán hirtelen. - Nem, semmi rossz hely, ne aggódj. Csak hát, ismerlek... néha nehéz kiszámítani, vajon hogy fogsz reagálni olyasmire, amire én mondjuk mosolyt várnék. Volt már, hogy ilyen esetben szikrázó tekintetet kaptam, szóval... - hallgatok el, aztán feljebb kapcsolom a szárítót. Talán azért, hogy kissé elnyomja a hangját, ha morgolódni kezdene.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 2:54 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Belépek a fürdőszobába, megengedem a vizet és besamponozom hajam. A kellemesen meleg víz percek alatt felfrissít s mikor valamivel később csatlakozik, mosolyogva figyelem mozdulatait. Hátrébb állok, hogy elég helye legyen a zuhanyrózsa alatt, de mikor beszélni kezd, kíváncsian méregetem. Szavai egyszerre lepnek meg és nyugtatnak meg, töltenek el melegséggel, ugyanakkor kételkedéssel is. Utóbbi inkább felém volt igaz. Változtam én ekkorát, mint ő?
-És ha azt mondom, hogy hiányozni fog?-érdeklődöm mosolyogva, élvezve, ahogy vállamon szétkeni a tusfürdőt.
Elgondolkodva döntöm oldalra fejem, tenyeremre nyomva egy adagot a tusfürdőből és hozzá hasonlóan én is szétkenem vállán, majd ujjaim hátára és mellkasára siklanak, ahogy szétdörzsölöm az illatozó tusfürdőt.
-Hát, nem is tudom...-mormogom mellkasát szuggerálva, aztán szemébe nézve folytatom-Csak is akkor, ha lesz desszert is.-tűzök ki egy kikötést és széles mosollyal húzom magamhoz.-Mert a csóró, munkanélküli férjem úgy is tudja, hogy mivel vehet le a lábamról, igaz?-cukkolom a víz alá húzva fejét, hogy lemossam róla a habot és ezzel egyetemben a tegnap este nyomait is.-Mi lenne, ha gyalog mennénk? Előtte egy kis séta, nézelődés a belvárosban?-érdeklődöm hajam vállam elé húzva, hogy kimoshassam belőle a sampont, amitől már kezdtem úgy kinézni, mint egy rizsporos parókát hordó dáma.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Vas. Júl. 02, 2017 9:03 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Némán nézek Les után, két kávés bögrével a kezemben, ahogy eltűnik a fürdő ajtaja mögött, és bávatagon tényleg elcsodálkozom. Nem tudom mi ütött belém... mintha az ideges, feszült énemet - ami farkas mivoltomnak köszönhető - valami elfújta volna belőlem. Nem csak Leslie lepődik meg ezen a tényen, hanem én magam is.
Leteszem a poharakat, aztán úgy döntök, csatlakozom Les-hez, már csak azért is, mert én sem vagyok tökéletesen tiszta a tegnap esti kertben fetrengés után. Belépek hát a fürdőbe, majd egy szál semmiben odaállok Les mellé, és megmerítem fürtjeimet a zuhany kellemesen meleg vize alatt.
- Tudod... - mondom aztán, elgondolkodva bámulva hol a kék szemeket, hol a háta mögött a csempét - igazad van. Alig pár hónappal ezelőtt alighanem őrjöngtem volna, vagy a fejét akartam volna letépni a volt főnökömnek. Most meg, noha nyilván nem örülök a ténynek, hogy lapátra kerültem, de nem sújt le a hír túlzottan. Talán azért, mert tisztában vagyok vele, hogy nem az utolsó fillérjeinket éljük fel, és van tartalékunk. Talán azért, mert tudom, hogy mindennek a vége valami újnak, egy új lehetőségnek a kezdete. Talán azért, mert tudom, hogy vagyok annyira talpraesett és életrevaló, hogy találjak magamnak egy másik olyan munkát, amiben kedvem telik. De talán azért, mert egyszerűen a nyugodt, és békés élet belőlem is nyugalmat és békét hoz elő. Szóval, a morgós, harapós farkas sem tűnt el belőlem, csak... mondjuk úgy, kissé nyugdíjba küldtem - vigyorgom el magam, aztán felveszem a fürdőszivacsot, tusfürdőt nyomok rá, és szappanozni kezdem vele Les vállát. - Szóval, elfogadsz egy ebédmeghívást ma a csóró, munkanélküli férjedtől? - kérdezem. - Ha nem lesz elég pénz nálam, ne aggódj, Kiülök koldulni az étterem elé - nevetek fel jókedvűen.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 6:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Mikor visszatérek a szobába a bögrékkel, vonásai kicsit zavarosnak tűnnek, és a hirtelen rám törő bizonytalanságomnak hangot adok ugyan, de nem egészen olyan reakciót kapok tőle, amilyenre várok.
-Hmm...hűűű...-hőkölök hátra szavaira, míg ő lelkesen magyarázza, hogy nincs semmi baj. Előkerül, amitől tartottam, hogy olyan férfivá nem akar válni, akit a felesége tart el, de biztosít róla, hogy ez nem fog megtörténni. Mintha amúgy zavarna. Mielőtt ide költöztünk, még szűkösebben voltunk, ha akkor túléltük a napokat, most is sikerülni fog, csak a vitákat szeretném elkerülni.
Lassan követem, mikor feláll, az időközben félig kiürülő bögrém kíséretében.-Komolyan semmi csapkodás, semmi kétségbeesés, semmi?-méregetem, mintha beteg lenne.-Nem lettél beteg, ugye? Semmi farkas gén zavar nincs benned?-méregetem, immár mosolyogva, próbálom ugratni és az ő gondolatait is elterelni olyasmivel, amiről mindketten tudjuk, hogy szinte lehetetlen. Nincs az a betegség, ami megragadhatna rajta.
-Részemről még tele vagyok a tegnap esti vacsorámmal, és már csak pár óra az ebéd. A kávéval el vagyok.-utasítom el a lehetőséget-Viszont azt hiszem rám fér egy frissítő fürdő, nehogy szó érje a ház elejét, hogy a feleséged csapzott hajjal, kócosan és a tegnap estétől izzadtan hoz rád szégyent.-nyomom kezébe a bögrém és egy csókot nyomva arcára a fürdő felé indulok, hogy kicsit rendbe szedjem magam, ha csatlakozik, csatlakozik, ha nem. Beállok a zuhany alá, kiöblítem hajamból a medence vizét, és a gondolataim próbálom elterelni az elmúlt percekről, hogy valóban senki és semmi ne ronthassa el a napunk.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 5:47 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Kissé úgy érzem magam, mintha egy nagy vödör vizet öntöttek volna a nyakamba. Keserves sóhajt fojtok vissza a mellkasomba, és noha igyekszik nem mutatni, de hallom Les hangján, hogy őt legalább annyira fejbe kólintotta a hír, mint engem.
Magamra maradok egy kis időre, míg Les kimegy kávét főzni, és azon kapom magam, hogy noha nem számítottam ilyen nem éppen kellemes hírekre, de a kelleténél jobban nem is ráz meg a dolog. Akkor rezzenek csak meg, mikor szerelmem egy bögre illatok feketével visszatér, és vállat vonva veszem át a bögrémet.
- Nézd, nem mondom, hogy boldog vagyok, de nem esem kétségbe. Van két kezem, van két lábam, és van bennem kitartás. Vagyok elég ügyes ahhoz, hogy rövid idő után találjak új munkát. Elmegyek akár hamburgert sütni is egy gyorsétterembe, ha ezen múlik - kortyolok bele a kávéba. - Kerestem annyit az elmúlt hetekben, hogy nem sokat, de lehetett tartalékolni. Van még a nyereményből is egy kevés, nem jutunk az éhhalál szélére. Ne aggódj, mert én sem teszem - mondom aztán teljesen őszintén. - Épp emiatt nem fogjuk lemondani a mai programot. Nem egy ebéd, és egy városi nézelődés fog eljuttatni bennünket a teljes csőd szélére. Bízz bennem, hogy nem leszek olyan férfi, aki a felesége tart el, és ez minden - veregetem meg bizakodva Les kezét. - Tudom, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Tényleg, és igazán - teszem hozzá, aztán talpra állok. - Szóval... reggeli, aztán indulás. Ma egy szép napot terveztem veled, és nem engedem, hogy ezt elrontsa bárki, vagy bármi.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 5:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

-Látom, jó kedved van...-mormogom az orrom alatt, nem igazán törődve vele, hogy meghallja-e, amit mondok. Felülök, majd a telefonomért nyúlok és hatalmas mosollyal közlöm, hogy a kért pihenő megadva, aminek hála egyből megjelenik pár a kép a fejemben a nemrég emlegetett helyekről.
Felkelek és a fürdő felé indulok, de útközben megállok, ahogy meghallom, amit mond. Felszisszenek, de nem fordulok meg, csak miután vettem két mély levegőt.
-Oké... Ez tényleg jó nap lesz...-a kedvem hirtelen süllyed a béka segge alá és mikor visszafordulok felé, arcát látva fogalmam sincs, hogy mit mondjak.-Akkor gondolom a mai napnak lőttek.-talán nem ezzel kellett volna kezdeni, de mielőtt egérutat nyerhetne előlem, leülök mellé az ágyra.-Figyelj! Ez nem a világ vége, találni fogsz mást is. Megoldjuk. Kérlek ne rontsa el ez a napunk vagy a jövőnk.-fonom össze ujjaink.-Jóban, rosszban, igaz?-nézek rá egy halvány mosoly kíséretében.-Csinálok egy kávét. Rögtön jövök.-nyomok egy futó csókot arcára, majd lendületesen tűnök el az ajtó mögött, és bár a konyhában odateszem a kávét főni, a pultnak támaszkodva úgy érzem, hogy valami elkezd mardosni, mintha a lelkiismeret furdalásom lenne az. Mikor lefő a kávé, kitöltöm a két megszokott bögrébe és veszek két levegőt, hogy visszatérjek a szobába.-Talán ez egy új lehetőséget ad valamire, amire eddig nem is gondoltál.-próbálkozom ismét, s igazából a kávét felé nyújtva realizálom, hogy a kávéfőzésnyi idő semmi másra nem volt jó csak arra, hogy elkezdjek kicsit kétségbe esni a jövőt illetően, ami arcomon is látszik. Nem akartam, hogy azt érezze, nem tud megfelelő hátteret biztosítani, hisz nem volt ez így. Talán vissza kell fogni magunk kicsit, de ezzel eddig sem volt baj. A vegasi nyereményből még van valamennyi és talán kicsit attól is féltem, hogy ez éket ver közénk és észre se vesszük. Pedig ez valóban nem a világ vége volt, csak egy nem túl jó hír, amiben még sokan mások osztozhatnak velünk.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 5:07 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Fura. Mindig is fiúra vágytam, ha valaha eszembe jutott, hogy talán egy nap lesz majd gyerekem, most pedig, Les szavait hallva megjelenik előttem egy barna hajú, kerek arcú, vidáman csillogó szemű kislány, ahogy bomba módjára veti magát közénk, és lelkesen sikkantgat ahogy csiklandozni kezdjük, és élvezi a játékot.
Hunyorogva nézek ki a napfénybe, és akkorát nyújtózom, hogy centikre távolodnak egymástól a csontjaim, aztán felülök én is, a szokásos reggeli borzas fejjel meredve a világra.
- Nyár van szívem. Ilyenkor általában így szokás, hogy süssön a nap - vonok vállat. New Orleans éghajlata amúgy sem a hóeséses, mínusz húsz fokos kategóriába tartozik, még telente sem.
- Pakolni? Hová? - csodálkozom aztán mindenféle megjátszás nélkül Les szavaira. A városba akarom vinni, mi az istennek oda pakolni? Mit akar vinni egy délutánra, bőröndöt? Néha tényleg nem értem a nőket, meg a gondolataikat.
Aztán ahogy Les a telefonja után nyúl, és közli, hogy kapott egy jókora pihenőt, én is megnézem a sajátom kijelzőjét, bár némileg savanyúbb pofával veszem tudomásul, amit ott látok.
- Hát, én is kaptam egy kis pihenőt - közlöm fahangon, majd lerakom a készüléket. - Kirúgtak. Csak azért, mert egy napig nem dolgoztam. Remek - jegyzem meg bosszúsan.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 4:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Az álom lassan szökik ki szememből, pislogok párat, majd elmerengve gondolataim tengerén, arcát fürkészem. Tudom mire céloz, amikor kinyitja szemét és elnevetve magam, a párnám a fejem alá gyűröm.
-Látod? Én csak felkészítelek. De akkor, már nem csinálhatom ezt, mert valaki biztos, hogy féltékeny lenne és ránk ugrana.-hajolok hozzá közelebb, kócos hajába túrva simítok végül végig arcán, és köszöntöm egy gyengéd csókkal.-Jó reggelt.-mosolygok elégedetten, aztán nagyot nyújtózva feljebb tápászkodom az ágyban. Érzem magamon tekintetét, ahogy a Nap kellemesen meleg sugarait is, ahogy az ablakon keresztül is arcom cirógatják. Az órára pillantva elmosolyodom, hisz tíz óra körül jár, és talán ennek is hála, végtelenül kipihentnek érzem magam.
-Biztos, hogy nincs közöd ehhez a napsütötte időhöz, ugye?-hunyorgok, hisz tegnap éjszaka még valami olyasmiről beszélt, hogy séta a városban. Ajkamon ott bujkál egy mosoly, talán a tegnapnak szól, részben pedig már a mai napra tekint előre.-És ha jól rémlik, pakolni is elkezdhetünk nemsokára.-pillantok a telefonomra, ahol egy sms fogad, ami a tegnapi üzenetemre egy válasz volt. A főnököm kötelező pihenőre küldött, hála a rövid csevejnek, amit nemrég lefolytattam vele, mikor Chriest gyerekes viselkedése kiakasztott.-Komolyan kezd olyan érzésem lenni, hogy kettőnk közül, neked vannak bizonyos képességeid.-célzok arra, hogy amióta csak gyűrűt húzott az ujjamra szinte csak olyan dolgok történtek, amik előtte talán kicsit elképzelhetetlenek voltak.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 01, 2017 3:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

- Aranyos... - ismétlem Les szavait, a szememet forgatva, aztán behúzott fejjel iszkolok a takaró alá, mert már ismerem annyira, hogy ilyenkor jön a bosszú, még akkor is, ha tökéletesen tisztában van vele, hogy csak cukkolom. Ez szerencsére most elmarad, talán túl kielégült és fáradt hozzá, így kényelmesen és biztonságban terülhetek el én is mellette.
- Na tessék, ilyenek a nők. Nem csak élvezik a győzelmet, de ki is élvezik, minden ízében. Legfeljebb ha már nem lesz hely, csak valamelyik napilapban, egy fél hétre kérem a hirdetést. Már most javaslom, vágd majd ki, és kereteztesd be, hogy felakaszthasd a falra - évődök, majd engedelmesen felemelem a karomat, hogy Les feje a mellkasomra bújhasson.
- Hát, veheted randinak - egyezem bele végül a kifejezésbe. - Terveztem egy ebédet veled, egy sétát a városban. Rég voltunk már New Orleans központjában, pedig itt lakunk a szélén. És elviszlek még valahová, de az már tényleg titok. Holnap meglátod - motyogom már én is félálomban, aztán úgy nyom el az álom, mint akit Thor kalapácsával vágtak fejbe.

Arra ébredek, hogy a lehunyt szemhéjamon át is érzem hogyan pásztáz egy tekintet, és felnyitva a szemeimet Les pillantásával találom szemben magam.
- Azt hiszem jobb lesz, ha szép lassan hozzászokom az ilyesmihez - mormogom félálomban, de nem osztom meg vele a gondolatot, hogy arra célzok, ha majd lesz egy gyerekünk, alighanem sűrűn lesz olyan ébredés - ha már képes lesz lábra állni - amikor ő fog meredten szuggerálni az ágy mellől, lesve, mikor térünk már magunkhoz. - Jó reggelt - pislogok aztán egyet-kettőt még kómásan, de már halvány mosollyal a szám szegletében.
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 29, 2017 9:12 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Végtelennek tűnnek a percek míg ő pakol, addig én megszárítom hajam és befészkelem magam a puha ágyba. A takaró alá simulva csak egy egyszerű pólót viselek egy csipkével, s mikor végre megjelenik az ajtóban, ajkamra hatalmas mosoly terül.
-Nem vagyok macska. Inkább egy aranyos farkas, aki keresi a párját, aki épp vadászaton van.-fújok nagyot, miután macskának titulál, majd elégedetten vigyorogva figyelem, ahogy mellém fekszik.
Elnevetem magam, míg ujjaimmal játszik, s szemeim forgatva emelem tekintetem a plafonra, majd rá.
-Ez nem eltunyulás. Ez az élet. Van egy hely, amit otthonodnak nevezhetsz. A maga kényelmével és velem. Megszoktam, hogy úgy alszom el, hogy mellettem vagy. Hogy magadhoz húzol. Pedig előtted...-vonok vállat-Előtted nem igazán volt olyan, aki mellett így aludtam volna.-ezen érződik, hogy ez a dolog részben sántít, de az akkori énem és életstílusom nem is összevethető a jelenlegivel. Ég és föld a kettő, s én lubickolok a mostaniban, minden változással egyetemben.
-Ne aprózd el... A napilapok többsége fél óra múlva a kukában végzi.-adok választ kérdésére.
Felvont szemöldökkel nézek rá, majd kérdő és fürkésző tekintettel méregetem, mintha épp ki akarnám olvasni a gondolatait a fejéből.
-Elvinnél valahová? Randira hívsz?-érdeklődöm csillogó tekintettel, kíváncsian és kényelmesen befészkelem magam a vállához, átölelve mellkasánál, szívverését hallgatva.-De ne merészeld megkérdezni még egyszer, hogy bízok-e benned...-dünnyögöm, mert az álom olyan hirtelen nehezedik szememre, hogy azonnal el is merülök tengerén. Nyugodtan, szinte mozdulatlanul alszom, s ahogy reggel kinyitom a szemem, pár percig mozdulatlanul fekszem párnámon, arcát fürkészve, de a tegnapihoz hasonló mosollyal arcomon.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szer. Jún. 28, 2017 5:08 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

(kert)

Mire behordom a konyhába a vacsora maradékait, és összeszedem a szétdobált ruhákat, majd belépek a hálóba, Les már a takaró alá mászott, és onnan pislog rám éppen, fáradtan, de elégedetten.
- Mint egy macska, aki épp megette a tejszínhabját - jegyzem meg arcára nézve, majd én is bevackolom magam mellé, és kényelmesen elnyúlok. - Hiába édesem, tényleg gyönyörű az a kert, de ez mégis csak kényelmesebb. Kezdek eltunyulni. Két évvel ezelőtt örültem, hogy volt egy lakóautó a fejem felett, most meg már az sem esik jól, ha nem kényelmes ágyban kell töltenem az éjszakát - fordulok oldalra, aztán fejem alá gyűröm a párnát, és elgondolkodva babrálni kezdem Leslie ujjait.
- Nos, akkor azt hiszem, holnap korán kell kelnem. Jó lenne, ha még lapzárta előtt leadhatnám a hirdetésemet. Mondjuk, olyasmit szöveggel, hogy az én feleségem a legszebb, legokosabb, legdrágább, legcsodálatosabb teremtés a földön. És ha nem ezt írnám, akkor alighanem a legmérgesebb is lenne, amitől az isten mentsen meg mindenkit - vigyorgok szélesen, aztán nyújtózom egyet. - Mondd, mit szólnál, ha holnap elvinnélek valahová? Nem, nem kirándulás, meg ilyesmi... ne kérd, hogy elmondjam, mert oda a meglepetés. Kiderül, ha már ott leszünk. Bízol bennem? - kérdezem kíváncsian.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



A poszt írója Chriest Wolfswood
Elküldésének ideje Szer. Jún. 07, 2017 6:13 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

- Ritka csoda - bólogatok tényleg nagyon szemtelenül, mikor Les azt mondja, hogy hajlandó a kompromisszumokra. Ritka nyakas természetű nő, és nagyon sokszor épp ez adja az alapot a veszekedésekre - tetézve azzal, hogy én magam kb ugyanilyen makacs tudok lenni, ha erről van szó. De most szó sem volt ilyesmiről, visszatért az az egymással évődő hangulat, ami általában a mindennapjainkat jellemezte.
- Hát, ha még sokáig húzod a fantáziámat, abból nem lesz se medencepucolás, se főzés - dünnyögöm, és igyekszem ahelyett, hogy Les-t képzelném magam elé bikiniben, teljesen semleges dolgokra gondolni - mondjuk a baseballra. Kevés sikerrel. És ezen az sem segít semmit a világon, amikor alig egy perc múlva csakugyan megjelenik ebben a ruhadarabban, mire az ádámcsutkám érezhetően emelkedni kezd, és hallhatóan nyelek egyet.
- Na tűnés főzni, amíg uralkodom magamon! - emelem tekintetem az égnek, aztán helyet cserélünk, és ezúttal én magam mászom a fürdőbe. Gondolkodom, vegyek-e egy jéghideg fürdőt, hogy lehűtsem magam, de szerencsére elég az is, amikor a hideg vizes csap alá nyomom a fejem. Gyorsan ledobom a törülközőt, és magamra kapom az úszónadrágomat, aztán úgy sprintelek a kertbe, mintha ördögök hada üldözne éppen.

(udvar és kert)
Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
N.O.



A poszt írója Leslie Elizabeth Shay
Elküldésének ideje Kedd Jún. 06, 2017 7:18 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Elé lépek és könnyedén vetem be a jól bevált módszert, s fürtjeit birizgálva tarkóján, figyelem, ahogy kezes báránnyá válik. Szavaim ahogy eljutnak tudatáig, mintha szeme megvillanna, s mintha bőre alatt nyakán gyorsabb ütemben lüktetne az ér.
-Látod, vevő vagyok a kompromisszumokra.-vonok vállat, ajkamon olyan mosoly táncol, amit eddig csak ritkán láthatott. A szerelmet ápolni kell, és igyekeztem a lehető leginkább kedvére tenni, s az elmúlt óra beszélgetése egészen világossá tette számomra, hogy bármit megadnék neki. Na meg persze a tény, hogy van egy házunk, egy szabad napunk és egy medencénk, amit még nem használtunk, könnyű ötletet ad.
-Azt hiszem arra nem tértem ki, hogy miben akartam fürdeni. Csak azt mondtam, hogy fel fogom próbálni, mondjuk a főzés idejére. Azt nem fejtettem ki, hogy és miért válok meg tőle.-harapok alsó ajkamba, aztán ismét cinkos mosoly húzódik számra.-Csak is szigorúan azért, hogy a kockáid lássam, igaz. Vonzó ajánlat valóban.-siklanak végig ujjaim nyakáról oldalára, majd hasfalára, míg gyengéden megcsókolom és ellépve mellőle, kirántom a fiókot és előkapom a falatnyi bikinit, majd eltűnök vele a fürdőszoba ajtaja mögött, hogy aztán úgy libbenjek elő, mintha mi sem történt volna. Mindezt alig egy perc alatt, amit akár meg is jegyezhetne, hogy ilyen gyorsan sem öltöztem még át. A fekete anyagdarab tökéletesen kiemeli idomaim, és mindehhez olyan ártatlan arcot vágok, amilyet csak tudok.
-Az ebéd nem fő meg magától és a medence sem lesz tiszta.-figyelem arcát, ahogy kertelés nélkül mér végig, de választ nem várok tőle. Inkább a konyha felé veszem az irányt, hogy összedobjam az ebédet.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Vissza az elejére Go down
 

Hálószoba és fürdő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

 Similar topics

-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: New Orleans :: Lakónegyed :: Leslie és Chriest lakása
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3