Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 26, 2017 6:10 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ahogy Les is felidézi a múltat, annak minden problémájával, puhatolozózásával együtt, ahogy igyekeztünk nem túllépni egy határt, mégis, értésére adni a másiknak, hogy vonzódunk egymáshoz, önkéntelenül is elvigyorgom magam, aztán leülök az ágy szélére, és szinte látom magam előtt mindazt, amit mesél. Az első estére, mikor szállást adott, mint egy hajléktalannak. Fogalmam sincs azóta sem, vajon miért engedett be akkor a lakásába, mit látott meg bennem, amit mások nem. Aztán persze a lakókocsi, ahol először lett az enyém. Mikor megmutatta, hogy mi is ő valójában, nem éreztem félelmet, vagy undort, sokkal inkább bámulatot és csodálatot.
- Tudod, mert nyilván arra is emlékszel, hogy én is küzdöttem az érzés ellen, hogy beléd szeressek. Gondoltam, jó leszek egy éjszakára, vagy néhányra, de már akkor, amikor melléd feküdtem a sötétben, éreztem, hogy valami hozzád húz. Fura annak tükrében, hogy mindössze akkor ismertelek meg - hajtom oldalra a fejem elgondolkozva. - Aztán azon kaptam magam, hogy akaratom ellenére beleestem abba a szép, mély gödörbe, aminek most is az alján ülök - nevetek fel röviden. - És akkor karácsony este feltettem egy lapra mindent, és mikor te is elmondtad, hogy úgy érzel irántam, ahogy én irántad, az... egyszerűen szebb volt bármilyen ajándéknál - bólogatok, aztán felnézek, mikor elém lép.
- Hm... nem vagyok sem büdös, sem részeg, mint azon az első estén, mikor megismertelek - hunyorgok. - Én valami jobban ajánlanék fel - fogom át Les derekát, aztán az ágyra huppanok vele, és addig fészkelődöm, míg egyenesbe nem kerülünk, fejem a párnát éri, míg Les az én mellkasomat használja párnának - ahogy mindig is. Azt hiszem, másképp talán egyikünk sem érezné már jól magát. - Na és... mesélj, mit éreztél velem az első éjszakán, ott a lakókocsiban? - vonogatom a szemöldökömet kajánul. - Legyezgesd az egómat, szívem - somolygok a sötétben.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 26, 2017 5:51 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Szavaira nehezemre esik a könnycseppjeim elrejteni vagy visszafogni, mégsem engedek nekik utat. Nem vagyok, szomorú, sőt, épp ellenkezőleg. Megnyugtat a közelsége, érintése, szavai, biztonságban érzem magam, és úgy, mintha bármire képes lennék, bármit megtehetnék. Ahogy mondja, nem cserélnék. Ez volt az életem, minden hibával együtt, de nem kívántam volna mást, amíg mellettem volt. Bármennyire is haragudtam rá, nem számított, szívem ugyanis képtelen volt már másért dobogni, hisz teljesen elrabolta azt.
-Hát, az biztos, hogy kifordítottuk a lehetőségeink.-ismerem el, mikor már pár lépést megteszek a puha szőnyegen, amin a vörös, illatos szirmok szét vannak szórva.-Az első este vicces volt. Pláne, ahogy harcoltunk a nyilvánvalóval.-gondolkodom el, felé fordulva.-Te voltál az első, aki nem akadt ki attól, ami vagyok és te voltál az első, akinek ilyen hamar felfedtem azt az arcom. Aztán a lakókocsi...-harapok alsó ajkamba, emlékeztetve magam arra az alkalomra, és érzem a bőrömön végigfutó bizsergést, aminek libabőr formájában nyoma is lesz.-Az ágy és a puhasága...-nevetem el magam, a kellemes emlékképek sora pedig lejátszódik emlékeim között.-Az biztos, hogy elérted, amit nem akartam, hogy elérj. Hogy beléd szeressek. De ahogy kimondtad azt az egy szót akkor karácsony este, megfordult velem a világ és a legkevésbé sem bánom, hogy így történt.-erről valahogy még nem beszéltem neki, de komolyan gondoltam. Valamivel több, mint egy éve, nem akartam érezni ezt. Most pedig akkor érezném magam fél embernek, ha nem érezhetném ezt.
-Szóval...-lépek egy lépést felé.-azt hiszem fel tudok ajánlani egy fürdőt, aztán egy pokrócot és egy kanapét.-mivel pontosan olyan félhomályban úszik a szoba, mint akkor azon az első estén, így könnyedén élem bele magam abba a helyzetbe. Akkor is így állt velem szemben. Míg el nem küldtem fürödni, azzal a feltétellel, hogy ébren maradok és megvárom. De a fránya pokróc nem került elő addigra, és máig megmosolyogtat, ahogy az ágyam szélére kucorodott, tisztes távolba tőlem. Már akkor volt benne valami, ami felkeltette a figyelmem, és amitől egyik napról a másikra kezdtem érezni, hogy már semmi nem lesz olyan, mint az előtt az éjszaka előtt.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 26, 2017 5:24 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ahogy a sötétben a háló felé haladunk, hagyom, hagy menjen ő előre, és mikor belép, nem csupán a virágszirmokat látja meg, de érezni is lehet édes, bódító illatukat. Látom, ahogy tekintete könnybe lábad a boldogságtól, és ez a pillantás valahogy jobban tetszik mint az, ahogy tegnap este néztünk egymásra. Szavai pedig, amiket nekem címez szinte elszédítenek, mert úgy rohan rám az öröm, és a szerelem, hogy ő az enyém.
- De igen, van rá szükség - mondom csendesen. - Néha hajlamos vagyok elfeledkezni arról, hogy a szerelem nem csak van, és kész. Olyan, mint egy virág. Táplálni kell, etetni, őrizni, mert ha mostohán bánunk vele, akkor elhervad, mintha sosem lett volna - cirógatom az arcát, aztán bólintok kérdésére. - Igen, emlékszem ezekre az első alkalmakra. Ugyanúgy, ahogy emlékszem még az első találkozásunkra, az első mosolyodra, ami miattam történt. A legelső kézfogásunkra, a legelső ölelésre, a legelső csókunkra, az első "szeretlekre", az első együtt töltött éjszakára, és napokra, Ezek életem legszebb, és legboldogabb emlékei. És nem csak így érzem, hanem tudom is, hogy velem még soha senki nem tett ilyet - szorítom Les kezét a mellkasomra. - Mert a legjobb, legszebb, ami történhetett velem, az nem esemény. Nem valami, hanem valaki. Akinél szebb és jobb nem történhetett volna velem. Te vagy. Ha választhatnék egy jobb élet és az enyém között... akkor is ezt választanám. Mert amit mások jobb életnek hisznek, az csak látszólag jobb. És tűnhet az enyém rossznak, mégsem adnám semmiért. Mert nincs jobb élet annál, amiben te ott vagy. Bár el tudnám ezt olyan szépen mondani, ahogy érzem - sóhajtok fel. - Nem vagyok a szavak embere, és ami idebenn van, azt csak érzem. Tudom, néha haragszol rám, és ki is érdemlem, de ígérem, a jövőben mindent elkövetek azért, hogy amikor rám nézel, te is mindig ugyanazt érezd, mint én, amikor belenézek a szemeidbe - mosolygom el magam. - Amikor veled vagyok, teljes a világom. Amikor megérintelek, értem az élet értelmét - engedem el aztán a kezét, és boldogan nézem, ahogy beljebb sétál a szőnyegen, és érzi a selymes szirmok érintését a lábujjain.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 26, 2017 5:04 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
|| konyha

Lassan haladunk a szoba felé, útközben a konyha világítását lekapcsolva a ház azon része teljes sötétségbe borul. A hálóból homályos fény szűrődik ki, békés, meleg és megnyugtató.
Ahogy az ajtóhoz érünk, előre enged, belépek, de nem eresztem, magammal húzom. Körbenézve elmosolyodom az ágyra és az ágy köré szórt rózsaszirmok láttán és érzem, hogy testem átjárja a melegség.
-Komolyan... erre semmi szükség nincs.-nézek rá, a szoba ugyanis rendbe szedve, szinte csillog, és a nem is értem, miért fáradozott mindezzel ennyit. Felé fordulok, végigsimítva arcán figyelem az arcom fürkésző tekintetet.
-Fogalmad sincs róla, mennyire hiányoztál.-nézek szembe és lassan lábujjhegyre emelkedem.-Nem ér megríkatni az asszonyt!-figyelmeztetem sokadjára, hisz tudom, hogy tekintetem kicsit párás lett. Gyengéden csókolom meg, egész testemmel hozzá simulva, közelebb vonva magamhoz.-Emlékszel, mikor először ilyesmivel leptél meg, mit mondtál? Hogy néha képes vagyok úgy rácsodálkozni dolgokra, mintha sosem kaptam volna még ilyesmit. De az igazság az, hogy bármikor is kapok ilyesmit...-vonok vállat, magam sem tudom, hogyan is fejezzem be a mondatot.-Nem akarom megszokni sem pedig természetesnek venni. Mindig ezt akarom itt érezni.-csúszik tenyerem mellkasára.-Hogy ha így meglepsz, ki akar ugrani a szívem a helyéről és úgy érzem magam, mintha sosem lettem volna még veled és te sosem tettél volna semmi ilyet.-csúszik végig kezem mellkasától oldaláig, majd elengedem és egy pillanatra lesütöm a szemem.-Megváltoztattál. Teljesen. És erre akkor jöttem rá igazából, amikor úgy mentem el itthonról, hogy nem bújhattam előtte hozzád.-emelem rá ismét tekintetem és beljebb lépkedek, lábujjaimmal a földön lévő szirmokba túrva.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Márc. 23, 2017 4:59 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Na erre mondják azt, hogy aki házasságra adja a fejét, az önként hajtja rabigába a nyakát - dünnyögöm kissé szemtelenül, nyakam közé húzott fejjel, mert ilyenkor már általában érkezett vagy egy párna - vagy valami keményebb dolog - hogy a fejemen, vagy annak tájékán landoljon. Jobbnak láttam védeni a kényes területet, Les szerint így is félig tökkelütött vagyok. Mindenesetre tudomásul veszem a tényt, hogy kerek perec kitiltott minden szeszes italt a lakásból.
- Bármennyire is berzenkedj ellene, a rumot pótolnom kell. Nem örülnének a megrendelőim, ha kihagynám a receptekből csak azért, mert az asszony hajthatatlan - tárom szét a karjaimat, majd nyöszörgve egy csókot nyomok Les nyakára.
- Igen, tökéletesen átlátsz a szitán. Gondoltam ha meghízol, nem fogsz tetszeni másnak, csak nekem - mosolygok. - Amúgy is rád fér ha magadra szedsz keveset. Sovány vagy - pislogok. Persze nem bántani akarom ezzel, de az elmúlt időszakok feszültsége meglátszik az alakján. Másrészt meg akarom nyugtatni afelől, hogy ha ide-oda gurulva fog közlekedni a lakásban, én akkor is szeretni fogom, és vágyok majd rá.
Aztán mikor - némi ellenvetések árán ugyan - de beleegyezik a lakásavató tervébe, a mosoly már széles vigyorba úszik a képemen. Régóta szeretnék már megismerkedni a rokonságával, mert hát végül is csak egy fajból valóak vagyunk. Nem várom el, hogy körbeölelgessenek, de ha már nem akarják karóra tűzni a fejemet, amiért elvettem Lest, azt hiszem jó eredményként fogom értékelni.
- Rendben, indulj, még mielőtt egy békülős szexbe fordítanám a ma reggelt, és ezzel rövid úton kirúgatnám magunkat - fordítom meg Lest, és finoman a fenekére paskolok. - A meló közbeni kajával majd csínján. Vacsorát akarok főzni - engedem aztán útjára egy utolsó, a tarkójára nyomott csók kíséretében.

(konyha)
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 22, 2017 7:26 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Nem érthettem, hisz életem jó részét így éltem le. De emlékeztem arra a párra, amikor még azt sem tudtam, milyen érzés farkasnak lenni. Az volt talán a legjobb. De valahogy az utóbbi időben mellette kevésbé éreztem, hogy előbb tűzne bárki karóra, mintsem, hogy hozzám szólna. Első este, vagyis nap, mikor megmutattam, hogy mi is vagyok, egészen elképesztő csodálattal fogadta a tényt.
-Jobb is, ha nem firtatod. Nem lesz se tömény, se híg, se semmilyen. Ha koccintani akarunk valamire, valamiért, majd veszünk, de nem tárolunk.-ezzel kifejezem a véleményem, mert ha nem is a saját bőrömön, de a saját környezetemben tapasztaltam már olyasmit, amit a köznyelv alkoholizmusnak hívott és nem, nem tetszett egyáltalán.
Az ötleten elmosolyodom, aztán tulajdonképpen el is határozom, hogy felnyalábolok majd egy adagot az említett süteményekből. Bár az, hogy az alakomra milyen hatással kezd lenni a főztje, már bele se merek gondolni.
-Azt akarod, hogy elhízzak, most már biztos vagyok benne.-szúrok oda, egy halvány mosoly kíséretében, majd a másik ötletére kicsit elkerekednek a szemeim.-Ez kicsit abszurd. Mármint egy ember, egy farkas, egy farkasboszi, egy hibrid. Tuti lesznek szellemek is, és meg is lennénk.-szisszenek fel, aztán nagyon sóhajtok, megadásom jeléül.-Meglátom, mit tehetek, de nem ígérek semmit.-engedem el, hátrébb lépve egyet.-Ha szerinted ez jó ötlet, rajtam ne múljon.-vonok vállat, majd az órára nézve konstatálom, hogy itt az ideje mennem, és ez a végszavam is lesz ebben a beszélgetésben.-Viszont mennem kell. Ígérd meg, hogy este nem magadba döntöd a rumot. Viszont jelzem, hogy a rumon kívül körülbelül mindent elhasználtál már, ami fogyasztható.-célok a vásárlásra, szinte boci szemekkel, ugyanis ha valamit utálok, az a bevásárlóközpontban róni a köröket.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 22, 2017 7:05 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Elképzelhető - bólintok, mikor azt mondja, úgysem érteném az indokait. - Mindazonáltal néha összetenném a két kezem, ha én is akkor változnék át, amikor akarok, és nem amikor muszáj - ráncolom a szemöldökömet. Ritka alkalom lenne nálam is, abban biztos vagyok. Valahogy nem tartozik a legkellemesebb élmények közé, amikor az ember csontjai - hozzávetőlegesen 210 darab - egymás után eltörnek. És mindezt egy éjszaka kétszer: egyszer oda, és egyszer vissza.
- Hát, akkor örülhetsz, hogy a rum felét már elhasználtam a süteményekbe. Más alkohol meg nem volt a házban. Most javasolhatnám, hogy vegyünk legalább egy-két üveg töményet, de egyrészt az elkövetkező időszakban valahogy nincs kedvem hozzányúlni, másrészt el tudom képzelni, milyen pillantást kapnék most erre - fintorodom el, aztán ahogy Les odabújik hozzám, és élvezem, hogyan turkálja a hajamat, jólesően nyögök egyet.
- Először is: a tegnapi szállítmányból kimaradt némi sütemény. Nézz a hűtőbe, és vidd, amit akarsz. Mondjuk úgy, némi hazai... egyrészt ha meglátod, eszedbe jutok még annyi pasi közt is, másrészt ha valaki próbálkozna nálad, a képébe vághatod - vigyorgok. - Mellesleg, az ötletem: mit szólnál, ha rendeznénk itt egy lakásavató partit? Még akkor is, ha az emberek nem fogják letaposni egymás lábát. Meghívhatnánk Hayleyt, meg a falkáját, és az én bátyámat. Épp itt lenne az idő, hogy megismerjék egymást. Hátha az unokatestvéred is rájön, hogy mégsem vagyok olyan rossz fej, hogy egy lábon harapással kéne ezt kimutatnia.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 22, 2017 6:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Bólintok, és belegondolva már jó ideje halogattam az átváltozást. Most meg is érzem a különbséget és ismét megfogadom, hogy többé nem teszek ilyet, de ezt a fogadalmat már túl sokszor megszegtem, hogy tudjam, úgy se fog összejönni.
-Muszáj volt. Bár ezt felesleges lenne magyarázni, nem értenéd.-vonok vállat, most ugyanis kevésbé érzem úgy, hogy beszélni kellene erről. Nincs jelentősége és semmi nem történt, csak rohantam, leszámítva, hogy a lakás előtt tértem igazán észhez, a félhomályba burkolt szoba ablakán bebámulva. A szívem hazahúzott, még akkor is, ha mindennél mérgesebb és dühösebb voltam.
-Még szerencse.-reagálok ennyit arra, hogy mennyit is ivott. Bele se merek gondolni, hogy az egész üvegnek milyen hatása lett volna. Valószínű, most ha minden úgy menne, előállnék valami frappáns kalózos hasonlattal, de elviccelni a dolgokat cseppet sem volt kedvem. Még.
Felállítom, és hozzábújok, közelsége megnyugtat, és próbálom az érzést bekebelezni, hogy ismét minden rendben van, de még ehhez kell egy kis idő.
-Akkor hagyjuk, majd megállok útközben valami pékségnél reggeliért.-legyintek, hogy nem fontos a reggeli, a gyomrom még nem kívánja amúgy sem annyira, viszont kicsit azt akartam, hogy legyen olyan minden, mint pár nappal ezelőtt.-Na, és mi lenne az a fenomenális ötlet?-érdeklődöm, kíváncsian csillogó tekintettel keresem övét, de továbbra sem eresztem, ujjaim gyengéden játszanak tarkójára érő hullámos fürtökkel.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 22, 2017 5:30 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ahogy Les arcát látom, tökéletes tükröződik rajta - még ha nem is mondja ki - hogy kb milyen sors várna arra a merész és meggondolatlan nőneműre, aki bármivel is próbálkozna nálam. Szerencsétlennek jobb lenne, ha a világ másik felére menekülne abban a pillanatban, ahogy Les rájönne, hogy ilyesféle afférok történtek. Persze, nem kerülhetne sor ilyesmire. Egyrészt nincs más nő a környékemen, de ha lenne is, azonnali hatállyal és kőkeményen állítanám le, és húznék fel három lépés távolságot magunk közt. Minek kellene nekem másik nő, ha Les-től megkapok mindent? Szerelmet, örömöt, vidámságot - néha balhét is, ergo nem mondhatnám, hogy eseménytelen az életünk.
Aztán jócskán meglepve kapom fel a fejem, és hitetlenkedve bámulok rá.
- Farkas voltál? - ismétlem aztán utána, mint a visszhang. Legalább tudom, mit művelt addig, amíg én azon harcoltam, hogy ne okádjam le éjjel az ágyat, vagy a szőnyeget. Ritka alkalom hogy Les ehhez a megoldáshoz fordul, tudom, hogy nem nagyon szereti végigszenvedni magát az átváltozás fázisain. Legutoljára talán akkor láttam farkas alakjában, mikor egy hétig feküdt fél lábbal a túlvilágon.
- Ha az átváltozás nekem is csak így menne, talán én is ehhez nyúlnék inkább. Ennek híján viszont muszáj volt más feszültségoldó módszert találnom - mormolom. - Hogy mennyit ittam? Kb fél üveg rumot. Több nem volt az üvegben - szégyenkezem aztán kissé, és csak akkor nyugszom meg, mikor Les elém lép, és szelíd erőszakkal talpra állít, majd mellkasomra hajtja a fejét, és ekkor, de tényleg csak ekkor árad szét bennem a totális megkönnyebbülés.
- Hm... - helyeslek félig némán. - A reggeli jól hangzik, bár azt hiszem, az én gyomrom még kissé megsínyli a tegnap estét meg éjszakát - vonok vállat. - Viszont nem mondhatod, hogy az ital nem jó tanácsadó, mert adott nekem egy ötletet.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 21, 2017 6:54 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Az emlék még élesen él bennem, a bennem rejlő farkas viszont a nevelőapámnak hála bontakozott ki. Máig emlékszem a könyörgő szemekre, ahogy rám nézett akkor. Nem véletlenül öltem meg. De azóta se voltam képes valakivel a két kezemmel végezni, ellenben farkas alakban...
A női rajongókra elég egyértelműen reagálok, és bár őszintén szólva ismerem már magam annyira, ő is ismer engem, így nem is kételkedem, hogy ő kételkedik-e szavamban. Nem valószínű, hogy könnyedén keresztülnéznék a tényen, hogy valaki őt akarja megszerezni. Ragaszkodtam hozzá, és nem az önzőség, de a szín tiszta szerelem volt az, amiért nem engedtem volna el. Látom rajta, hogy ez valahol kicsit jól is esik neki.
-Akkor csak, hogy tisztázzuk. Amíg én farkas alakban kódorgom éjszaka, hogy kiszellőztessem a fejem, addig te vedelsz másnap. A kettőnk közül a te viselkedésed az, ami veszélyesebb. Felfogtad egyáltalán, mennyit ittál és hogy megijesztettél?-nem dorgálásnak szánom, vagyis de, annak. Valóban féltettem tegnap este, pedig elég sok részeget láttam már a határon táncolni, de ő más volt, nem egy a sok közül, így némiképp nagyobb volt az aggodalmam és a figyelmem.
Elé lépek, ujjaim a kócos hajba fúrva emelem meg fejét, hogy rám nézhessen, és ahogy szempillái alól felnéz rám, elmosolyodva rázom meg a fejem, ami egy nemleges választ is jelenthetne.
-Örökké és tovább.-mosolygok, és lassan arra kényszerítem, hogy lábra álljon, majd fejem mellkasába fúrjam, a forró bőr alatt a heves szívverés egyfajta megkönnyebbülést is jelezhet.-Lassan mennem kell, de egy reggeli belefér még, ha gondolod. Kávé...pirítós...-nézek fel rá apró mosollyal arcomon, ujjaim pedig összefognom tarkóján.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 21, 2017 6:08 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Összevonom a szemöldökömet, mikor megemlíti a nevelőapját, és ahogy őt, engem is elfog a düh a puszta említésére is a történteknek. Az biztos, hogy ha most előttem állna az a féreg, először összeverném, aztán kitépném a végtagjait, majd behoznám a seprőnyelet, vagy akár sodrófát a konyhából, és megízleltetném vele a saját módszerét, csak hogy átérezze, mit okozott akkor Les-nek. Persze mindehhez exhumálnom kellene, mert első körben Les gyilkolná le. De mivel az a patkány nincs itt, egy nagy sóhajjal megpróbálom kiadni a dühömet, mert nem akarom, hogy akár csak véletlenül is Les azt higgye, hogy ez neki szól.
- Hát igen, azt elképzelem... - mormogom aztán, mikor megjegyzi, hogy mit tenne azzal a nővel, aki megpróbálna rám mászni. Inkább nem is nagyon akarom elképzelni a dolgot. Csúnya verekedés lenne belőle, az tény. Vagyis inkább verés. Méghozzá véres verés. Les igencsak vérmes tud lenni ha elveszti a fejét, bár hogy őszinte legyek, ez inkább hízelgő rám nézve, mert végeredményben azt jelzi, hogy én is ugyanolyan fontos vagyok neki, mint ahogy ő nekem.
- A tegnap estét is ez motiválta - pislogok aztán még mindig némileg megszeppenve rá. - Meg az is, hogy összevesztünk. Szóval, úgy együttesen - hümmögök, aztán mikor megérzem a hajamban a kezét, és felemeli a fejem, már némileg nyugodtabban nézek rá.
- Szóval, szeretsz még? - bámulok úgy a szemeibe, hogy a kőszikla is megindulna a tekintetemtől. Igaza van: miért kell nekünk ölni egymást, meg ezzel magunkat is? Házasok vagyunk, nem ellenségek vagy ellenfelek. A lényeg, hogy tegyük túl magunkat a sérelmeken, és beszéljük meg őket. Vádaskodások nélkül. Az életem értelmét jelenti ez a nő, és azt hiszem nem túlzok ha azt mondom, hogy belehalnék, ha elveszíteném.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 20, 2017 6:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Annak felét sem mondom ki, amit gondolok, azt hiszem, megtanultam már kezelni ezt. Végiggondolom hogyan is tudom kifejteni azt, amit szeretnék, anélkül, hogy még több felesleges sebet ejtenék rajta vagy inkább rajtunk. Látom rajta a meglepettséget, ahogy őt is meglepem a higgadtságommal, hogy hangom nem emelem meg, sőt, inkább már halkan beszélek ahhoz képest, ahogy máskor beszéltem már vele ilyen helyzetben.
-Lehet, hogy te elfelejtetted, de én nem. A nevelőapám megtette. Soha többé nem engedem, hogy akaratom ellenére hozzámérjen bárki is. Előbb ölöm meg magam, minthogy sikerüljön neki vagy bárki másnak.-mondom komolyan, és valóban így is gondolom. Ajkam vékony ívbe szorul, ahogy a múlt emléke átjár, de ökölbe végre már nem szorul kezem.
-Nem, rosszabbat tennék.-biztosítom és tudom, hogy ezzel tisztában is van. A farkas énem épp úgy védte azt, ami a tulajdona, mint ahogy ő akart engem védeni. És azt, akinek odaadtam a szívem, még jobban távol akarom tartani másoktól, így pontosan értem, hogy mit érez.-És ezt megértem. Lehet, hogy ez motivált, de a tegnap estét nem hiszem, hogy ugyan az motiválta volna.-jegyzem meg immár mellékesen, jelezve, hogy azért az, amit elnyomtam imént, bennem van, így jobb, ha nem kóstolgat tovább ez ügyben.
Előrébb lépek, arcom továbbra is közömbös, szemem mégis csillogni kezd, még ha nem is úgy, mint pár napja, de fokozatosan oda is elérünk majd. Mikor elé érek, beletúrok a bozontos hajba és álla alá csúsztatva ujjam, felemelem fejét, hogy így ne szabadulhasson tekintetemtől.
-A választ tudod úgyis.-vonom meg szemöldököm célzással teli.-Ha nem tűnt volna fel, nem csak te szeretsz meredek dolgokat csinálni.-adok ezzel kimondatlanul is választ, hogy inkább az ő érdekeit néztem most, mint sajátom, bár ez azért teljesen nem volt igaz. A szálak összefutottak. Nem akartam egyedül lenni, nem akartam, hogy minden este vitatkozzunk és még kevésbé volt kedvem a konyha romjait összetakarítani esténként. Leginkább haza akartam érni, érezni a szeretetét, az érintését bőrömön, a békességet, élvezni az esti nyugalmat.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 20, 2017 6:10 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ahog Les kilép, még mindig úgy bámulok rá, mint a megszeppent, bűnbánó kiskutya, aki épp cafatokra szedte a gazdája cipőjét, és most a farkát csóválva várja a jól megérdemelt letolást. Ezt többé-kevésbé meg is kapom, bár tény, hogy önmagához - és nyilván eredeti mondanivalójához - képest még elég finoman beszél velem. Így hát csak bólogatok bánatosan, amikor idiótának nevez. Vitatkozzam vele? Tényleg az vagyok. Bár nem esik jól, ha ezt más is észreveszi, vagy a fejemhez vágja.
- Nem, nem hittem ilyet - dünnyögöm, mikor azt mondja, hogy feltételezem, miszerint ő bárkivel ledőlne az első autó motorháztetőjére. - Tényleg nem. Sosem gyanúsítanálak olyannal, hogy bárkinek szétteszed a lábad. Inkább attól félek, hogy... mások rakatják szét veled... erővel - nyögöm ki aztán a mondatot. Úgy hiszem, a két verzió között kőkemény különbség van. Az első színtiszta vádaskodás. A második csupán féltés, és aggodalom.
- Csak gondolj bele a helyzetembe... - sóhajtok fel. - Te vajon mit éreznél, ha azt mondanám, hogy immár a konyháján dolgozom a cukrászdának, és van ott egy nő, aki rám akar mászni? Kikaparnád a szemét, tudom jól - vonok vállat. - És igazad is lenne, még úgy is, ha én folyton hárítanám a közeledését. Egy férfit ráadásul némileg nehezebb megerőszakolni, mint egy lányt - teszem hozzá. - Tudom, hogy elmondtam már, de elmondom újra. Féltelek, ennyi az egész. Akármilyen tapló bunkó is voltam, minden szavamat ez motiválta - hajtom le megint a fejem, és csak akkor emelem fel kissé zavartan, ahogy hallom, hogy Les felnevet. Bár ezt nem nevezném éppen vidám nevetésnek, jókora adag idegesség vibrál benne.
Aztán végre elér a tudatomig, amit mondott nekem, hogy ezentúl - a saját biztonsága érdekében - nem marad ott egyedül, főképp este. Ettől némileg megkönnyebbülök, és mintha némi teher kerülne le a lelkemről.
- És ezt a döntést a saját biztonságod, vagy az én lelkem nyugalma érdekében hoztad? - érdeklődöm, de már halvány mosollyal az arcomon. Remélem nem kapok most letolást azért, hogy itt vigyorgok egy ilyen, némileg még mindig komoly helyzetben.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 19, 2017 6:46 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Hallom, hogy követ, de fürdésre nem adja a fejét. A fehér csempét bámulva szorítom össze szám, hogy a gondolataim magamban tartsam, egészen addig, míg nem végzek. Szándékosan várom meg, míg távozik, arcomra hideg vizet engedek, de ahogy kilépek a függöny mögül és a tükörbe nézek, felszisszenek. A karikák ott vannak, és nem múlnak, így veszek egy mély levegőt és próbálok arra koncentrálni, hogy eltűnjenek, de mivel gondolataim nem éppen vannak a helyükön, az erőm sem akar mellém állni. Felmordulok és kiropogtatom nyakam, majd felöltözöm, hisz bár még jó két órám van indulásig, semmi kedvem kétszer öltözni. Csend szűrődik be a szobából, és ahogy a törölközőm felakasztom, s kilépek, valami olyasmi látvány fogad, mint az előző alkalommal, mikor hasonló módszerben hitt és szintén az üveg aljára nézett.
-Ne nézz így rám. Tudod, mit mondanék, de nem mondom. Egy idióta vagy, érd be ekkora dicsérettel egyenlőre.-próbálom lenyelni szavaim, végül mégsem sikerül, s ma már másodjára fojtom bele a szót.-Mit hittél? Mégis mi a jó büdös fenét hittél? Hogy szétrakom a lábam minden jöttmentnek. Azt, hogy hagyom, hogy hozzám érjen bárki. Nem azért vagyok dühös, mert féltettél, hanem azért, amit mondtál. Lehet, hogy neked ennyi, nekem nem.-szisszenek fel a kelleténél kicsit halkabban, szemem színe most mégsem változik sötétkékké, ugyan abban a színben pompázik, mint eddig. Veszek egy mély levegőt.-Tudom, hogy féltesz és megértem. Sajnálom, ahogy reagáltam, de... Mindegy is, beszéltem a főnökömmel, nem maradok többet egyedül. Reggel korábban kezdek, este előbb végzek. Terveztem, hogy ezt megosztom veled tegnap, de...-mutatok rá, hogy mi is lett a vége a tegnap estének, és azon kapom magam, hogy szinte jót mulatok az ágyon kuporgó, kócos, és másnapos énjén.-Komolyan ezt csináljuk? Mint, akik évek óta unják a másik társaságát. Mi a fene ütött belénk?-kérdezem, magam sem tudom, hogy inkább költőinek vagy valósnak szánom-e a kérdést, de a végén kínomban elmorzsolok egy feltörő nevetést. Az viszont cseppet sem az örömöm jele, inkább a tehetetlenségé, amit érzek.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 19, 2017 6:33 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ahogy nagyjából visszatér az előző este minden nem túl dicső emléke, plusz ahogy a megmozduló, majd megszólaló Les-re nézek, és látom szeme alatt a nem túl nyugodt éjszaka miatti karikákat, amelyeket szintén én magam okoztam a viselkedésemmel, elmondhatatlan szégyenkezés és bűntudat fog el. Mentegetőzni vagy magyarázkodni is kezdenék rögvest, de még mielőtt kinyithatnám a számat, máris belém fojtja a mondandómat. Valahol talán nem is bánom, mert így legalább van időm összeszednem magamat, meg a gondolataimat is.
Ahogy besiet a fürdőbe, némi merengés után úgy döntök, csatlakozom. Zuhanyozni ugyan ráérek később is, de a csapnál végzek egy derékig mosakodást, és - végre valahára - de szerét ejthetem egy fogmosásnak is. A fejem ugyan tompán lüktet még kissé, de a gyomrom már legalább nem akarja elhagyni a testemet, és stabilan állok a lábaimon.
Egy darabig téblábolok még a fürdőben, nézem Les zuhanyfüggöny mögül felsejlő alakját, aztán visszabandukolok a szobába, és leülök az ágyra. Úgy kuporgok itt, mint egy nagy rakás szerencsétlenség, és valahogy sejtem, hogy Les, ha megjelenik, nem fogja szó nélkül hagyni a tegnapi manőveremet. Egyrészt várom is, hogy túl essünk már rajta, és azzal, hogy leszedi rólam a keresztvizet, megkapjam a feloldozást, másrészt úgy szeretném ezt elodázni, mint rossz tanuló a félévi bizonyítványt. Tökéletesen tudom, hogy alaposan meg lesz mosva a fejem.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 19, 2017 6:19 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
A maratoninak tűnő távot viszonylag könnyen megtesszük, a konyha maratni takarítása egész jól esik, gondolataimba merülve kicsit elgondolkodom a történteken, majd visszatérek a szobába, ahol Chriest már mozdulatlanul szuszog. Reggel nem mondom, hogy nem lesz hozzá egy-két keresetlen szavam, mégis harag nélkül bújok mögé.
Reggel, vagyis inkább hajnaltájt megérzem, ahogy megmozdul mellettem az ágy. Nem sokat aludtam éjjel, szinte minden apró mozdulatára figyeltem, mielőtt az alkohol esetleg más irányba vihetné el. Nem könnyű kiütni egy farkast, ez tény. De egy üveg rumot sem kis teljesítmény legyűrni, majd magunkban tartani. Nem mozdulok, úgy szuszogok, mint mikor alszom,s ahogy az ágy mozdulása mellé mély, dörmögő, elfojtott hang is társul,  tudom, hogy immár ébren van, s a jelek szerint visszatért a rummámorból.
-Nem, én egészen más sót használnék. azt használtam volna tegnap este is. De ahogy akkor sem, úgy most sem mondom.-nyitom ki szemeim, és tükör nélkül is, szinte biztosra veszem, hogy apró karikák csücsülnek szemem körül. Lassan felülök, és kicsit távolabb húzódom tőle, az alkohol szaga ugyan elmúlt, de még mindig érzem, és a gyomrom kezd felfordulni, hisz két napja nem igazán ettem.-Ne...-emelem fel mutatóujjam, mikor megszólalni készülne.-Amíg összeszeded magad, én letusolok. Rád is rád fog férni.-mászom ki az ágyból, a függönyt nem húzom ki, hangomban semmi érzelem nem érződik. Ledobom a pizsamám, a fürdő ajtaját nem csukom be, ha csatlakozni akar, az ő döntése, ha nem, az is. Egyenlőre arra is figyelnem kell, hogy valóban életben maradjon, és ha tompa puffanást hallanék, biztosra vehetem, hogy elájult.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 19, 2017 6:00 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
(konyha)

Sikerül nagyjából felfognom, hogy ha nehezen is, de a hálószoba felé haladunk. Szeretnék fogat mosni, mert az alkoholtól keserű a szám íze, de még ezzel a félig-meddig agyatlan állapottal a hátam mögött is belátom, hogy jelenleg talán jobb lenne, ha inkább végre fekvő helyzetbe kerülnék, és Les is erőteljesen igyekszik, hogy végre ágyba dugjon.
Ahogy meglátom a hálószoba berendezését, úgy érzem magam, mintha a mennyországba kerülnék, az előző éjszakai asztalnál kuporgást jócskán érzem még a derekamban. Behuppanok a takaró és párna halmazába, mikor Les elenged, és úgy fekszem, mint egy darab fa. Fene tudja, miért, de ebben az állapotban - vízszintesen - a gyomrom mintha az eddigieknél jobban emelkedne felfelé.
- Jaj... de rosszul vagyok... - nyöszörgöm lehunyt szemekkel, hátha így nem forog minden körülöttem úgy, mint egy körhinta. Aztán igazán már nem is nagyon fogom fel, hogy mi történik körülöttem. Csak arra moccanok meg, mikor megérzem még álmomban is, hogy mögém bújik. Hümmögök valamit, de azzal a lendülettel vissza is zuhanok a teljes megsemmisülésbe.

Nem tudom, hogy annak köszönhetően-e, hogy végre normálisan alszom egyet - ágyban, párnák közt - de ezúttal én ébredek hamarabb. Bár jelenleg a reggelben nem találok túl sok örömöt... A szám keserű, a fejem lüktet, a gyomromban meg mintha kövek ülnének.
- Atyaég... - dörzsölöm meg a szemem, és próbálom ülésbe tornázni magam, mikor észreveszem, hogy Les még ott szuszog mellettem. Az óra szerint van még bőven ideje az ébredésig, így nem is akarom felkelteni. Pláne azért, mert leég a képemről a bőr, ha majd a szemébe kell néznem reggel.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 15, 2017 9:40 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
A pizza érkeztével kicsit erősebben kezdem érezni az éhség kínzó jelenlétét, és ahogy a szobába visszaérek, már vár is rám a tálca, a tányérok, sőt, még szalvéta is. Elmosolyodom, amikor meglátom arckifejezését és a dobozt kinyitva teszek egy-egy szeletet a tányérokra, majd az ágy közepén lévő tálcára rakom a dobozt és én is helyet foglalok, vele szemben.
-Jó étvágyat!-mérem végig a jól megpakolt pizzaszeletet és harapok belőle nagyot, majd töltök némi gyümölcslevet a poharamba és az órára nézek.-Megettük és én tuti kidőlök. Bár a fürdő jól esett, reggel korán kell kezdenem.-fintorodom el, és belekortyolok a kitöltött gyümölcslébe is.
A vacsora további elfogyasztása csendesen zajlik, a pizza, még ha a legnagyobb méretűt is rendeltük, hamar elfogy és feltápászkodva viszem ki a konyhába az üres tálcát, dobom a dobozt a kukába, majd mosogatás helyett csak a mosogatóba pakolok és visszafordulok a szobába. Végignyúlok az ágyon, és magamra rántom a takarót, majd magam mellé tessékelem Chriest-et is és mellkasára hajtom fejem.
-A lakást eladtuk, és végre beköltöztünk.-mosolyodom el, de a reakcióját már nem igen tudom megvárni, mert az álom hirtelen és erősen csap le rám, s ragad magával pár másodperc alatt.

Bár nem állítok be ébresztőórát, pont úgy és akkor ébredek fel, mikor terveztem. Óvatosan kimászom az ágyból és a konyha felé veszem az irányt, hogy egy kávét odategyek. Halkan mozgok, összeszedem a ruhám, felöltözök, megfésülködöm, és nagyokat ásítva próbálok felébredni. A bögrékbe kávét töltök, sajátomból megiszom a fekete nedűt, majd visszasétálok a szobába és gyengéden végigsimítok Chriest arcán.
-Kávé a pulton, délután jövök. Ne gyújtsd fel a házat, ha lehet.-suttogom, majd gyors csókot nyomok szájára és felkapva a sporttáskát, eltűnök a szobából, s motorra pattanva indulok el a műhelybe, hogy az első napomon túlessek.


//folytatás: konyha
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 14, 2017 7:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Nana! - emelem fel a mutatóujjamat összeráncolt szemöldökkel. - Van, amihez nem nyúlunk. Semmilyen módon. Boszierővel sem. Sehogy. Maximum egyfajta értelemben, finoman, és jólesően - zárom le a témát, aztán - lássa, kivel van dolga - megtörülközöm. Még mindig utálom a használatát, de azt még jobban utálom, amikor Les villámló szemekkel néz rám, ha vizes testtel mászom az ágyba.
Ha már ágy... felsóhajtok, a szememet forgatva, mikor Les egy kisebb "fenyegetést" helyez kilátásba az ágyba-vacsorám ötlete nyomán, aztán megadóan megvonom a vállam.
- Jól van, felfogtam. Ígérem, holnap takarítással kezdek, ha nem férnénk el a kajával és a morzsákkal a tálcán - dünnyögöm, kissé morcosan, mert hát nem vagyok már óvodás, aki képtelen a kulturált étkezésre. Duzzogva kifejteném mindezt, de Les kiviharzik, mert megszólal a csengő, ettől a hangtól pedig kissé összerezzenek. A régi lakásban ilyen nem volt. Max az ajtót szakíthatta be valaki a dörömböléssel.
Befejezem az öltözködést - bár már csak egy pólót kapok még magamra - majd amíg Les rendezi a pénzügyeket, behozom a tálcákat a konyhából, meg gyümölcslét és ásványvizet, kinek mi kell alapon. Sőt - a műveltség netovábbjaként - még szalvétákat is bekészítek, majd törökülésben az ágyra vetem magam, és úgy csorgatom a nyálam a befelé gyűrűző illatok miatt, mint Pavlov kutyája.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 14, 2017 7:14 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
EEgészen addig bírom nevetés nélkül, míg a jövőbeli problémák szóba nem kerülne a kis baleset nyomán. Ekkor viszont már a szám összeszorítása sem elég, és a hang előtörik torkomból.
-Tény, hogy van mindenre megoldás, ahogy erre is lenne...-harapok alsó ajkamba, majd vállat fonva fintorodom el-De azért van, amiből a gyári széria jobb.-vigyorgok, és elkezdem felitatni magamról a vizet. Mikor csatlakozik, már a pizzán jár a gondolata, nekem hála. Tény, ami tény, hogy a fürdő jócskán adott erőt a továbbiakhoz, ugyanakkor az éhség ellen édes kevés volt.
Felhorkanok, nem túl nőiesen, de a jelek szerint annál inkább a farkas énem előtérbe engedve, ugyanis szinte hátra hőköl, s helyesbíti, vagyis inkább kiegészíti a gondolatot.
-Ha a párnákon és rajtad kívül más is mellettem fog aludni, munka előtt reggel megvan, mi lesz a feladatod.-figyelmeztetem, majd közelebb lépek hozzá, kapaszkodva a kezében tartott törölközőbe, és úgy simulok hozzá.-Ugye tudod, hogy a szép nagy tálcák reggelente is ott lesznek?-érdeklődöm ártatlanul pislogva, majd gyors csókot nyomok arcára, mintha nem céloztam volna semmire, ledobom a törölközőm és belebújok egy egyszerű csipkébe és a törölközőtartót is felavatottnak tekintem, miután a frottírokat feltettem rá száradni.
Épp időben fordulok ki a fürdőből, s kapom magamra a rövidnadrágot, mert a csengő azonnal megszólal, ami hirtelen furcsán hat rám, hisz eddig ez a hang valahogy kimaradt az életemből.
-Végszóra!-kapom fel a pénztárcám, s slisszanok el a bejáratig, majd némi borravaló és egy kedves mosoly fényében, amit a szavainak hála adok, visszatérek a szobába, de immár tányérok és tálca is várja a jöttöm, nem csak Chriest. A nagyobb lakás előnye, hogy szinte bújócskázni tudunk az eddigi viszonyokhoz képest.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 14, 2017 4:56 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Csak horkanok egyet Les első kérdésére. Megvárja? Egyenesen élvezni fogja, és minden pillanatát dokumentálja majd ha megőszülök, pláne akkor, ha ennek nemes egyszerűséggel ő lesz az okozója. Viszont azt hiszem jobb, ha belenyugszik, hogy tisztes fehér halántékkal is ugyanúgy fogom imádni, ahogy jelenleg.
Aztán, ahogy a következő tíz másodpercben bekövetkezik egy apró baleset, látom, ahogy némileg ijedten, és bűnbánó képpel csúszik vissza a kádba, miközben keservesen markolászom magam, de nem tudja eltitkolni teljesen, hogy a szája széle reszket a visszafojtott nevetéstől. Alighanem én is röhögnék egyet, és nyilván fogok is, abban a pillanatban, amint összeszedem magam, és nem azt érzem, hogy nemes egyszerűséggel egy ősrobbanás következett be a lábaim között.
- Tudom, tudom... - dünnyögöm aztán mikor sikerül visszanyernem a hangomat, és tényleg nincs bennem harag. Jókedvűek voltunk, és hát... a közelharcban bármi benne van. Akár az ilyen apróbb balesetek is.
- Azért a helyedben kissé jobban vigyáznék. Ha baja történik, te is megsínyled. Ne tagadd le, tudom, hogy hiányozna neked is - engedek el végre egy vigyort magam is, aztán mikor elhangzik a pizza csábító hívása, és mikor törülközőbe burkolja magát én is talpra állok, bár az első lépéseim nagyon hasonlítanak ahhoz, ahogy a bádogember, vagy a Terminátor lépkedett.
- A tökéletes kiengesztelés az lesz, ha ágyban esszük meg a vacsorát - bújok bele a bokszerembe. - Vannak szép nagy tálcák az ágyban, ne aggódj a morzsák miatt - teszem hozzá gyorsan, mert látom a szemén, hogy kb úgy néz rám, mintha azt vetném fel, hogy törülközés nélkül mászom az új ágyba.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 13, 2017 7:38 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
A látványon, amit kicsit kihasználva az erőm, a fejére varázsolok, én hangos nevetéssel díjazok, ő gyermeki fintort vágva veszi tudomásul. Majd ezzel a lendülettel le is törli magáról, mire lebiggyesztem szám, már amennyire van lehetőségem, hisz szavaitól ismét nevetni kezdek.
-Miből gondolod, hogy megvárom azt?-érdeklődöm, majd felsikoltok, ahogy ismét elkap, magához ránt és határozott mozdulattal fektet a kád szélére, s csap rá fenekemre. Szavaiból süt, hogy élvezi a helyzetet, én pedig egyensúlyozva próbálom visszatartani a nevetésem, s már épp megadnám magam, mikor feljajdulva elenged.
Szám elé emelem kezem, bűnbánóan csúszok vissza a kádba, és bár a nevetést kevésbé kell elnyomnom, s nem is szándékosan rúgtam meg, el tudom képzelni, hogy mit érez.
-Sajnálom, ne haragudj, nem direkt volt...-sütöm le szemem, és bár még ajkam szélén ott ül a mosoly, most határozottan nem a jelenlegi helyzeten nevetek. Közelebb húzódom hozzá, gyengéden végigsimítok az arcán.-Na gyere, mielőtt megjön a pizza, és a kedvenc szervednek is annyi lesz.-csókolom meg, és remélem érzi, hogy valóban nem szándékosan rúgtam meg. Felé nyújtom a törölközőt, míg felállok és magamra tekerem sajátom, félig vizessé vált hajam hagyom, hogy vállamra omoljon, és úgy csavarom belőle ki a vizet. A hatalmas tükör felé fordulok, elképedve a méretétől, ami az emlékeimben kisebbként élt, és onnan nézem, ahogy kikecmereg. -A pizza kiengesztelésnek megteszi?-harapok alsó ajkamba, ahogy a darabos mozgást végignézem, és még így is félig mosolygok, de kinevetni eszem ágában sincs.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 13, 2017 7:25 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Egy biztos: tényleg sosem fogom megszokni a boszorkányerejét. Vagyis, rosszul mondom, hiszen azt már megszoktam. Az övön aluli számomra, hogy mindig a legváratlanabb pillanatokban is képes rám tromfolni csak azzal, hogy bevet valami bűbájt. Ez így pedig nemes egyszerűséggel egyenlőtlen küzdelem, de engem sem a hatos busz hozott, hogy olyan könnyen hagyjam magam.
Nem látom magam, de érzem - még ha lehelet finoman is - hogy egy adag hab a fejem tetejére, néhány pamacs meg a képemre kerül. Ahogy Les szinte hanyatt csapja magát a nevetéstől valahogy sejtem, hogy úgy festhetek, mint egy régi gróf az ezerhatszázas évekből, valami bálon.
- Jobb, ha megszokod a fehéret, mert ha így folytatjuk, gyorsan fogok megőszülni melletted - törlöm le a fejemről  a fürdőhabot, aztán elengedem Les lábát, de mindössze azért, hogy immár a karjánál fogva rántsam közelebb pont abban a pillanatban, mikor nem is számít rá. Felsikkant, én pedig - hála a bőséges helynek - a kád szélére fektetem, és a fenekére húzok egyet.
- A bíróság testi fenyítésre ítéli, hölgyem - vigyorgok, persze nem vadul ütök, csak hogy épp érezze, nem hagyom én magam olyan könnyen, aztán kikerekednek a szemeim, és elengedem Lest, hogy keserves nyögéssel az ágyékomhoz kapjak, mikor a jókedv és rúgkapálás közepette egyenesen kényes pontomon talál el.
- Oké, akkor itt és most állj... - nyögök keservesen. - A kedvenc szervemre még szükségem lesz a jövőben.
Vissza az elejére Go down

avatar

Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Kedvenc dal :
Kaleo - Way Down We Go
AMY LEE - Love Exists
Leander Kills - Ketten Egyedül
Nightwish - 7 Days to The Wolves

Tartózkodási hely :
N.O.



Leslie Elizabeth Shay ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 13, 2017 6:43 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Szerettem szívni a vérét, és ő is az enyémet, amivel nem volt baj. valami különös bioritmus alakult ki köztünk, s az lett volna igazán furcsa, ha csipkelődő szavak nélkül létezünk a másik mellett. Így viszont egymás agyára mehettünk és még csak haragudni sem tudtunk ezért a másikra. A kapott labdákat ide-oda lődöztük, és vicces volt, ahogy olykor-olykor a másik reagált.
Ahogy felvetem a kád kényelmességét, azonnal reagál, épp úgy, ahogy én tettem nem is olyan rég, viszont esélyt sem adok, hogy sokáig taglalja a nézőpontját, hisz jó adag vizet locsolok arcába. Erre viszont ő is azonnal reagál, s mire megszólalhatnék, elkapja lábam és a víz alá ránt, de épp csak annyira, hogy orrom és szám kerüljön a felszín alá. Nagy adag vizet köpök ki, hangosan sikítozva a nevetéstől, ahogy lábam csiklandozza.
-Soha!-nevetek, s a hab alá merülő ujjaim mozgatva egy adag habból a háta mögött rizsparókát formázok, amit aztán könnyedén engedek fejére, aminek hála jobban kezd el hasonlítani valami barokk absztrakt festményhez, mint hittem. A látványtól hangosan felnevetek, s semmi jóra nem számítok ezek után.-Egész jól áll a fehér! A szakáll is.-nevetek, és közelebb araszolok hozzá, ahogy próbálok kiszabadulni a lábaim foglyul ejtő ujjak közül. A kis művem viszont még így is arcán és fején csücsül, és ha látná magát, alighanem ugyanazon a véleményen lenne, mint én.
Vissza az elejére Go down

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Kedvenc dal :
AZ ÉN GYÖNYÖRŰ FELESÉGEMNEK!
https://www.youtube.com/watch?v=xTeBqQ9syKw
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Les rigolyáinak elviselése



Chriest Wolfswood ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 13, 2017 4:55 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Kíváncsi vagyok, vajon mindenkinél így működik-e a szerelem, hogy olyan hatással vannak egymásra, amilyennel mi ketten a másikunkra. Ahogy ő levetkőzik, mielőtt a kádba lép, felméri a reakciómat, és láthatóan élvezi, hogy megremeg a kezemben a füzet, viszont mikor visszaadom a kölcsönt az ajkába kell harapnia, hogy visszafogja magát. Olyan ez, mintha valami különös köldökzsinór feszülne köztünk, amint valamiféle elektromosság siklik ide-oda, összefűzve, és elmondhatatlan jó érzéssel elárasztva bennünket.
Ahogy végre sikerül csökkentenem a víznyomást, és már csak kellemes bizsergés vesz minket körbe, ellentétben az első pillanat rendőrségi vízágyújával, morcos képet vágok Les szavaira.
- Hát ez szép... - biggyesztem le a számat. - Én is tudlak masszírozni, sőt átölelni is. És én ráadásul jó meleg vagyok - bökök a vállamra, ahol Les rendszeresen aludni szokott. - És fürödtem, szóval még csak farkasszagom sincs. De ha neked ez a hideg kád jobb, ám legyen. Kényelmesen elférek majd az ágyon - vágok pofát Les felé, mire kapok egy jókora adag vizet a képembe, ahogy azt már megszokhattam. Nem szólok egy szót sem, csak megcsóválom a fejem, aztán elkapom Les lábát, megrántom, mire félig víz alá merül, és amint kibukkan - vizet köpködve - kíméletlenül csiklandozni kezdem a talpát.
- Na szóval... - kérdezgetem közben, nevetve a visongáson, ami betölti a fürdő terét - megadod magad, vagy vegyek még némi revansot?
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Vissza az elejére Go down
 

Hálószoba és fürdő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 5 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

 Similar topics

-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: New Orleans :: Lakónegyed :: Leslie és Chriest lakása-