Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Cora Bouchard-Taylor
Keresem :
my only hope for happiness
Hotel                   Ac175eb70cfd08fed11773123e0bbb82

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the emerald sity
Hobbi & foglalkozás :
⊂ mayor of seattle, leader of the Council



A poszt írója Cora Bouchard-Taylor
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 5:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Hotel
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 5:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Hotel                   Heart-o-chicago_www.kepfeltoltes.hu_

Lefékeztem egy aprócska motel előtt, majd felnéztem a neon feliratra, és Bekah felé fordultam.
- Nos, Mrs. Smith, mit szól ehhez? Nem valami luxus, de egy időre megteszi. Amúgy sem ajánlatos hónapokig egy helyen maradni, jobb ha mozgásban leszünk - nyitottam meg a kocsi ajtaját.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 5:52 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Házasok? Hát ez jó - kitör belőlem a nevetés. Nem gondoltam, hogy ma még nevetni fogok, de ez az ötlet... Ezt a verziót még nem próbáltuk, de miért is ne. Mrs Smith. Igazából még soha nem voltam Mrs., senki felesége vagy álfelesége, és hogy épp a bátyám az első, aki mellett asszonyt kell játszanom... Most meg nem tudom letörölni az idióta vigyort az arcomról.
Kisandítok az ablakon, amikor Nik leparkol egy neonlámpás épület előtt. Egy motel. Nem emlékszem, mikor tettem be a lábam utoljára ilyenbe. Végül is csak aludni térünk be ide. De attól még furcsa lesz. Közös ágyban is akar aludni velem? Ha házasoknak adjuk ki magunkat, az lenne a normális, bár lehet ezekben csak két ágyasok vannak.
- Megteszi - vonok vállat, aztán nyitom is az ajtót, és kiszállok. De jó, végre kinyújtóztathatom a végtagjaimat.
- Ki gondolná, még ezer év után is, mindig van egy első, amit még sosem próbáltunk. Ezért szerettem veled utazgatni. Többek között legalábbis - küldök egy mosolyt a bátyám felé.


A hozzászólást Rebekah Mikaelson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 06, 2013 6:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 5:57 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Kreatív vagyok, hugi - nevettem, majd felnyitottam a csomagtartót, és kivettem a bőröndöket. - Ha már férj meg feleség vagyunk, legyen az igazi. Mindig a férj cipekedik - mormogtam, aztán belöktem vállal a recepció ajtaját.
- Üdv. Szobát szeretnénk - mondtam az álmos képű pasinak, aki a pult mögött ült.
"Két ágyas van" - közölte unottan a férfi. Ez pont a tervbe vágott, de igyekeztem csalódott arcot vágni.
- Nem baj, majd összetoljuk - hunyorogtam Bekah felé. - Kivesszük. Mr. és Mrs. Smith néven - nyújtottam át a bankkártyámat. - Hosszú időre maradnánk. Néhány hétig egészen biztosan - szorítottam meg Bekah kezét, aki kezdte feltűnően bámulni a portás nyakát.
- Ne őt. Nem akarok máris lebukni - suttogtam úgy, hogy csak ő hallja.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 6:13 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Halkan nevetgélek Niklauson, amíg ő épp eljátsza a rendes, cipekedő férjet. Oké, az egy dolog, hogy még sosem próbáltam dolgos kis feleség lenni, na de hogy Nik a férj szerepében tetszeleg. Hát ez megér egy misét... ha fogalmazhatok így.
Kicsit elkalandoznak a gondolataim, amíg a bátyám a szobákat rendezi, és azon kapom magam hirtelen, hogy mereven bámulom a moteles pasi nyakát. Áucs. Csak magamban szisszenek fel a figyelmeztető kézszorításra.
- Nem tehetek róla, éhes vagyok - motyogom vissza, de erőt veszek magamon, és még egy illedelmes mosolyt is villantok a férfi felé.
- Most van az első házassági évfordulónk, és egy hosszabb második nászutat tervezünk, igaz drágám? - vigyorgok fel Nikre pillarebegtetve, mint egy pletykás kis asszonyka.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 6:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Hát hogyne - erőltettem magamra egy bájvigyort, majd visszakaptam a kártyámat, a szoba kulcsaival egyetemben. - Emelet? - kérdeztem aztán, mikor a férfi valahová a plafon irányába bökött.
- Micsoda kulturált kiszolgálás - jegyeztem meg, aztán kifaroltam a bőröndökkel a bejárati ajtón, és kintről felnéztem a lépcsősorra. - Na gyerünk. Pakoljunk le, aztán keressünk egy bárt. Meg néhány áldozatot. Mindkettőre szükségem van - dünnyögtem, és Bekah kezébe nyomtam a szoba kulcsait.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 06, 2013 7:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Nik morgolódását hallva az a sejtésem támad, hogy az óvatosság ellenére már ő is szívesen feltépné a pasi nyakát. Tény, hogy megletősen "udvarias" a kiszolgálás. Elkapom a kulcsokat, és előre megyek megkeresni a szobánkat.
- Hát nem a Hilton - vonok vállat, amint szélesre tártam az ajtót, és besétálok. - De legalább tiszta. - Az ablakhoz közelebbi ágyat választom, és lehuppanok rá, várva, hogy Nik is belépjen, és lepakolja a csomagokat. Azt hiszem, nem ártana átöltöznöm is indulás előtt. Kicsit furcsán érzem magam, ahogy a ránk váró bárokra gondolok, mert eszembe jut a legutóbbi itt töltött időnk. Amikor Nik hajlandó volt kiszabadítani a koporsómból. Akkor is itt volt Stefan, ugyanúgy, ahogy 90 éve is. Nem bánnám, ha most is velünk tartott volna. Bár azóta nagyon sok minden változott.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Márc. 07, 2013 2:41 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Tényleg nem Hilton - fintorogtam el magam, meglátva a szoba berendezését.

Hotel                   Nice-room_www.kepfeltoltes.hu_

- A két külön ágy viszont tökéletes. Amúgy is, nem maradunk hosszú ideig - vontam vállat, lerakva a bőröndöt az ablaktól távolabbi ágyra. - Azért az én szobám ehhez képest egy királyi lakosztály - jegyeztem meg, végigvetve magam a matracon, ami meglepően kényelmesnek bizonyult.
- Ha rendbe akarod rakni magad, hogy a szépségeddel vonzz lépre néhány nyomorult áldozatot ma este, ott a fürdő - böktem vigyorogva az egyik ajtó felé. - Nekem a kissé hanyag kinézetemben rejlik a sármom. Aztán tűnjünk valamerre, mert éhen halok - tettem hozzá. - Ha így folytatom, a kiszáradás fenyeget.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Márc. 07, 2013 7:07 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Nem kell kétszer mondani, már iramodok is a fürdő felé magammal cipelve a bőröndömet. Még ki tudja, mit akarok kivadászni belőle. Mindenesetre jobb ha sietek, nem akarom próbára tenni Klaus türelmét így a hosszú út után, plusz nekem is porzik már a torkom, és ez a bájos kis motelszoba sem lett a szívem csücske, hogy sokáig akarnék itt időzni még. Egy vörös, combközépig érő ruhára esik végül a választásom, a hozzá tartozó fekete övvel nagyszerűen kiemeli az alakomat. Az lenne a lényeg, hogy felhívjam magamra az áldozatait figyelmét, nem? Ez tökéletes lesz. Még egyszer végigpillantok magamon a fürdő falára szerelt nem túl nagy, de a célnak megfelelő tükörben, aztán visszasétálok Nikhez.
- Indulhatunk - jelentem, és ezzel meg is indulok kifelé a kocsihoz.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 10, 2013 10:20 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Komolyan mondom, hihetetlenek a nők. Egy egyszerű bárba is úgy készülnek, mintha színházba mennének. Legalábbis úgy tűnt, vámpírszemmel nézve is sokáig kellett várnom Bekah-ra. Nekem elég volt annyi készülődés, hogy kissé leveregettem magamról az út porát.
- Végre - jegyeztem meg ahogy a hugi előkerült. - Már azt hittem, itt halok éhen. Könyörgöm, induljunk már - léptem ki az ajtón.

(bár)
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 10:36 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
(sztriptízbár parkolója)

Belöktem a szoba ajtaját, és finoman betuszkoltam rajta Milát, de közben hátulról már hozzá is simultam, így szinte egy testként estünk be a szobába.
- Ennyi az egész - néztem körbe - de ágy van... és te is vagy. Szóval nekem ez most jelenleg tökéletes - mormoltam Mila nyakát csókolva, majd elvigyorogtam magam. - Mint mondtam, tehetsz, amit csak akarsz.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 12:17 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Felettébb tetszett, ahogyan szinte betuszkolt a szobába, és közben egy pillanatra sem távolodott el tőlem. Talán más nő ezt régen tolakodásnak venné, de nem értik a lényegét. Ha egy férfi ilyen közel van, hát... tökéletesen lehet érezni azt, amilyen hatást mi gyakorlunk rá. És ez ebben a helyzetben sem volt másképpen, ahogyan éreztem magamhoz nyomódni a csípőjét.
Egy kellemes érzésekkel teli sóhaj szaladt ki a számon, ahogy a nyakamat kezdte csókolgatni, közben végigmérve az apró kis helyiséget. Hát igen, a Mikaelson villához képest egy eléggé szerény, szinte már csupasz szoba. De talán tényleg ezt kell tenniük, hogy Mikael ne találja meg őket.
- Azt teszek veled, amit akarok... csak nehogy megbánd - fordultam vele szembe egy pillanat alatt, majd mire mondhatott volna bármit, vagy pisloghatott volna, kihasználva a gyorsaságomat, a következő pillanatban már az fotelba löktem, és a csípőjére ültem. - Ha abból indulunk ki, hogy mit tettem Damonnel annak idején... nem gondolod, hogy neked is lenne félnivalód tőlem? - kérdeztem tőle egy ravasz vigyorral, miközben közelebb hajoltam hozzá, és egy reccsenést hallatva téptem szét a pólóját.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 3:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Csak elvigyorodni volt időm, máris puffantam a fotelban, és Mila úgy mászta meg a csípőmet, mint a Mount Everestet.
- Nem vagyok ijedős fajta, ha nem tűnt még fel - jegyeztem meg, és összerezzentem, mikor a pólót letépte rólam, és a szoba levegője megcsapta a forró bőrömet. - És nem jártatom a számat sem feleslegesen. Tégy velem bármit, amit csak akarsz... - suttogtam, és magamhoz rántottam egy szenvedélyes, őrült csókra.
- Tiéd a tér, és szabad a vásár - biztattam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 3:39 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Hm, nem rossz. De nem is a szádnak kell járnia... vagyis... annak is - tettem hozzá pajzán arckifejezéssel, majd mikor magához rántott, szenvedélyesen viszonoztam a vad csókját, amiben összefonódott velem. Nem tudtam, mikor élveztem valamit így utoljára, de... ezt a vadságot szerettem. És Klausban egy nagyobb fenevad él, mint Damonben. Ami persze nem is csoda, hiszen Klaus félig vérfarkas. Bár ettől eltekintve sem tudnám eldönteni, melyikükkel jobb a szex.
Elszakadtam tőle, ajkammal lehajoltam a nyakára, miközben a széttépett felsőjét elvágtam valamelyik sarokba, jelenleg legkevésbé sem érdekelt, azt pedig különösen reméltem, hogy nem fogja rajtam számonkérni, miért tépkedem a ruháit. Engem személy szerint izgatott az ilyesmi.
Ujjaim elidőztek hasa kockáin, lenézve kettőnk közé, és egy pimasz kis mosoly jelent meg a szám körül, ahogy láttam nadrágja elejét. - Hm, ezt nevezem várt hatásnak - nevettem fel halkan, miközben a nadrágövet rántottam szét rajta.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 3:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Néztem, ahogy a felsőm egy halom használhatatlan rongyként végzi a sarokban, és örültem, hogy nem egy szál ruhában jöttem el Mystic Fallsból, hanem csomagolni is volt időm. Nem is foglalkoztam sokáig a volt pólómmal. Ha neki jólesik, hogy amortizálja a ruhatáramat, tegye csak. És valljuk be, felettébb izgató a dolog.
- Csodálkozol? - mosolyogtam levegő után kapkodva, ahogy a nadrágom szíját kezdte el kikapcsolni. - Már ennyivel felhúztál, bébi - temettem a fejem egy pillanatra a mellei közé, aztán én is megszabadítottam őt a felsőjétől.
- Tudod, imádok irányítani - súgtam a fülébe, miközben a nyakát csókolgattam. - De most átadom neked a lehetőséget. Szeretem a kontrollmániás nőket - kacsintottam rá.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 3:54 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
| Ez már erősen +18-as. Razz |


- Nem, nem csodálkozom. Éppen ellenkezőleg... de bóknak kell vennem, hogy egy hozzám hasonló kicsike kis vámpír képes ilyen hatást gyakorolni a világ első hibridjére - mondtam, mint valami szerény kislány, de láthatta rajtam, hogy mindez a műsor része. Egyrészt, én soha nem voltam szerény. Másodrészt, a hangsúlyom is árulkodott arról, hogy mindez vicc.
Jóleső remegés borzongatott végig, ahogy lehúzta rólam a felsőmet, majd a nyakamat csókolgatta. - Vajon két irányításmániás megfér egy csárdában? - vigyorodtam el, bár a szavai alapján ő képes lemondani az irányításról. Jól is teszi, én nem szeretek alárendelt lenni, tehát... itt nincs is miről vitáznunk.
Felálltam az öléből, miután az övét kicsatoltam, és odatérdeltem elé, két kezemmel a combjaiba kapaszkodva, és így néztem bele, mélyen a szemeibe. A helyzet olyan volt, mintha csak egy sima prosti lennék, és éppen fizetnének nekem azért, hogy bármit megtegyek, de... a helyzet az volt, hogy én mindezek nélkül is szívesen csináltam ilyesmiket. Carpe diem.
Alsó ajkamba haraptam, miközben a gombot és a cipzárt is lehúztam, majd Klaus szemeibe néztem vissza. Azt akartam elérni, hogy ő maga kérleljen erre a lépésre. Hogy vajon megteszi-e... a jövő zenéje.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Az irányításmániám ma este háttérbe vonul - mormoltam. - Szóval, megférünk. De én máshová is szívesen férnék... - nyeltem nagyot.
Szótlanul figyeltem, ahogy letérdelt elém, szétnyitva már rajtam övet-gombot-cipzárat, és felnézett a szemembe. Láttam az ő tekintetében megcsillanni a vágyat, ami azt jelentené, hogy ma estére legyőzött. Hát gondoltam, ennyire könnyen nem adom meg neki magam... hát csak néztem rá, levegő után kapkodva a vágytól, de nem könyörögtem. Nem, még nem tartottam ott. Ahhoz ennél többet kellett tennie velem... és a sarokba dobott pólómra kapva a pillantásomat az eszembe villant, vajon képes lenne-e velem tényleg azt tenni, amit Salvatoréval. Ágy van... kötél meg lehet bármiből...
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:08 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
+18

Követtem a tekintetét, ahogyan abba az irányba fordult, amerre a felsőjét eldobtam, és szinte azon nyomban megértettem, mi gyúlt fel a tekintetében egy pillanat alatt. Erre ismét vigyorognom kellett, és úgy, ahogy voltam, alsóneműben termettem ott a széttépett fekete póló mellett, hogy megálljak vele Klaus előtt, közben már egy szép nagy darabot szakítva belőle.
- Remélem, erre gondoltál - dobtam az ágyra az egyik csíkot, miközben már a másikat téptem le a felsőből. - Hát... Salvatore esetében ez azért volt szükséges, mert másképpen nem ment volna bele. De... tőlem fokozhatjuk az élvezeteket ilyen úton is - vontam meg a vállamat, de mielőtt felkelt volna a fotelből, megragadtam a pólócafatokat és azokkal együtt ültem vissza az ölébe, hogy a fotel karfájához kötözzem ki. - Nos... - szorítottam meg rendesen. - Azt már ne kérd tőlem, hogy a szado-mazo cuccaimat hozzam... ahhoz már nekem sincs gusztusom - kacsintottam rá, és ahogy újra felálltam, elégedetten néztem végig félmeztelen alakját.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
- Nem mondtad, hogy gondolatolvasó is vagy - mondtam az izgalomtól kiszáradt torokkal, és hagytam, hogy erősen odakötözzön a fotel karfájához, és közben - mikor épp elértem - nyomtam egy-egy csókot a melleire hevesen.
- Na nem... a szadomazo azért tőlem távol áll... - csóváltam meg a fejem. - De ez így... nagyon izgató - néztem a nadrágom felé, és a szememben már megjelent a könyörgés, hogy tegyen már velem valamit, mert ha így maradunk, én azt hiszem egyszerűen felrobbanok...
- Mila... - ejtettem ki a nevét valami vad vágyakozással.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:24 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
+18

Újra térdre borultam előtte, bár nem olyan beütéssel, ahogyan a középkorban a királyok előtt szokás volt. Nem, még mit nem! Soha senki előtt nem alázkodnék meg úgy, de ez a helyzet közel sem ahhoz hasonlított. Persze egyes nők ezt megalázásnak tartják, de... őket soha nem tulajdonítottam másnak, mint prűd kislányoknak.
- Mondd ki... mondd ki azt az egy szót! - fogtam meg ismét a két combját, kihúzva magamat a két lába között. Hát persze. Én irányítok, kiszedem belőle azt az átkozott "könyörgöm" vagy "kérlek" szót.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Néztem, ahogy Mila térdre borul előttem, és már előre lehunytam a szemem, várva azt a csodás érzést, amit az ajkaival tud okozni valaki egy férfinak... de hiába vártam. Az átkozott kis boszorkány...
- Azt már nem - ráztam meg a fejem, noha úgy éreztem, azonnal megfulladok a túlzott vágyakozástól, de a csípőmet igyekeztem kissé felemelni, hogy megérintem száját az izgalmammal. Hiába...
- Ne kínozz már... - tört ki belőlem. - Könyörgöm... - suttogtam aztán végül, teljesen megadva magam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
+18

Makacskodott, hát persze. Mert ő a nagy hibrid, akit mindenkinek ki kell szolgálnia, de ő soha senkinek nem mond ilyesmiket. Legalábbis én ezt szűrtem le a helyzetből. BÁr láthatta rajtam, hogy ha nem hallom azt, amire várok, akkor itthagyom, és elmegyek. Aztán majd Rebekah megtalálja itt kikötözve, egy kis szerencsével a barátnőjét is hozza magával, aki talán még segít is Klaus problémáin.
De nem kellett ehhez folyamodnom, hiszen kibukott belőle az a bizonyos szó. Ekkor már nem produkáltam magamban túl sok tartást, incselkedve hajoltam fölé, még egy apró csókot lehelve ajkaira, de ezután már nem maradt más, minthogy kezeimmel félrehúzzam alsónadrágját, és a számmal vehessem kezelésbe Őt.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 4:53 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Kitágult pupillákkal, nyitott szájjal kapkodva levegő után, vártam, mit tesz most Mila. Reméltem, nem bosszúból csinálja ezt velem. Mert ha most fogja magát, és röhögve elgyalogol, nem éri meg a holnap estét, arról kezeskedem.
De szerencsére szó nem volt ilyesmiről. A nyavalyás, nem várt másra, csak arra, hogy a világ legnagyobb hibridje könyörögjön neki... hát megkapta, amire várt.
A következő pillanatban pedig hátravetettem a fejem, és ujjaimmal belemartam a fotel szövetébe, mikor a szájába fogadott, és felnyögtem a csodás érzéstől.
- Ez az... - nyöszörögtem. - Csak... csak csináld... - biztattam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 5:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
+18


Szinte az én lélegzetem gyorsult fel attól, amit láttam az arcán. Mert igen, valamiélrt szokásom volt ilyesféle tevékenységeim közepette a partnereim arcát figyelnem. Az már teljesen más, hogy Klaus meg is fogja élni a másnapot. Mert... általában emberekkel teszek ilyesmiket, és ők vacsorák, csak darabokban maradnak meg másnap reggel.
Ajkaim váltakozó ritmust diktáltak neki, hol lassú voltam, hol gyors... hol majdnem teljesen kiengedtem ajkaim közül, hol teljesen magamba engedtem, de egy pillanatra sem hagytam, hogy megszokja a mozdulataimat.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 16, 2013 5:11 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Már szinte el is felejtettem, hogy egy hotelszobában ülök, a fotelhoz kötözve, mert lélekben valahol úgy nagyjából az univerzum legtávolabbi szélén lebegtem éppen. Mila mozdulatai... egyszer gyors, egyszer lassú tempót diktált. Hihetetlen beleérző képességgel emelte-ejtette a gyönyörömet, és mindig megállt azelőtt a bizonyos határ előtt.
- Mila... - hörögtem halkan, jelezve, hogy ha nem hagyja abba, nekem alighanem egy percen belül végem, és úgy néztem rá, mint ahogy egy drogos vizslatja az adagját.
- Akarlak! -tört ki belőlem a hang, de ez már nem kérés volt... hanem kőkemény parancs. A hibrid parancsa.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Vissza az elejére Go down
 

Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

 Similar topics

-
» Hotel
» Hotel
» A Hotel
» Hotel
» Hotel

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Helyszínek :: Seattle-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •