Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 11:51 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Megkönnyebbültem, amikor visszafordult és szépen lassan visszasétált hozzám, majd mellém feküdt. Észrevettem, hogy végignézett rajtam és ettől picit el is pirultam. De szerencsére ő nem láthatta, mert a plafont kezdte el bámulni. Most megint elrontottam volna valamit ezzel a válasszal? Nekem csak kellemetlen volt, hogy erről beszéljek.. Nem akarom, hogy ez miatt boruljon közöttünk minden.. Mert hát az elég hülyén jönne ki.
Egy hatalmas szikla szakadt le a szívemről, amikor felém fordult. Miért érdekel Ő engem ennyire? Olyan, mintha megbabonázott volna. Egyszerűen csak rá tudok gondolni és az ő érdekeit a sajátom elé helyezem. Teljesen megbolondultam.. Ezt már hivatalosan is kijelenthetem. Ő tette ezt velem.. Miatta lettem ilyen.. Kifordultam önmagamból. De csak ha vele vagyok.. Szóval ez végül is nem olyan vészes. Nem fogok mindenkivel normálisan viselkedni ezután. Ugyan olyan maradok.. Kivétel, ha ő ilyen közel van hozzám..
Egyik pillanatról a másikra meggyulladtak a gyertyák a szobában. Olyan.. romantikus volt ez az egész. Annyira kedves tőle, hogy ennyire azon van, hogy lenyűgözzön. Bár már sikerült is neki. – Ez gyönyörű. – Mondtam és kicsit közelebb kúszva hozzá csókoltam meg lágyan az ajkait. Tudom, hogy gondolkozott rajta, hogy megtegye.. De inkább én vagyok az a „na cselekedjünk”..
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 11:13 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Tényleg rosszul éreztem magam, hogy itt van ez a gyönyörű lány, én meg ilyen kérdéseket teszek fel. Persze nekem is kellemetlen ilyenről beszélni. Én sem értettem mindig a lányok nyelvén. Én is voltam tapasztalatlan. Már épp készültem, hogy kimegyek mikor meghallottam édesen csengő hangját. Megfordulva néztem rá, ahogy fekszik, az én ágyamban. Nem szúrhatom el. Nem tudnám elviselni, ha valami tökfejhez vonzódna.
Lassan sétáltam vissza és nem bírtam ki, hogy ne futtassam végig a szemeimet, tökéletes idomain. Nagyot nyelve feküdtem le mellé és a plafont kelet bámuljam. Férfi legyen a talpán, aki most rátudna úgy nézni, hogy semmi lángot nem gyújt be az a látvány, ami elé tárul.
Gondolta, ha sokáig bámulom a falat, akkor azt hiszi megsértett. Így oldalra feküdve néztem a szemeit.
- Gyönyörű vagy. – pimasz félmosoly jelent meg az arcomon és simítottam meg az arcát.
Aztán gondoltam egyet és egyszerre az összes gyertya meggyulladt a szobába. Varázsló vagyok, hadd vegyem már le a lábáról. Rákacsintva dőltem hanyatt és figyeltem a gyertyákat. Szívesen csókolnám ajkait, de megunná. És ezt viszont nem akarom.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 10:15 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Nem akartam, hogy ő érezze rosszul magát, amiért feltette ezt a kérdést, de most mégis úgy jött ki. Egyszerűen csak nem szeretem, ha ilyet kérdeznek tőlem. Ilyenkor annyira szerencsétlennek érzem magam.. Mintha valami fogyatékosságom lenne vagy ilyesmi. De hála az égnek, hogy olyanom nincsen. Legalábbis azt hiszem. Én nem akartam, hogy ő ettől most rosszul érezze magát. Bár belegondolva már a kérdést is nehezére esett feltenni. Én meg itten lehurrogom. Vagyis ha nem is éppen lehurrogom, de játszom a sértődöttet. Hogy én ilyenkor hova teszem az eszem.. Olyan vagyok, mint egy kis gyerek. Normálisabban kellene viselkednem.
Csókja jól esett és ebből tudtam is, hogy nem teljesen haragítottam magamra. Most már, hogy megbeszéltük valamennyire a dolgokat nem is tudnám azt hiszem. Legalábbis most már tudjuk, hogy nem ez a besértődünk, mert éppen jól esik van. Ő is csinálta, szóval tulajdonképpen nem csak én voltam.. Egy idő után ő is elkezdett ellökni magától. De tényleg olyan, mintha már évek óta vagy legalább hónapok óta ismernénk egymást.. Pedig csak két nap telt el.
Neal, állj. – Szóltam utána még mielőtt kiment volna a szobából. Nem akartam, hogy itt hagyjon. Nekem nincs szükségem a magányra, hogy gondolkozzak vagy bármi ilyesmi. Nekem most az ő közelségére van szükségem mindennél jobban. – Kérlek, gyere ide mellém. – Csak újra érezni akarom magam körül az ölelő karjait. Soha nem éreztem semmi ilyesmit és valahogy nem tudok betelni vele.. De tudom még ennek is lehet rossz oldala.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 5:55 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Halkan sóhajtottam, pont úgy, hogy ő ne hallja. Persze, tudom nem tartozik rám. De nem épp úgy viselkedik, mint aki még életében nem volt férfival. Most nem arra akarok kilyukadni, hogy úgy viselkedik, mint egy ribanc. Mert távol áll tőle. Csak nem hittem volna el, hogy valóban ennyire nem volt még senki, akit közel engedhetett volna magához. Immár értem miért ilyen. Miért nem tudja kimutatni mit, érez a másik iránt.
- Adélaide. – szólítottam meg és megsimogattam a vállát, majd gyengéden magam felé fordítottam és egy zsenge csókot leheltem ajkaira.
- Nem úgy értettem, hogy most mindent el kell mondanod. Kérlek, ne haragudj. – mondtam bűnbánóan. Valóban semmi közöm nem volt, csak még is úgy áll az ember a másikhoz, ha tisztában van dolgokkal. De így már világos, és próbálok majd úgy ténykedni, hogy ne erőltessek semmit, még is a legjobbakat hozzam ki, magunkból.
Úgy éreztem most magára kell hagyjam, hiszen olyan kényelmetlen helyzetbe hoztam amit még fel kell dolgoznia. Felülve vettem vissza a pólómat és felállva indultam ki a szobából. Sosem voltam az a bunkó típus, na, jó. Néha igen, de vele nem akartam az lenni, belül még is csak mart a bűntudat, hogy miért nem elégedtem meg a biztos jeleiről. Miért kellet kinyitni a számat és rákérdezni. Miért kellet szerencsétlent kényelmetlen helyzetbe hoznom.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 10:20 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Egyfolytában mosolyogtam pusztán attól a ténytől, hogy simogat. Mert olyan jó érzés volt a kezét a hátamon érezni. Párszor elakadt a keze a melltartómban, de ebből sem csinált túlságosan nagy ügyet. Nem is volt rá különösebben oka. Azt hiszem valamennyire megbeszéltük, hogy nem sietünk el semmit sem.
Velem együtt ült fel az ágyon, majd a karjaiba vett és úgy helyezett vissza az ágyra. Kényelmesen elhelyezkedtem az ágyában és figyeltem, ahogy besötétített. Mindegy egyes mozdulatát figyeltem, ahogy megy.. Ahogy a kezét felemeli.. Mindent.
Mikor visszamászott mellém, vigyorral az arcomon néztem rá. Annyira gyönyörű barna szemei vannak.. Szinte már igézőek. Felült az ágyon és a szemeimbe nézett. Valami zavarféleség kezdett el felgyülemleni bennem. Most mi fog következni? Megkér, hogy hagyjam itt mielőtt még bármi őrültséget csinálna? Oké.. Én megértem. Nem is akartam éjjel nappal a nyakán lógni. Azért ennyire nem akarom megkeseríteni az életét. Sőt, ha azt akarja még pár napig hozzá sem szólok. Ki tudja.. Lehet utána már ez az egész vágyakozás a múlté lesz és keresztül nézünk a másikon. Csak az egyezséget fogjuk szem előtt tartani.
Aztán feltett egy igen kellemetlen kérdést. Vagyis hát nem fejezte be, de pontosan tudtam, hogy mire gondol. Nem igazán volt alkalmam még ennyire közel engedni magamhoz embereket. Más részről pedig ez az egyetlen dolog, amit különlegesnek akartam. Nem részegen valami házibuliban. Bár mondjuk valamennyire jól esett játszadozni a srácokkal.. Annyira ki voltak éhezve.. Hogy az már valamilyen szinten szánalmas. Addig húztam ameddig csak lehetett, majd faképnél hagytam őket. Egyik sem érdemelt meg engem. Amúgy is részegek voltak.. Másképpen a közelembe sem jöttek volna a kisugárzásom miatt..
De vele másképpen viselkedem.. És ezért is olyan más minden.. – Nem szeretnék erről beszélni. – Nem fogok beszámolni neki két nap után az életem minden egyes pontjáról. Átfordulva az oldalamra fordítottam neki hátat.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 10:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Csak nevettem és nem válaszoltam a kávés ügyére. Bár az, hogy csak flórát szán az emberekre kicsit jól esett, hiszen velem ez már a második napja. És mivel közölte, hogy engem akar, nem nehéz kitalálni, hogy a többi csak szórakozás. Csupasz hátát simogattam, amit néha eltakarta a melltartó. Kissé zavart, hogy bele-bele akadt a kezem, de nem vagyok türelmetlen.
Most kissé nehezebben keltem fel vele együtt. De megoldottam. Felülve vettem a karjaimban és kicsit feljebb rakva az ágyon másztam le. Elsötétítettem, jobban szeretek sötétben lustálkodni, és így is csak homályban láthatom, ha még is csak zavarba jönne.
Mikor visszakúsztam betakarva simítottam meg lapos, bársonyos hasát. Hirtelen végig futott az agyamon, hogy miért nem akarta ott a fürdőben, aztán miért olyan szégyenlős. Felülve néztem a szemébe. Lehet, hogy még nem volt úgy férfival? Oké, bárki ledobhatja a ruháit, de az intimitás más. Mikor egy másik fél kerül a testedbe. Nem tudom, hogy kérdezzem meg, nem mintha rám tartozna. De mennyivel édesebb lenne, ha én lehetnék számára az első. Ezen kattogott az agyam és végig simítottam a kezén.
- Nem tartozik rám. De a zuhany alatt, nem akartad. Talán azért mert…? – nem tudom, hogy kifejezzem magam. Mindig volt valami frappáns ötletem, de így még nem jártam, hogy nem tudok rákérdezni arra, hogy szűz-e még. Ez olyan, mint a vonzalom köztünk. Míg nem mondjuk ki, csak álom, de mikor kimondta valóságos lett. És ami valóságos el is romolhat. Amit nem akarok.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 9:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Furcsa volt, hogy most kivételesen csend volt, ami körülvett minket és úgy, hogy nem estünk éppen egymásnak. Szóval nem is a másik szájából lógtunk ki, de nem is ordítottuk le a másik fejét a helyéről. Most így valahogy sokkal jobb volt. Jobban éreztem magam. Nem szeretnék vele veszekedni. Egyszerűen csak nehezünkre esett megtalálni a közös hangot. Hogy kinek mi a jobb meg, hogy végre meg tudjuk beszélni valamennyire az egymás iránt érzett vonzalmunkat.
Most a kávéra gondolsz? Nem.. Nem igazán. Eleve nem is szoktam túlságosan pasizni. Csak szórakozni szoktam pár emberrel.. De maximum egy órát szánok rájuk.. Azért mentem oda hozzád, mert unatkoztam. Te pedig különösebben nem fordítottál rám figyelmet.. Szóval cselekednem kellett. – Nem szeretem, ha átnéznek rajtam. Túlságosan is szeretek a figyelem középpontjába kerülni. Ha most ezt azzal érem el, hogy ráborítóm a kávéját a fejére akkor azzal érem el, de valahogy elérem. Nála most ez a módszer volt kéznél úgymond. De totálisan megérte. Ha akkor ott hagyom és nem foglalkozom vele tovább, mert egyetlen kis akadályba ütköztem akkor most sem lennénk itt. Mondjuk azóta bőven voltak már köztünk akadályok. Mintha hónapok óta ismernénk egymást. De nem így van.. Még csak alig telt el két nap.. Annyira hihetetlen. Olyan, mintha évek óta ismerném.. Pedig nem így van.. Egyáltalán nem.
Hátradőlt az ágyon, de én továbbra is ülve maradtam. Nem szóltunk egy szót sem csak néztük egymást. Annyira meghitt volt ez a pillanat. Mikor magára húzott halványan elmosolyodtam. Ajka az enyémet súrolta. Őrjítően jó érzés volt.
Kicsit meglepett, hogy lehúzta a felsőmet, de egyáltalán nem volt ellenemre. Sőt, ami utána következett roppantul jól esett. Ahogy a vállamat csókolgatta egy kellemes bizsergés futott végig a testemen. Hogy a francba képes olyan érzéseket kifacsarni belőlem két nap alatt, amire még soha senki nem volt képes? Annyira érthetetlen.
Visszaadta a felsőmet.. Hát tudja, hogy picit szégyellős vagyok.. Odafigyel rám.. Erre még nem igen volt példa. – Felesleges. – Mondtam kuncogva, majd elhajítottam a felsőmet. Látott már meztelenül azt is kibírtam. Most mit számít, hogy nincs rajtam felső.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 9:27 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Olyan furcsa volt, hogy nem veszekedünk. Csak hozzám simult, puszilgatott. Olyan mintha megszállta volna valami. Elmosolyodva megpusziltam a homlokát és mikor az ölembe ült, átkulcsoltam a derekán a karomat. Gyönyörű. Ennyivel le tudom írni, persze találhatnék rá már ezer jelzőt is. De minek? Egyszerűen csak gyönyörű.
- Te mindig így hívod fel magadra a figyelmet, vagy így pasizol?! – vigyorogva érintettem össze az orrunkat is. Az a kávés indítás nagyon nagy hülyeség volt. Most már csak nevetek rajta, de akkor nagyon felhúzott. Bár örülök, hogy elérte a figyelmemet. Megérte kockáztatni, enyém a legszebb lány. Még nem mondom, hogy szerelme, de vonzalma igen.
Hátra dőlve az ágyon figyeltem, ahogy ül a csípőmön. Nem tudom miért, de kívánom. Nem, nem szexuálisan. Csak úgy, hogy itt legyen, hogy lássam.
Finoman megfogtam a csuklóját és magamra húzva tapasztottam be ajkait, nem csókoltam meg, csak egymáshoz értek. Édes ajkai simogatták ajkaimat. Elmosolyodva pusziltam meg végül. Akkor legyünk együtt, ahogy ő akarja. Lustálkodjunk az ágyba. A nyakába csókolva húztam le a blúzát és a vállait csókoltam.
- Ne értsd félre. Csak kevesebb ruhával kényelmesebb az ágyban. – vettem le én is a pólómat. Eszem ágába sem volt, most megfektetni, csak még is csak jobb „pizsamának” nevezett valamiben,jó, most legyen a pizsi a melltartó és bugyi, meg az alsó. De rájöttem, hogy elég szégyenlős.
- Elfelejtettem. – nevetve adtam vissza a felsőjét. Tisztára kiment a fejemből, hogy ő igencsak szégyenlős, bár már láttam meztelenül is. Nincs mit szégyellnie.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 9:56 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Második napja ismerem még csak, de olyan közel engedtem magamhoz, mint még soha senkit. Jó, ettől nem fog megváltozni az ég színe vagy valami ilyesmi, csak furcsa. Még magam sem tudom, hogy mit kezdjek ezzel az egésszel.
Most egy picit veled lennék.. csak így. – Mondtam és belekaroltam a karjába. Közben tekintetem a könyvre terelődött, hiszen láttam nagyon belemerült az olvasásába. Aztán elég volt pár szó ahhoz, hogy egy picit elsápadjak. Nem akarom úgy megbosszulni a bátyám halálát, hogy közben elveszítem azt az embert, akit kezdek közel engedni magamhoz. Nem.. nem. Ez még csak meg sem fordulhat a fejében. Inkább akkor megoldom valahogy egyedül. De nem eshet baja. Az már teljes mértékben tönkretenne.
El kell felejtenem azt, amit láttam.. Méghozzá azonnal. Mosolyogva beleültem az ölébe úgy, hogy szembe legyek vele és a karomat a nyaka köré fontam, majd a homlokomat az övének döntöttem. Annyira jó érzés volt..
Ha nem bánod. – Mondtam miközben a szemeit kezdtem figyelni. Egyértelműen ez volt az első, ami megfogott benne.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 10:37 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Elmosolyodtam, ahogy beszélt, úgy éreztem, hogy nem akarja, hogy elmenjek. Mikor közelebb húzott csúszott és megpuszilt. Megsimogattam a combját és néztem a gyönyörű arcát.
- Maradj csak. Neked kell tudni, hogy mikor szeretnéd. – pillantottam az egyik igére. Lejjebb olvastam a leírását. Minden jó, a vámpír megfagy, nem tud mozdulni, de mindent érzékel. A varázsló viszont meghal, ha a vámpír is. Hát ez nem lesz a legjobb. Kell egy másik. De viszont eddig ez a legnormálisabb. Felsóhajtva gondolkoztam, hogy milyen védővarázslat kéne neki, hogy ne legyen baja. Csak még nem tudom még, hogy mit. De most kicsit vele lennék, így inkább csak elraktam a könyvet és reméltem nem látta a könyvben lévő szöveget.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 10:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Itt akar hagyni engem… Pár órára, hát remek. Tudom nem lehetünk agyba-főbe együtt, mert annak sem lenne túlzottan jó vége. Csak nem akarom, hogy itt hagyjon pont most, amikor már úgy ahogy rendbe jöttek a dolgok. Szeretnék vele így egy kis időt eltölteni. Az én bosszúmról van szó és mégis olyan, mintha számára fontosabb lenne. Annyira kedves tőle, hogy még mindezek után megteszi ezt nekem. Még az okát sem tudja.. Semminek nem kérdez rá a miértjére. Lehetne ennél jobb? Kötve hiszem.
Teljes mértékben megértelek.. Ha akarod magadra hagylak én addig elfoglalom magam valamivel. – Mást nagyon úgy sem tehetek, csak elfogadhatom a tényt, hogy ilyenkor kis térre van szüksége. Azért remélem a házban is össze tudja szedni magát.. Akkor csak másik szobába kellene mennem és pár órára magára hagynom. De tudnám, hogy itt van és az valahogy megnyugtatna.
Maga mellé ültetett én pedig olyan közel kúsztam hozzá amennyire csak lehetett. Miközben a könyvet lapozgatta egy hatalmas puszit nyomtam az arcára. Egyfajta hála jeléül. Mert segít.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 10:05 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Csendben kuporgott az ölembe, és mint egy kislány. Annyira aranyos volt. A csókja teljesen magával ragadott. Aztán megtörte a csendet.
- A varázslatot akartam kitervelni és itt hagyni pár órára téged. – köszörültem meg a torkom. Oké, talán a végét nem kellet volna elmondanom. De már mindegy.
- Szeretek ilyenkor egyedül lenni és koncentrálni arra, amire kell. Ha a közelembe vagy ez nem megy. – böktem meg az orrát és magam mellé ültettem. Borzalmas nőszemély, egyik percbe az ágyamban, a másikban a pokolra kívánnám. De pont ez a legjobb benne, bár a legidegesítőbb is. Aztán a könyvért nyúltam. Az első, hogy most megtaláljam azt az igét, ami nem tesz kárt bennem, de annál többet a vámpírba.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 9:55 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Nem vagyok az a na most bújunk össze típus. Tegnap este sem bújtam hozzá. Csak befeküdtem mellé. Ő volt az, aki odahúzott magához. Egyáltalán nem volt ellenemre, mert szeretek a karjaiban lenni. Pontosabban az ő karjaiban. Békét, nyugalmat jelentett számomra a közelsége. Tudom még alig ismerem és ki tudja mi lakozik benne. De úgy érzem, hogy mindent tudok róla, ami számít. És nem hagyott itt.. Nem tudtam eltaszítani magamtól úgy, mint ahogy mindenki más is. Egy hajszálon múlott az, hogy elveszítsem.. Ezt jól tudom. Viszont most úgy érzem, hogy minden rendben van közöttünk.. Semmit nem fogunk elsietni. Mert hát hiába a vágyak.. Valamennyire meg tudjuk őket fékezni és legalább most már egyértelművé vált mindkettőnk számára, hogy ez nem játék.. Az sem mondhatom, hogy komoly lenne a dolog, mert még nem tudom mi sül ki belőle. Lehet, hogy pár nap múlva elmúlik az egész varázsa és akkor, majd jót röhögünk rajta, hogy mit problémáztunk az egészen.
Megemelte a fejemet az államnál fogva, majd egy lágy csókot nyomott az ajkaimra. Készséggel viszonoztam neki. Jó érzéssel töltött el, ahogy simogató karjait érezhettem magamon. – Van valami terved mára? – Törtem meg végül a csendet.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 4:57 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Csak állt a karjaimba, most olyan volt, mint egy vétlen kislány. Az érzelmek kuszálódtak bennem. Akartam is, meg nem is. Hirtelen elkezdett az ágy felé terelni, aztán le is ültem. Ő nem tétovázott a ölembe vackolta magát és szorosan hozzám bújt. Ezt sem néztem volna ki belőle. Már, mint, hogy ő ilyen kis összebújós. Oké, reggel arra ébredtem, hogy itt van mellettem. Nem akartam firtatni, biztos oka volt annak, hogy nem bírt egyedül lenni. Bár nem volt oka félni. Valószínű csak egy rossz álom gyötörte. A kezem elindult a háta vonalán, végig a gerincén egészen a hajáig, azon gyengéden végig simítva az államat a lány fejére helyezve sóhajtottam. Nem tudom mit kéne, mondjak neki, de így értem, hogy miért csábított be a fülkébe. Erre vágyott, hogy foglalkozzak vele. Kockáztassunk.
Finoman megemeltem az állánál fogva és egy gyengéd csókot leheltem ajkaira. Nem is beszélek, de érezze, hogy hasonlóan érzek. Neki is megvannak a fali és nekem is. Ezeket szépen lassan fogjuk lerombolni. Nem fogunk elkapkodni semmit. Simogattam az állát és az arcélét.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 4:20 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
A karjaiban akartam érezni magam. Mert jó érzéssel töltött el, hogy itt lehetek. Olyan nyugodt volt minden. Még az éjszaka kellős közepén is jól esett, hogy befeküdhettem mellé. Volt hova mennem, amikor össze voltam törve. Csodálkozom, hogy még nem vetette fel a kérdést, hogy tulajdonképpen én is mit is kerestem akkor éjjel mellette. Megnyugtat a közelsége. Kell ennél több? Jelen pillanatban nem hiszem. Egyszerűen csak szükségem van rá. Ilyen egyszerű.
Semmi rossz szándék nem vezérelt, amikor elkezdtem az ágy felé tolni. Picit meglöktem, hogy ráüljön az ágy szélére, majd elhelyezkedtem az ölében fejemet a mellkasára hajtva hallgattam a szívverését. Nem tudtam, hogyan reagál erre az egészre.. Igazából sosem voltam ilyen típus. Soha nem vágytam ennyire senkinek a figyelmére főleg nem a közelségére. Azért megválogattam régebben, hogy ki érhetett hozzám. Nem akartam semmi leprát elkapni. Most pedig itt vagyok én és egy oly sráchoz bújok, akit csak tegnap óta ismerek. Nem vagyok normális az biztos. De a taszító kisugárzásom ellenére is vonzódik hozzám.. Ami valamilyen módon boldoggá tesz.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 1:11 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Ne, kérlek, ne mond ki. És csak ne is célozz rá. Könyörögtem magamban, de persze, hogy nem csak lakótársként gondol rám. Úgy éreztem, hogy ő sem csak így gondol rám. Megráztam a fejem és néztem csak rá. Ahogy hozzám ért és átölelt automatikusan én is ezt tettem vele. A derekára kulcsoltam kezeimet és szorosan magamhoz öleltem. Tudom jól, hogy valóban minden olyan gyorsan történik. És mindketten érezzük azt, amit a másik.
- Tudom, tudom. - néztem a szemeibe és immáron már nem értem hozzá. Öleltem, de semmit nem tettem, sem csók, sem simogatás. Csak tartottam a karjaimban. Vágytam rá, de nem ronthatom el, nem kapkodhatom el.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 12:59 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Nekem nem úgy van rá szükségem, mint lakótársra. Miért nem érti meg? Vagyis szerintem tudja, csak nem akarja elfogadni. Talán az a Camille miatt.. Megértem. Csak úgy ott hagyta egyik napról a másikra, mintha az egész meg sem történt volna. De én nem fogok ilyet tenni. Arra sem akarok ébredni, hogy már csak a hűlt helyét találom. A többi ember inkább elkerül, minthogy egyáltalán szóba elegyedjen velem. Maximum akkor vesznek észre, ha kötekedni akarnak. Viszont abban elég rossz partnert választanak.. Nem jó velem „harcba” szállni.
Tudod jól, hogy nem erre gondoltam. – Nem fogom kimondani azt, amit már mind a ketten nagyon jól tudunk. Másképpen tekintek rá. Nem csak lakótárs.. Ez az egész vonzalom nem tudom miből fakad, de alig tudok neki ellenállni. Semmi komolyba nem akarom belevetni magam, mert még csak két napja ismerjük egymást és ez az egész kapcsolat egy hullámvasút. Egyszer lenn máskor pedig fenn. Hogy pontosan mit akarok azt nem tudom, de azt biztosan kijelenthetem, hogy szükségem van a közelségére.
Olyan gyorsan történik minden.. – Olyan gyorsan történt közöttünk minden, mert a vágy irányított. A vágyakozás a másik iránt. Nem tudom, hogy helyes-e vagy sem és, hogy meddig tart. De jelen pillanatban ez a legjobb dolog az életemben.
Nem akartam túlságosan nyomulni és bármit is elsietni ezért, csak átöleltem. Karomat a nyaka köré fontam és mélyen beszippantottam az illatát.. Annyira jól esett ennyire közel érezni magamhoz.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 12:33 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Nem is figyeltem a szavaira, inkább csak a könyvet, nem akarom, hogy neki baja essen. Én majd megsínylem a bosszúját, hisz amit nem tud, az - az, hogy én nem a varázslatok könyvéből dolgozom majd, hanem a sötét bűbájokból. Ami magát a varázslót is felemésztheti, ha rosszul használja. Csak akkor fogtam fel, hogy mit mondott, mikor eldobta a könyvemet. Most komolyan azt mondta engem akar?! Mi van vele? Úgy viselkedik, mint valami hisztis kislány.
- Itt vagyok, mint lakótárs. – kissé kiegészítettem a mondatomat. Nem tudom mi ez kettőnk között, de két nap alatt olyan erős feszültség van köztünk. Oké, figyelek rá, mert magam is észreveszem, hogy minden mozdulatát érzékelem. Ha nem is nézek rá, de érzem, hogy jól van.
- Tudod feltűnt. Csak kicsit furcsán mutatod ki. – ráncoltam a homlokom miközben szemeibe néztem. Gyönyörű lány, keserű érzelmekkel és kusza hangulatváltozásokkal. Nem lenne olyan rossz, ha nem zárkózna el minden elől. Fél, és megértem. Én is félek, minden érzelemtől. Megsimogattam az arcát és elléptem tőle. Össze fog zavarodni, ha ezt így folytatjuk tovább. Döntse, el magában mit akar. Ha kell elmegyek pár napra. A ház védve van, baja itt nem eshet.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 12:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Ez sem volt elég jó. De nem tudom, hogyan fejezhetném még ki magam. Ennél többre nekem egyáltalán nem telik. Soha nem éreztem ehhez hasonlót, de valószínűleg ha ezt mondom, akkor hülyének fog nézni. Most úgy csinál, mintha semmiféle érzést nem váltottam volna ki belőle. Ez rossz nagyon rossz. Életemben nem akartam még semmit ennyire helyrehozni. Oké a bátyám halálának megbosszulása az én életcélom. De az még teljesen a jövő zenéje és első sorban azt szeretném rendbe hozni, ami itt és most van. Hiszen valószínűleg még ezután is együtt fogunk lakni. Nem lenne tanácsos úgy tenni ezt, hogy megbántjuk a másikat és játszadozunk annak érzéseivel. Tudom, hogy ő is érez irántam valamit. Muszáj. Vagy csak szimplán férfiból lenne és azért engedi, hogy megcsókoljam meg mi egyéb? Nem.. Akkor nem sértődne meg.. Nem tolna el magától most, hogy annyira próbálkozom.
Téged. – Mondtam miközben egy nagyot nyeltem. Félek attól, hogy elveszíthetem. Már most.. Két nap után. Ez egyáltalán nem egészséges. Főleg, hogy általában én mindig elveszítem azokat, akiket kedvelek vagy szeretek. Nem marad utánuk más, csak a fájdalom.
Ezt most hagyjuk. – Vettem ki a kezéből a könyvet, majd becsukva az ágyra dobtam. Csak azután vagyok hajlandó ezzel foglalkozni, miután biztosan kijelenthetem, hogy köztünk minden a legnagyobb rendben van.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 11:57 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Csak álltam és a könyvet nézegettem. Volt ebben minden, de lehet a fekete máglyához kéne nyúlnom, az sokkal hatásosabb, bár a múltkor majdnem az életembe került. De ha ez kell neki, olyan, ami eredményesebb. Pont valami érdekes igét olvastam és annak leírását mikor megéreztem Adélaide finom kezeit az arcomon és egy röpke csókot, nyomot ajkaimra. Teljesen meg van hibbanva ez a csaj. csak pislogva néztem rá, most még is mi van?! Ezt. Elég tág fogalom. Még is mi az - az ezt? Ez most, az, hogy csókolózunk, szívjuk egymás vérét és segítek neki. Vagy, hogy engem akar? Nekem úgy tűnik, hogy még életében nem volt szerelmes és nem tudja ezt még kifejezni. Vagy. Régen volt egy olyan férfi az életében, akivel úgy járt, mint én Camille-vel. Nem tudom mit vár, hogy mit tegyek. Persze örömmel csókolnám meg, de ezzel csak bevallanám magamnak, hogy kell nekem. És ez így nem egészséges, hogy együtt élünk, már előtte.
- Te tudod, mit akarsz. – bólintva köszörültem meg a torkom. Majd a könyvet mutattam meg neki.
- Ez egy egész jó. Azt hiszi, hogy valami kárt tett benned, te a földre omlasz, mint aki védtelen. Csak jelezned kell. Elmondom a varázsigét és összeesik. Te meg felállsz. Olyan mintha össze lennétek kötve, de még sem. Mert neked semmi bajod nincs, közben ő elájul. Utána azt teszel vele, amit akarsz. – tereltem a témát olyan felé, amit őt is jobban érdekelte, mint az, hogy velem legyen.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 11:34 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Remek, azt hiszi ez egyszerű teperés azért, hogy segítsen nekem. Pedig köze nincs ehhez. Furcsa vonzalmat érzek hozzá, amit még soha senki iránt nem éreztem. Amiből az is adódik, hogy fogalmam nincs, hogyan fejezzem ki. Mert hát szavakba önteni ilyesmit nem akarok és nem is tudnám. Mert hát valljuk be, hogy az eddigi életemben mindig tettekkel fejeztem ki azt, amit akartam. Most pedig szavakba kellene öntenem.
Miután elment ott álltam a konyhában, mint egy szerencsétlen, aki azt sem tudja, hogyan kell járni. Nem bírtam megszólalni és mozogni sem. Itt hagyott.. De nem akarom, hogy itt hagyjon. Nem akarom, hogy faképnél hagyjon, amikor próbálom rendbe hozni köztünk a dolgokat. Azt akarom, hogy minden rendben legyen..
Utolsó próbálkozás, de ha ez sem fog sikerülni én feladom. A magam módján fejezem ki, amit akarok. Nem máshogy.. A magam módján. Úgy ahogy mindig is tettem.
Határozott léptekkel indultam meg a szobájába, majd mikor beértem nem törődve semmivel odasiettem hozzá és két kezem közé vettem az arcát, hogy egy gyors csókot lehelhessek ajkaira. – Ez nem az egyezségről szól.. Nem azért csinálom, hanem mert ezt akarom. – Mondtam a szemeibe nézve. Akarom és kész. A miértre már rá ne akarjon kérdezni. Nem tudom megmagyarázni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 11:10 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Mikor a poharamba kortyoltam oda jött hozzám és megfogta a lábam. Tekintetem a kezére futott aztán vissza a tányérra. Most még is mi ütött belé? Ennyire nem kell tepernie, a szavamat adtam, nem fogom vissza vonni. Segítek neki.
- Segítek, nem kell aggódnod. – mondtam érzelmek nélkül, elhiszem, hogy ennyire oda van azért, hogy megbosszuljon valamit, de ez az egészségét kockáztatja. Értem én, hogy farkas és kevésbé sebezhető. De ember és nem robot. Végeztem a reggelivel és ott hagytam az asztalnál. A tányért a mosogatóba helyeztem majd megálltam.
- Nem kell pucérkodnod, látom, hogy zavarban vagy. Nem kell így felhívnod a figyelmemet, menne az a nélkül is. – szegeztem hozzá és felmentem az emeletre. Mikor beértem a szobába elővettem a könyveket és elkezdtem böngészni. Valami vámpírról van szó, így olyan kell, amivel könnyebben elkapja, ami legyengíti. Minél előbb végeznünk kell és már itt sem vagyok.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 11:01 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Eltolt magától! Ezek szerint ezt most tényleg nagyon, de nagyon elcsesztem. Pedig eszem ágában nem volt ilyesmi. Most hogy hozzam ezt rendbe? Már a közelemben sem akar lenni. Lehet el akar, majd költözni? Nem… Nem akarok egyedül lakni. Azt valahogy nem. Eddig akárhányszor cselekedtem rosszul sült el. Talán most az egyszer beszélnem kellene ehelyett.
Beletúrtam a hajamba, majd mellé sétáltam és a combjára raktam a kezemet. – Neal, én tényleg sajnálom az előbbit. Nem tudom mi ütött belém. Még csak két napja ismerjük egymást és ez az egész számomra olyan furcsa. – Na ez is egy első volt. Ilyet még soha nem csináltam. Ha nem is konkrétan az érzéseimről beszéltem.. Akkor is olyasmi volt, amit még egyszer sem csináltam. Szeretném, ha valamennyire rendben lenne köztünk ez az egész. Ahhoz pedig erre van szükségem. Nagyon jól tudom, hogy nem könnyű olyan embert találni a számomra, mint Neal.. Egyszerűen csak félek. Nem akarok senkit közel engedni magamhoz. Főleg olyat nem, aki részt vesz a bosszúmban. Mert akkor félteni fogom és.. Abból semmi jó nem fog kisülni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 7:13 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Még mielőtt leültem volna halk lépteket hallottam. Na, remek. Most még a találkozás is elkerülhetetlen. El kell, költözzek, ez egy borzalmas ötletvolt, hogy lakjunk együtt. A sajtot vettem ki és fordultam az asztalhoz, hirtelen a lány kezei fonódtak körém. Nem hiszem el, hogy megint kezdi.
- Semmi baj. – toltam el magamtól és leültem az asztalhoz, majd elkezdtem enni. Nem is szabad arra gondolnom, milyen bizsergető érzés az ahogy hozzám ér. Vagy az illata milyen kellemes és rabul ejtő. Nem. El fogok menni, segítek neki és elmegyek. Még nem tudom hova. Valószínű egy lepukkant hotelba, de még mindig jobb, mint itt, vele. Az állandó csábítás és egymás bántása ez nem jó. Hosszú ideig meg még úgyse. Így csendben ettem meg a reggelimet.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 17, 2013 10:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Ezt most nagyon elcsesztem. Reményt adok neki vagy mi aztán én vagyok az, aki ellöki magától. Most biztosan gyűlöl. Legalábbis én ezt tenném. Valahogy ki kell engesztelnem. De anélkül, hogy oda lyukadnánk ki ahova az előbb is. A szobámba érve megtöröltem magamat, majd felkaptam magamra egy egyszerűbb kis rövid nadrágot és egy ahhoz illő felsőt. Most nem arra mentem, hogy végigmérjen Neal. Egyszerűen csak a kényelemre törekedtem. Ezekkel pedig pont a kellő hatást értem el.
Miután felöltöztem átmentem a szobájába, hogy beszéljek vele, de nem találtam. Hangokat hallottam a konyhából szóval szépen lassan lementem. De tényleg lassan.. Még mindig nem tudtam, hogy mit csináljak és hogyan csináljam. Ez olyan sehogy sem jó kapcsolat. Akarjuk a másikat, de azért nem kellene. Féltékenyek vagyunk, de közben semmit nem akarunk a másiktól. Annyira bonyolult ez az egész.
Mikor leértem a konyhába ismételten nem gondolkodtam, csak odamentem és gyengéden megöleltem. – Sajnálom. – Úgy néz ki most csak ebből áll a szókincsem.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
Vissza az elejére Go down
 

Adélaide és Neal lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
14 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

 Similar topics

-
» Adélaide Y. Betranche
» Neal Davis
» Adelaide Kane
» Eva lakása
» Neal Thomas Davis

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Lakások és szobák :: Mystic Falls-i lakások-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •