(Rét)
Idáig vezetett az utam, miután az ősi pasassal elváltak útjaink. Kerítettem egy megfelelően elhagyatott helyet és egy régi kriptát kiválasztva feltörtem az ajtaját. Az ilyen régi kriptákat már nem ellenőrzik és rendszerint teli sincsenek. Igazam is volt, fogtam hát a lányt, és egy üres sírhelybe fektettem, majd lefedtem az oda való kőlappal. Biztos ami biztos szórtam a tetejére némi koszt és száraz leveleket is, hogy ne szúrjon szemet, aztán kifelé jövet visszazártam az ajtót. Tökéletes volt. Nem is volt más dolgom. Jóllaktam egyelőre, így elindultam kifelé. Gondoltam lassan hazamegyek, hátha Yve már jobb hangulatban van mint volt... ám alig értem ki a temetőből, az ég megdördült, és pár csepp esőt éreztem az arcomon.
Na szép - gondoltam magamban, s felnéztem a szürke felhőkre. Hát nemigen volt kedvem szarrá ázni, így inkább egy közeli pont, jelen esetben a Grill felé vettem az irányt.
(folyt. köv. ott)
Kezdőlap
