Ethannek 18 éves korában sikerült kiváltania a vérfarkas átkát. Egészen eme életkorának betöltéséig egy egészen átlagos életet tudhatott a magáénak. Suli, haverok, csajok, meg egyéb átlagos dolgok. De fél évre rá a születésnapján egy autóbaleset keretén belül minden megváltozott körülötte. (A részletet a leendő userre bízom. ) A balesetre egy Mystic Fallshoz közeli városkában, Daneville-ben került sor.
A kikötésem a karakter kapcsán csupán az, hogy Én mentettem ki Őt a felrobbanni készülő autóból és vittem korházba. De csak addig maradtam ott, amíg meg nem bizonyosodtam arról, hogy életben van és fel fog épülni. (Képtelen vagyok nem segíteni a rászorulóknak. ) Még maradtam volna, de nem tudtam.. Mystic Fallsba kellett jönnöm. Így otthagytam őt, mindvégig abban a tudatban, hogy  fogalma sincs róla, ki vagyok, ám valójában nagyon is tudomása volt rólam. Sőt, egyszer meg is látott a korházban, mikor épp a hogyléte felől érdeklődtem az egyik nővérnél. Úgyhogy  rögtön azután, hogy kiengedték a korházból, körbe szaglászott a környéken és fájdalmak ide vagy oda, utánam eredt.(Az autó balesettel csupán kiváltotta az átkát, még nem változott át. )
Nagyon nagy szükégem lenne Rád, légyszi alkossátok meg Őt nekem!   Ja, és aktív userre lenne szükségem!

Ő egy átvehető karaker, pontosabban az én bátyám, akivel bár mindig is adódtak nézeteltéréseink, mi mindig is szerettük egymást, illetve kiállunk egymás mellett jóban-, rosszban. Legutóbbi találkozásunk egy veszekedéssel zárult, amire többek között az ellentétes nézeteink miatt került sor. Ő, egy vámpírvadászhoz méltóan, szereti a dolgokat erőszakkal elintézni, míg én inkább az ész érv híve vagyok, illetve a mágiáé. Velem egyidejüleg, benne is tovább él édesanyánk boszorkány génje. Többször is próbáltam már meggyőzni a mágia gyakorlására, de ezidáig semmit nem értem el a próbálkozásaimmal. Talán később majd megenyhül, mert én általában nem nyugszom le addig, míg el nem érem a kitűzött célomat.
Miattam érkezett Mystic Fallsba, mert megjelent rajta az Ötök testvériségének a jele és mivel gőze nem volt arról, hogy mi lehet, gondolt egyet és felkereste az ő imádnivaló húgicáját, hátha megszánja és útbaigazítja őt némi infóval.
A név változtatható, de a pb-hez ragazkodom!     

Sebastian 23 éves korában lett vámpír, különben meg 104 éves. A 4 évvel korábban elhunyt felesége változtatta át, és egészen a nő haláláig halálosan szerették egymást. Na de térjünk az elejére...
Agathat 3 éves korában fogadták örökbe, mert minden vágyuk egy kislány volt. És mivel nekik nem lehetett, ezért döntöttek így. Elég sok bajuk volt a lánnyal, de mindennél jobban szerették. Sajátjukként nevelték, és még a széltől is óvták. Persze Sebastian mindig is tudtam, hogy előbb, vagy utóbb meg kell tudnia a lánynak az igazat róluk. Csak a felesége halála után volt ehhez bátorsága, és nagy meglepetésére a lány nagyon is könnyedén fogadta a hírt. Pár év múlva, fogalma sincs, hogy ilyen, hogy történhetett, de beleszeretett abba a lányba, akit a feleségével együtt nevelt fel. Eleinte furcsán érezte magát a dolog miatt, de miután megtudta, hogy a lány is hasonlóan érez, közös elhatározással úgy döntöttek, hogy megpróbálnak egy esélyt adni a kapcsolatuknak...
Azóta eltelt másfél év, nagyon jól megvannak. De vajon a szerelmüket zavarni fogja az, hogy a lány egy egyszerű ember, és a férfi halhatatlan? Vagy lehet, hogy ez csak a kisebbik probléma... Vajon zavarni fogja Őket az, hogy Sebastian nevelte fel a lányt, a sajátjaként?

Drága kisöcsém.. A kapcsolatunk sosem volt túl fényes, ezt tudom jól. Tükrözi a jelenlegi helyzet is, hiszen abban a hiszemben éltem, hogy te már nem élsz. Ami része ugyan az igazságnak, de az egész sztoritól nagyon messze van. Gondolhatod, hogy meglepődtem, mikor kiderült az ellenkezője. Megöltelek, ez tény, de arról fogalmam sem volt, hogy rákaptál a vámpírvérrel való kísérletezésre. Ha őszinte akarok lenni, nem lep meg, hisz orvosnak készültél, az pedig gyógyít.. Ahogy te is akartál az egyetem után. Derékba törtem a karrieredet, megértem, ha mérges vagy rám. Teljesen jogos.. De a család az család marad, a vér vér marad, a testvér pedig testvér marad, legyen az vámpír, vagy vérfarkas. Soo, igen, téged leginkább ezzel tudnálak jellemezni.

több infó ITT.

// nagyon várlak!

Ő lenne az, aki megmentette az életemet, aki kirángatott a lakásból, hogy ne vesszek oda, egy fiatal vérfarkas és egy mocskosan jó képű kölyök kezdődő románcának a két család közötti viaskodás vetett véget. Lelkileg megviseltek a történtek, nem beszélve arról, hogy mikor a hajóra felszálltam közölted, hogy a te családod irtotta ki az enyémet. Villámcsapásként ért, hogy te is egy vagy közülük.
Én eljöttem, te pedig megtörtél minden kapcsolatot, hiába töröm magam, egy egész óceán választ minket el. Meg akarlak találni, megbeszélni, hogy mi történt és miért titkoltad, előlem mi is vagy.
(alkúképes vagyok, mint névben, mint a pb-en, csak jelezz, ha megérkeztél.   )

Ő egy átvehető karakter, bár némileg változtattam rajta, mivel a saját karakterem is átalakításokon esett át.
Személyiség: Pörgős, életvidám csajsziról van szó. Hozzám hasonlóan Ő is él-hal a partikért, annyi különbséggel, hogy Ő jókislány mivoltából adódóan sosem marad néhány óránál tovább egy buliban. Nincsen sok barátja, nehezen megnyíló típus, pont emiatt nagyon meg is válassza a barátait. Okos, inteligens, talpraesett, ahogyan a családunk többi tagja is. Más szóval, Ő lenne az én női változatom, picit visszafogottabb kiadásban. Velem ellentétben ő mindig is tudta, mivel szeretne foglalkozni az életben.. nem engedi magát befolyásolni és pont ezért, meg is tesz mindent a céljai elérése érdekében. Egészen kiskora óta szereti a nyelveket, sőt harmadikos korára már két nyelven is beszélt (angolul és a spanyolt is törte). Legmerészebb álmai között két dolog szerepelt, ugyanis a jövőben vagy angoltanárként, vagy újságíróként akarta megkeresni a napi betevőjét. Végül sikerült is felvételt nyernie a Whitmore egyetem angol irodalom szakára. (Jelenleg első éves.) Ha egy szóval kellene jellemeznem a húgomat, akkor az a kitartó lenne. Bármire képes, ha a céljainak elérése a tét.
Külső: Vállig érő, sötétbarna haj, kerek arcforma, fürkésző, barna szemek, elengedhetetlen mosoly, kecses mozgás, formás testalkat. Mi mást írhatnék?
Cher lenne az én egy szál húgom, akihez mindig is szoros szálak fűztek. Habár akadtak azért komolyabb vitáink, mint az általában történni szokott a testvérek között, de soha nem fajultak el annyira a dolgok, hogy ne végződjön nevetéssel az egész. Bár jóval fiatalabb nálam, mégis sokkal érettebb a koránál. Kettőnk közül mindig is ő volt az okosabb, hiába szereztem majdnem jogi diplomát, Ő sokkal szorgalmasabb nálam. Mindig megszerzi amit akar és ez a pasik esetében is igaz.A kapcsolatunk kiskorunk óta páratlan, szinte mindig kiállunk egymás mellett ha probléma adódna. Ha későn jöttem haza, ő falazott nekem a szülőknél, én meg cserébe bemutattam pár multimilliárdos pasi ismerősömnek, hadd élvezze az életet. Persze a vérmérsékletünk is hasonló, nemcsoda tehát, hogy ő sem veti meg a kalandokat. De ő nem adja oda magát bárkinek, aki szembe jön vele az utcán! Visszafogottan flörtöl, ahogyan azt kell.
Jelenleg a Whitmore Egyetemen tartózkodik és én vagyok az angol tanára, amit nem igazán szeret hangoztatni. Szeretném, ha velem ellentétben ő ember maradna, de ezen a téren hajlandó vagyok változtatni.

Kieran atya az átlag lakósok számára a Francia negyed lelkészeként ismert, aki tud a New Orleans-ban élő természetfelettiekről sőt mi több, minden erejével azért küzd, hogy a béke meg is maradjon szeretett városában. Verbénát iszik, hallott az ősi vámpírokról. Ha kell alkut is köt az ellenséggel, egyszóval bármit megtesz, hogy megvédje az unokahúgát, azaz engem. Nem szeretné, ha én is belekeverednék a vámpírok dolgába, emiatt ha velem van,úgy is válogatja meg a szavait, hogy még véletlenül se kotyogjon ki semmi árulkodót.
A boszorkányok szövetségese volt, egész addig míg el nem árulták őt és ez az elárulás végül az unokaöccse (Sean, az ikertestvérem) halálával végződött.  A boszorkák ugyanis megátkozták a testvéremet, valami borzalmas átokkal, mely teljesen elvette az eszét és végül öngyilkos lett. Ő a Frakció vezetője, egy emberekből álló csoport, akik vámpírokkal és boszorkákkal alkudoznak a halandók érdekében.  Szeretném, ha megalkotná valaki a nagybátyámat!   

Ő az én ikertestvérem, aki sajnálatos módon a boszorkányok ármánykodásainak áldozatául esett. Egy borzalmas rontást bocsájtottak rá, mely egy brutális tömegmészárlásra késztette, majd végül annyira elvette az eszét, hogy öngyilkosságba menekült. S minderre egy templomban került sor..  Halála után sem feledkezik meg rólunk, egyik szemét mindig rajtam, másikat pedig a nagybátyánkon tartja. Bár, emberként már nem lehet mellettem,  mindemellett én örülnék, ha valaki megalkotná nekem!    

(Az előző user előtörténetét itt találod. Csakis olyan usert várok, aki tudja hozni az elvártakat és minimum az előző user színvonalát, úgyhogy előre is bocsánatot kérek, ha kritikus leszek.)

Greg-el 2009-ben találkoztam Rio de Janeiro-ban. Éppen egy bárban szemlélődtem, amikor hirtelen odalépett hozzám és közölte: nem kellene egyedül ücsörögnöm és mivel ő is vámpír, szívesen felajánlja a társaságát. Tetszett a stílusa, viszont nem ájultam el tőle rögtön, majdnem minden nap találkozásról találkozásra engedtem fel mellette. Kapcsolatunk az én részemről hiába épült hazugságra (Charlotte-ként ismert, nem tudta a korom és a főbb vonalakon kívül nem sok mindent meséltem neki az életemről), valódi volt. Belé habarodtam és ő is ugyanígy érzett irántam, ám a sors ismét úgy döntött, hogy személyemnek nem valóak az ilyen érzések, hiszen egy év múlva egyik délután hazaérve a vérben úszó testére találtam rá. Azt hittem, hogy jelentősebb ellenségeim megtaláltak és így akartak jelezni, ezért még a földrészt is elhagytam. Ám belül teljesen összetörtem, talán a történtek félek ismét gyengéd érzelmeket táplálni valaki iránt.
Személyiségét tekintve igazi férfi, aki mellett nem lehet unatkozni. Intelligens, határozott, magabiztos, néha komolytalan és kitűnő humorral rendelkezik, viszont rendkívül makacs, majdnem azonos egyéniségünk miatt számos vitánk adódott, tehát nem éltünk idilli kapcsolatban, igenis sokszor szívtuk egymás vérét.

(Az előtörténet korai részeit az alkotóra bízom, de mint látható, Greg mégsem halt meg. Hogy milyen csoda folytán, azt együtt kitalálhatjuk, ahogy a városba érkezésének kellően frappáns okát is.)

Sebastian 23 éves korában lett vámpír, különben meg 104 éves. A 4 évvel korábban elhunyt felesége változtatta át, és egészen a nő haláláig halálosan szerették egymást. Na de térjünk az elejére...
Agathat 3 éves korában fogadták örökbe, mert minden vágyuk egy kislány volt. És mivel nekük nem lehetett, ezért döntöttek így. Elég sok bajuk volt a lánnyal, de mindennél jobban szerették. Sajátjukként nevelték, és még a széltől is óvták. Perzse Sebastian mindig is tudtam, hogy előbb, vagy utóbb meg kell tudnia a lánynak az igazat róluk. Csak a felesége halála után volt ehhez bátorsága, és nagy meglepetésére a lány nagyon is könnyedén fogadta a hírt. Pár év múlva, fogalma sincs, hogy ilyen, hogy történhetett, de beleszeretett abba a lányba, akit a feleségével együtt nevelt fel. Eleinte furcsán érezte magát a dolog miatt, de miután megtudta, hogy a lány is hasonlóan érez, közös elhatározással úgy döntöttek, hogy megpróbálnak egy esélyt adni a kapcsolatuknak...
Azóta eltelt másfél év, nagyon jól megvannak. De vajon a szerelmüket zavarni fogja az, hogy a lány egy egyszerű ember, és a férfi halhatatlan? Vagy lehet, hogy ez csak a kisebbik probléma... Vajon zavarni fogja Őket az, hogy Sebastian nevelte fel a lányt, a sajátjaként?

Adam lenne azon elveszett gyermekek egyike, akiket a születésük pillanatában ismeretlenek ragadtak el a szüleiktől. Mindez a korházban történt, a legmegbízhatóbb környezetben. Erre az elrablásra amiatt került sor, mert egy falka vérfarkas felfigyelt rá. Így hát, elrabolták és a szüleim a mai napig nem tudják, mi történhetett vele. Merthogy Adam lenne az én elveszett kisöcsém, akiről soha nem szereztem tudomást. A szüleim nem látták értelmét beavatni a dologba, hisz azzal csak elszomorítottak volna.
Nem akarok túl sok mindent kikötni a karakterrel kapcsolatban, csak annyit, amennyit még szükségesnek vélek!
Mivel én nem tudok a létezéséről(a szüleim róvására), ő szerez tudomást rólam, hogy van egy nővére, akit feltétlenül meg is akar majd ismerni. A West nevet is csak annak érdekében veszi fel, hogy így könnyebben rám lelhessen. Már kisgyerekkora óta abban a tudatban nőtt fel, hogy ő vérfarkas és hogy a jövőben, valamikor majd meg is kell ölnie valakit az átok kiváltása érdekében. Egy barátságos klán nevelte, mintha soha nem is rabolták volna el őt sehonnan. Erre a titokra ő a 18. születésnapja után jött rá, mikoris az egyik falkatag véletlenül elszólta magát. Végül ő lett az a szerencsétlen is, akinek a véletlenszerű megölésével törte meg Adam az átkát.
Ennyit szeretnék kikötni, a többit Rád bízom!  
UI: Gyere gyorsan, mert  a nővérednek hatalmas szüksége van Rád!   

Élise egy gyönyörű, francia lány. Ismeretségünk egészen csecsemőkorára tehető vissza, mikor megmentettem őt egy kigyulladó autóból. A szülei odavesztek, értük már semmit nem tehettem. Nem mintha akartam volna. Kötődés alakult ki kettőnk között, ám mindez távol áll mindenféle szerelmi vívódástól.
Élise azóta már felnőtt, de útjaink folyamatosan keresztezik egymást, mikor alkalmanként kitérőt teszek Párizsba. Hálás az életéért, és már néhány hónapja azon töri magát, hogy elérje komoly szándékát: vámpír akar lenni, méghozzá általam. Nem egyszer kísérelt meg kárt tenni magában, de a vérem mindig meggyógyította, és kudarcot kudarcra váltott.
Most viszont bejelentés nélkül készül New Orleansba jönni, hogy meglepjen engem. Azzal viszont még én sem vagyok tisztában, hogy mi is az, amit még előlem is titkol. Mert mint mindenkinek, neki is megvan a maga keresztje.

A név alkuképes, a pb-t szeretném tartani. kérdés esetén pm-ben elérhető vagyok.

//A név alkuképes, csak jelentkezz, hogy megjöttél.    //

Kedves Drake, te lennél az a férfi, aki meg tudná puhítani a kemény szívemet, még szellemként láttalak meg Párizsban, úgy érzem, hogy te is láttál, de lehet ezt már beképzeltem. Bár már megszoktam, hogy senki nem lát. Egy egészen karakán férfi vagy, nem félsz az erőszaktól, de még is, a nőkkel nagyon édesen bánsz. Egyszer egy kis segítségre szorultál és nem tudom honnan jött egy csöpp kis erőm, de megmentettelek, azonban nekem ismét fel kellet, éledjek, így el kellet, hagyjalak. Amolyan védőangyal szerepet játszottam. Azt hiszem az az érzés is feltámadt bennem, miközben én életed része lettem, amiről te neked fogalmad sem volt, feltámadtak azok az érzések, amit régen éreztem férfi iránt.  Talán ismét érezhetem azt amit még eddig nem sikerült.
Nagyon várom, hogy felbukkanj, hogy most már megbeszélhessük, hogy nem képzelődtél.  

Várlak.   

Nevelőotthonba kerültem, miután anyám meghalt. Majd onnan megfelelő 21 éves koromban ki a nagyvilágba. Te amolyan támaszom voltál, nem láttál bennem mást, mint egy elveszett kislányt, aki végül megerősödött melletted, s talán már a megszokás, a tudat, hogy boszorkány vagyok egyre sejtelmesebbé tette érzéseid. Atyáskodtál, majd eltűntél, mert mellettem attól félhettél, hogy igazi éned elrejted, s ha azt a feled megismerem eltaszítlak magamtól.
Fétisem lett, hogy keresselek, s közben rá kellett jönnöd neked is, hogy rég nem vagyok olyan jó, mint amilyennek hiszel, hisz nekem is jó pár ember vére tapad már a kezemhez, akárcsak neked.

Részletek pm-ben tárgyalhatók!

Másnéven Papa Tunde, így ezzel a névvel is lehet őt regisztrálni. Ő egy sorozatbéli karakter a The Originals c. sorozatból, kinek megjelenését itt is nagyon várom.   

Papa Tunde a 20. század elején a francia negyedben élő boszorkányok fejének gondolta magát. 1919-ben két fiával az oldalán visszatért a városba, ahol megkezdte hátborzongató tevékenységét: egy rejtélyes tőr segítségével furcsa szimbólumot vésett áldozatai (vámpírok, vérfarkasok, akár boszorkányok) homlokára, miután egy varázslat segítségével kiszárította testüket. A rituálé segítségével magába szívta az áldozatok erejét, innen fakadt az ereje.
Klaus azonban rájött sebezhető pontjára: a két fiával jelent meg mindenhol, ebből fakadóan kitalálta, hogy valószínűleg a két fiából is erőt merít, így a két fiú levágott fejét Papa Tunde elé vitte, majd kinyomta a férfi szemeit, mely Papa Tunde halálát okozta 1919-ben.

A visszatérését ide kicsit más formában tervezzük, mint a sorozatban, így ha érdekel a karakter, mindenképpen keress pm-ben.

Ő szintúgy sorozatbéli karakter, akit a sorozatban Sabine testében láthatunk viszont.

Sabine személyisége eléggé kétoldalú. Látszólag barátságos, kedves, de nem kis áldozatok árán végül kiderült, hogy valójában semmi sem az, ami látszik. Sabine testében már egy éve Celeste Dubois irányítja őt, aki Elijah Mikaelson egykori szeretője és szerelme volt, ám a lányt boszorkányságért vízbe fojtották.
Azóta Celeste más boszorkányok testében élt tovább, majd ha szabadulni akart a testtől, öngyilkosságot követett el. Éltetőeleme a bosszú, melyet Klaus Mikaelson ellen táplál, hiszen őt okolja haláláért.

Mivel a játékunkban még nem zajlott le az első aratás, így őt nagyon várjuk.

Hiába vagy a testvérem, nem ismerlek igazán. Ugyanis tiniként lázadó voltál, és minden vágyad az volt, hogy kikerülj a nagyvilágba. Amikor megöltél valakit, az átkot is kiváltottad ezzel, ekkor fordultál hozzám, segítsek neked túllépni ezen, mert nem tudtad kontrollálni. Ezekben a hetekben sok időt töltöttünk együtt, már-már túl sokat is, de örültem, hogy segíthettem neked.
Miután sikerült végre ''jobban'' lenned, összeszedted a ruháidat, és se szó, se beszéd nélkül eltűntél. Nem hallottam felőled az elmúlt években semmit. Nem adtál jelet magadról, azt sem, tudom élsz vagy halsz -e... Én reménykedem, hogy az előbbi az igaz. Fontos vagy a számomra.

Egyéb megjegyzések: Minden rád van bízva, a keresztnév változhat, de a vezetéknév maradjon meg Fowlernek (ha csak nem mentél férjhez véletlenül). Az életkorod valahol a 30 közelében legyen, a faj pedig vérfarkas. A jellemzés, előtörténet a te fantáziádra bíznám. A PB-ajánlatom Marion Cotillard, de ez alkuképes, szóval változtatható.

Lexi egy eléggé idős vámpír, aki 1864-ben vette pártfogoltjai közé Stefan Salvatore-t, az akkor még újszülött vámpírt, és tartott ki mellette minden nehéz időszakban. Együtt bulizták át a hetvenes éveket, de az sem szorulhat véka alá, hogy Lexi-t egykoron gyengéd érzelmek fűzték Damonhoz is, aki azonban csak játszott az érzéseivel, hogy átvágja a lányt.

Ami a játékban történt: Lexi ismét vámpír lett, miután Esther segítségét kérve az ősi boszorkány feltámasztotta Őt. Bosszúja szinte rögtön lesújtott Damon Salvatore-ra, aki egykoron szíven döfte őt egy karóval, majd megbékélt, s újabb életcélt keresett magának. Stefan Salvatore mellett áll, mint kizárólagos legjobb barát, és egyengeti az ifjabbik Salvatore egyre göröngyösebb útját.

Vince egy átvehető karakter, akit nagyon várok vissza!   Az előző user et-jét ITT találod meg!! Ő lenne az én ex barátom, akivel nemrég ismét összefutottam MF-ban, bár azóta se láttam. Mindenesetre azon az ominózus találkozón még mindig égett köztünk a levegő, mintha nem is szakított volna velem. Kiegészítésképp még megjegyzem, hogy azért szakított velem, mert féltékeny volt és azt hitte, hogy megcsalom, míg a valóság igen távol állt ettől: éppen egy ősi vámpír elől menekültem és ezért voltam folyton elérhetetlen.
A személyiségét a megalkotóra bízom, csupán annyit szeretnék még kikötni, hogy ő a megszokott vadászokkal ellentétben nem megszállottan, hanem csak szórakozásból öldösi a vérszívókat. (Pl. először felbérelték, hogy ezzel foglalkozzon.) Ha bármi kérdésed adódna a karakterrel kapcsolatban,  csak dobj rám egy PM-et és igyekszem  minden egyes részletre válaszolni!

Te lennél az én kollégiumi szobatársam, akivel az egyetem kezdete óta még nem sikerült összefutnom. Hogy miért? Hát, te egy eléggé hiperaktív jellem vagy, ám mindemellett szerény is, így emiatt csak a legközelebbi barátaid társaságában vagy képes teljesen megnyílni. Nehezen oldódsz fel mások társaságában, de amikor ez sikerült, többé be nem áll a szád.  Nagyon szereted a a szórakozást, a bulizást, az alkoholt is csak mértékkel és ezt a határvonalat mindig meg is tartod. A szakot, melyre jársz rád bízom; lehetsz dráma tagozatos, orvosis vagy akár a pszichológia hallgatója is. Amennyit eddig tudok rólad az az, hogy szereted Bon Jovit, az 1D-t és a Little Mix lányokat(a kiakasztott plakátjaidból megítélve), illetve a sminkkellékeket sem veted meg.
A személyíséged további pontjait az alkotóra bízom!   
A play by-t  meg nagyon szeretném, ha megmaradna, de kivételes esetben hajlandó vagyok alkúdni is. Légyszi, gyere, mert nagyon várlak!