A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Útszéli szórakozóhely


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
asshole
† Kedvenc dal :
Seven devils all around you
† Tartózkodási hely :
i'm always behind you の
† Hobbi & foglalkozás :
shitting on you の
† Humor :
piece of shit の



Darius Alpert ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Jún. 09, 2015 4:17 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


[You must be registered and logged in to see this image.]
to Sabriana
- Azt mondod tehát, hogy belül én… üres vagyok? Ez igazán …. szívtelen egy állítás. – még ha teljesen igaz és jogos is. Nem hinném, hogy van belül bármi is, a lélek, meg a többi baromság pedig… kissé nevetséges, hogy egy vámpírban legyen. Nem csak bennem, de úgy mindenkiben. Hahó, élőhalottak vagyunk, minek nekünk lélek?
- Miért mi kell hozzá? – kérdezem kíváncsian. De komolyan, érdekel, mégis mi az, ami már nincsen? Becsület? Ironikus lenne. A vérfarkasok általában eljátsszák a hattyúhalálát, hogy nekik folyton át kell változniuk, de… ha ő megtudta törni ezt a kis begyakorolt mutatványt, akkor a többi miért ne tudná? – Mindkettőre, de így azt hiszem sokkal jobban élveznénk a másik társaságát. – mosolygok rá. Öltem már vérfarkast, úgy, hogy farkas volt, igaz, csak egyszer, másodjára pedig az a rohadt kis szemét kiharapott egy darabot belőlem, aminek köszönhetően majdnem meg is haltam, de… ettől függetlenül még úgy hiszem, hogy elbírnék vele.
- Oh, azt nem hinném. Nem szeretem a… bezártságot. – rázom meg a fejemet. – Csak akkor, ha azon kívül nem tud mást felmutatni. – rántom meg a vállamat. Nem volt nekem soha bajom az eszes nőkkel, a számítókkal már annál inkább, de… több kell, hogy elriasszon egy nő magától, mint a tény, hogy okos. – Ha van miért… - rántom meg a vállamat mosolyogva. Na persze a lovagiasság elég távol áll tőlem. Szeretik azt mondani egy férfira, hogy igazi lovag, de a lovagok mindig meghalnak, mert feleslegesen kockáztatnak azzal, hogy a jót próbálják meglépni. Mi értelme megmenteni egy gyenge embert? Úgyis meghal előbb-utóbb egy erősebb miatt . – Igen, ez több, mint valószínű. Örülj, hogy nem valami férfineve kaptál. – biztos humoros egy apja volt, vagy…van, igazából nem tudom, de nem is nagyon érdekel a dolog, sem a családja. Ha élnek, hát éljenek, reménykedjenek, hogy nem kerülnek az utamba, ha pedig már halottak…nos, akkor örülhetnek, hogy nem kerülnek az utamba.
- Oszd be egy időre, az a biztos!– rántok egyet a vállaimon mosolyogva mielőtt még kiinnám az újabb pohár tartalmát. Nem vagyok talpig úriember, nem szoktam csak úgy osztogatni a bókokat, még akkor se, ha már őrjítően nő hiányom van. Bár… ez meg nem esik meg gyakran, elég könnyen találok magamnak valakit. – Nincs még egy olyan, mint én. – rázom meg a fejemet. Az egyetlen, aki olyan, mint én, az nem más, mint… meglepő módon, én. Egyedi vagyok és különleges. Azok az egyformák, akik úgy élnek, mint a rabszolgák. Robotolnak egész nap, hazamennek, meccset néznek és a plafont bámulják utána, azon gondolkodva, hogy mi lenne, ha felkötnék magukat, vajon…észrevenné valaki? – Nem is rossz, de ha nem egy vámpír miatt változtál át, akkor miért is utálod ennyire őket? Már az egyértelmű okoktól eltekintve. – mi soha nem leszünk jóban, bántja az orrunkat  a másik faj szaga, ráadásul ők megölnek minket egy harapásukkal, mi pedig ezért öljük meg őket, bűnmegelőzés, hogy így mondjam.  – Szóval tetszik a szemem? – ragadom ki a szavaiból vigyorogva ezt a kis részletet, majd egy pár pillanat gondolkodás után válaszolok csak újra. – Nem szeretem a finom hölgyeket. Na és te? Honnan válogatsz? – nem hinném, hogy innen, elégé….egyhangú a vendégek sora, mind a büdös kamionsofőrt testesíti meg.

words || Szuper lett   :fogas:     || Ed Sheeran feat. Passenger No Diggity- Thrift Shop || [You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
೬ Ticking Bomb
೬ Crazy in Love
† Tartózkodási hely :
೬ Neverland
† Hobbi & foglalkozás :
೬ Playing with people



Meora N. Prescott ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Jún. 08, 2015 10:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Sabriana & Darius
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Mármint az üres libákkal szemben gondolom, mert tudod van olyan, akinek nem csak a külső számít. De szólj ha tévednék, hogy eddig náluk volt sikered.  -  mondom neki kicsit gúnyosan és egy grimasz keretében, hiszen tényleg nehezen tudom elhinni azt, hogy olyan nagy sikere lett volna tartósan. Egy éjszakára könnyen fel lehet csípni szinte bárkit, de megtartani már annál nehezebb.
Annyira azért nem egyszerű, de nem kell tartanod attól, hogy sok ilyen fenevad rohangál. Manapság már meg se lehet tenni, mert ami kellett hozzá az már nincs. - mondom neki komolyan és egy kisebb sóhaj keretében, hiszen azért sajnálom a többi farkast. Én szabad lettem, nem vagyok ahhoz kötve már, hogy csak teliholdkor változzak át, így annyira már nem is vészes az egész, hiszen szép lassan megtanultam uralni az átváltozást és a vele járó fájdalmat is. - Emberként vagy másik alakra gondolsz?- kérdezem tőle egy sokat sejtető pillantás keretében és egy ravasz mosoly keretében. Soha nem szerettem kertelni és egyik alakban se vagyok éppen kezes bárány. Bár nem is értem, hogy miért cukkolom őt, hiszen valószínűleg soha többé nem fogjuk látni egymást. De ennek ellenére is cukkolom őt és incselkedem vele, pedig a faja... Na, igen az nem éppen a szívem csücske közé tartozik.
Vigyázz, mert a végén inkább én juttatnálak oda. És igen van eszem, ez esetleg zavar egy lányban? - kérdezek vissza kíváncsian, hiszen a legtöbb férfi utálja azt, ha egy nő képes az önálló gondolkodásra. A legtöbb ilyet legszívesebben megtanítanám arra, hogy a nő és a férfi egyenlő felek egy kapcsolatban, nem pedig rabszolga a sokak által gyengébbik nemnek gondolt személyek. - Hirtelen milyen lovagias lettél, de előtte inkább megkopasztanám szerencsétlent. - válaszolok neki egy ördögi mosoly keretében, hiszen én se vagyok egy szent. Egyik ügyvéd se az, hiszen akkor miből lennének a perek és a többi? Tisztességesen nem lehet mindig nyerni. Az meg, hogy egy unalmas alakra vesztegetni az idejét nem az én dolgom. Nem vagyok Teréz anya.
Ártatlanul rázom meg a vállamat, miközben egy újabb italt töltök ki, gyorsan oda adom a pincérnek, majd megtörölve a kezemet nyújtom felé. - Sabriana. Igen, valószínűleg elírták a nevemet, vagy valaki részeg volt, amikor megkaptam, de szeretem. Egyedi és még nem találkoztam hasonlóval. - mondom neki mosolyogva, majd pedig újra pörögni kezdek, hiszen minél később lesz, annál többen jönnek és egy pillanatra nincs megállás. Azt hiszem ezt szeretem ebben a munkában, hogy nincs egy perc pihenő se. Olyan, mint amikor egy ügyön dolgozik az ember.
- Majd igyekszem megjegyezni ezt a bókot. - szólalok meg kicsit cukkolva őt, hiszen nem éppen olyannak néz ki, mint akinek a száját túl gyakran hagyja el ilyesmi. Tisztában vagyok azzal, hogy Fortuna kegyes volt hozzám ilyen téren is, de valahogy soha nem szoktam hangoztatni ezt. Nem mondom azt, hogy néha nem vertem át másokat az ártatlan külsőmmel, de az élet már csak ilyen. Egy darabig még figyelem őt, majd hosszú idő után most először megszólalok. - Mondjuk azt, hogy nem voltam formában. Kicsit túl sokat ittam, mert egy hozzád hasonló alak átvert és megalázott. Nem volt éppen nyerő ötlet, de késő bánat. Haza felé valaki követett. Láttam az alakot többször is, majd amikor sikerült végre haza találnom, akkor láttam még a kapunkban is. Azt hittem, hogy ő jött utánam, de nem. Az apám volt az, vagy is azt hittem akkor még, hogy ő az apám. Valójában a nagypapám volt, akit többször megszúrtam védekezésképpen. Sötét volt és féltem, de akkor se mentség arra, amit tettem. - mondom egyre halkabban, majd hamarosan egy erősebb italt töltök magamnak és azt gurítom le. Egy darabig nem is figyelek rá, hiszen nem akarok a szemébe nézni. Valószínűleg neki ez nem jelent semmit se, de nekem igen. Azt a személyt öltem meg, aki felnevelt és emiatt akarok újra gyilkossá válni. Meg akarok ölni valakit. Végül, amikor egy kisebb bunyó kezd kialakulni az egyik billiárd asztalnál, akkor sietve rohanok ki a pult mögül. Itt aztán nem lesz bunyó. Percek alatt rakom helyre őket, majd vissza felé megállok Darius mellett.- Mit keresel te egy ilyen helyen? Biztos vagyok abban, hogy puccosabb helyen sokkal több finom hölgyet találnál, akik minden szó nélkül hanyat dobnák magukat eme szempárnak. - mondom neki kicsit negédes hangon, majd az egyik félig lévő poharat elveszem és beleiszom, majd pedig visszalököm elé, miközben elindulok vissza a helyemre.



I know you || Tiéd is.  31  41  || szószám || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
asshole
† Kedvenc dal :
Seven devils all around you
† Tartózkodási hely :
i'm always behind you の
† Hobbi & foglalkozás :
shitting on you の
† Humor :
piece of shit の



Darius Alpert ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Jún. 08, 2015 7:01 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


[You must be registered and logged in to see this image.]
to Sabriana
- Nem, általában elintézem a dolgot egy mosollyal. Minél jobban nézel ki, annál kevesebbet kell tenned, hogy sikeres legyél. – és ne mondja nekem senki se, hogy a külső nem számít, mert ez nem igaz, a külső igenis számít, elvégre ki akar olyannal együtt lenni, aki nem tetszik neki? Senkivel nem az eszéért szexelünk, nem?
- Hm… szóval… hogy is működik ez? Csinálsz egy ilyen… vudu véráldozatot és máris akkor változol át, amikor akarsz? – mert ha igen, akkor azt hiszem ettől a pillanattól fogva minden vérfarkas befoghatja azt a büdös száját, mert ha nem akarnak fájdalmat, elég csak azt tenniük, amit neki. Akármit is tett. – De rendben, majd figyelek, bár… alábecsülsz, ha azt hiszed, hogy nem bírnék veled. – meg sem próbálnék bírni vele, egyelőre egy időre elég volt a vérfarkasokkal való harcból. Talán majd egyszer újra kedvem szottyan hozzá, ő lesz az első akinek szólok, ebben biztos lehet. Vagy inkább a második. A kölyköt még mindig messze a legjobban akarom holtan látni.
- Ügyvédi karrier? Tehát egy eszes pincérlány… aki ráadásul vérfarkas… azt hiszem te leszel az első, akit hívni fogok, ha valaha is rácsok mögött leszek. – de szerencsére ez soha nem fordulhat elő, és hát… eddig se volt ilyen, nem véletlen. Egyszer bíróságra akartak vinni, de annak véres vége lett. – Csak egy szavadba és kerül és megölöm. Egy szavadba és mondjuk még egy körbe. – javítom ki magamat mosolyogva, ahogy a távozó fickóra pillantok futólag. Az ilyet nem szoktam megölni, elég unalmas egy fickó, lerí róla. Nem hinném, hogy nagy örömöt lelnék a haláltusájában.
- Nézzenek oda milyen kíváncsi lettél hirtelen… - csóválom meg a fejemet látszólag rosszállón, de végül csak elvigyorodom, ahogy a kezemet nyújtom felé. – Darius. Te pedig… - remélhetőleg elmondja a nevét, ha már én elmondtam. Nem mintha zavarna, ha esetleg nem tenné meg, de mégiscsak jobb, ha ő mondja meg, mintha én találok neki ki egyet, nem igaz? – Mi tagadás, te sem nézel ki rosszul. – mondom, miközben mosolyogva mérem végig őt, a végén pedig csak megemelem felé a poharat mielőtt eltüntetném a tartalmát. Tisztában vagyok azzal, hogy nem erre gondolt, de a gyilkolás… legyünk őszinték. Minden ember gyilkos, nem? Képletesen meg… amúgy is. – Mert szépen kértelek? – kérdezek vissza mosolyogva, szememmel az ujja mozgását követve. Viccen kívül, ez még most az udvariasabb énem, nem hinném, hogy a másikat megakarja ismerni az kissé… agresszívabb és nyersebb, mint a mostani. Sajnos én soha nem voltam tetőtől talpig úriember, csak véres.

words || Szuper lett   :fogas:     || Ed Sheeran feat. Passenger No Diggity- Thrift Shop || [You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
೬ Ticking Bomb
೬ Crazy in Love
† Tartózkodási hely :
೬ Neverland
† Hobbi & foglalkozás :
೬ Playing with people



Meora N. Prescott ÍRTA A POSZTOT
Vas. Jún. 07, 2015 12:15 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Sabriana & Darius
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Tudom jól, hogy nem illik előítéletesnek lenni, de ezért is teheti be a lábát ide mindenki. Fajtól és nemtől függetlenül. Igazán sok rétű a vendégkör, de a rendet akkor is fent kell tartani és pelyhemre még a hozzá hasonló alakokat se dobhatom ki.
Mert gondolom sokkal szebb dolog valakinek a szagára tenni megjegyzést. Gondolom ezzel szoktál hódítani a nők körében, vagy ez lett az új divat ilyen téren? Azt hiszem picit lemaradtam. - mondom neki még mindig kicsit gúnyosan, hiszen vak se vagyok, hogy tényleg meg van hozzá a kellő kinézet. Erre lehetne azt mondani, hogy bugyi szaggató,  csak az a baj, hogy én nem ilyen nőből vagyok. Egyszer már átvertek és végzetes következménye lett. Főleg, hogy egy félig vámpír tette meg, így szerintem érthető, ha gyűlölöm őket és legszívesebben az összeset a halálba küldeném, de talán ennek a példánynak csak a szája nagy és semmi több. Elnevetem magamat azon, amit mond, majd félre billentem a fejemet és mosolyogva nézek rá.
Tévedsz. Ha szeretnéd, akkor most rád  vethetném magam farkasként, de talán fele annyira se lenne öröm számodra az, mintha mondjuk ember alakban vetném rád magam. - mondom neki kicsit negédes hangom, miközben egy-egy ártatlan pillantással nézek rá. Én már megtörtem jó régen az átkomat, így akkor változom át, amikor akarok. Sorra töltöm az italokat, illetve a szavakkal is mindig jól bántam, hiszen mégis csak ügyvéd vagyok. Egy olyan, akitől a legtöbben félnek, mert még ügyet se veszítettem. Persze ez részben Hayden érdeme, de még ez se tudja csökkenteni a bosszúmat iránta. Szenvedni akarom látni azt a férfit, majd megölni, hiszen miatta váltam farkassá.
Itt dolgozom, legalábbis ideiglenes. Bár ki tudja mit hoz a jövő, lehet maradok ebben a városban és kicsit félreteszem az ügyvédi karrieremet. - mondom neki komolyan és meglepő módon habozás nélkül. Nem is értem, hogy miért beszélgetek vele, de talán nem csak a külsője tehet erről. Valószínűleg a "lehengerlő" stílusa is tetszik. Ritka az, amikor az ember egy-egy ilyen személlyel akad össze. Általában egy-egy csípős megjegyzés után sarkon szoktak fordulni az emberek, de ő nem tette.
Rendben, legyen három. - mondom neki bólintva, majd kitöltöm neki mind a hármat és oda gurítom neki, hogy közben más vendégekkel is tudja foglalkozni. Hallgatom az ismeretlen férfi szavait és egy pillanatra még a hideg is kiráz, de vajon az ő történetétől vagy attól, hogy egy gyereket ölt meg? Nem tudom, talán mind a kettőtől, majd sietve kapom fel a fejemet, amikor az egyik férfi ordítozni kell, hogy mikor kap már végre piát. A kezem ökölbe szorul, majd a kést a pult alatt lévő deszkába állítom. Még mindig jobb, mintha a férfinak esne baja. Sietve töltöm ki neki, majd minden kedvesség nélkül veszem el a pénzt, miközben arról csiripelek neki, hogy nem tudok visszaadni, nincs még elég apró.  Bosszúsan, de végül elmegy.
Mielőtt túlzottan elmerülnénk egymás megismerésében, egy nevet is szeretnék tudni, hogy kihez tartozik ez a külső. - mondom neki egy édes pillantás keretében, majd kitöltök két whiskyt és az egyiket neki adom. - Hm, legyen arra, ami közös bennünk? - kérdezem tőle kíváncsian, majd legurítom az italt. Hiszen mind a ketten megöltünk valakit.- Tisztán emlékszem, de mondj egy jó okot, hogy beavassalak a piszkos kis titkaimba!?- búgóm neki a lehető legédesebb hangon, de ugyanakkor kicsit kihívóan, miközben az ujjammal gyengéden, de játékosan végig simítok az arcán és közeben ártatlan pillantással nézek rá. Nem sokkal később pedig újra talpon vagyok, hogy a többi ember is megkapja azt, amit rendelt.



I know you || Tiéd is. 31 41 || szószám || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
asshole
† Kedvenc dal :
Seven devils all around you
† Tartózkodási hely :
i'm always behind you の
† Hobbi & foglalkozás :
shitting on you の
† Humor :
piece of shit の



Darius Alpert ÍRTA A POSZTOT
Vas. Jún. 07, 2015 10:13 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


[You must be registered and logged in to see this image.]
to Sabriana
Mosolyogva várom meg míg végigmér. Nem különösebben zavar a dolog, tegye csak, már megszoktam a vizslató pillantásokat. Egyrészt, mert átlagon felül jól nézek ki, másrészt pedig az ő fajtája folyton ezt teszi. Na nem mintha én nem tettem volna meg, de… most a lényeg nem is én vagyok. Ami számít, hogy nem különösebben zavartatom magamat.
- Huh, valaki ma bal lábbal kelt fel az ágyból… - csóválom meg a fejemet, de persze ott bujkál a mosoly az arcomon. Igazándiból valami hasonlóra számítottam tőle, bár kissé meglepett ezzel, mert nem hittem volna, hogy ennyire csípős a nyelve, de… az ilyet mindig is kedveltem. – Soha nem voltam koporsóban, és hulla is csak… úgy ötven százalékban vagyok. Nem valami kedves dolog le élőhalottazni valakit már az első percben. – és nem is udvarias, bár nem én leszek az, aki ezért haragudni fog, mert az udvariasságra olyan magasból teszek, hogy azt el sem lehet képzelni.  – Oh, nem kell féltened, a kíváncsiságom tart életben. A fogaid meg… az enyémmel ellentétben nem mindig működnek, nem? – vagy csak nem olvastam el a „mindent amit a vérfarkasokról tudnod kell” című fergeteges és nem létező könyvet. Ha minden igaz, ők csak teliholdkor harapnak, nem? Én ellenben a nap minden percében megtehetem és hát… meg is teszem. – Itt dolgozol , vagy csak szeretsz önkénteskedni? – egyiken se lepődnék meg túlzottan. Már azt is nagy nehezen elfogadtam, hogy egyes vámpírok képesek állatokat ölni az ember helyett, hogy ne legyenek gyilkosok. Szánalmas. Már akkor gyilkosok lettek mikor vámpírrá váltak és a természetünk ellen nem lehet harcolni. Mondhatni…erre vagyunk programozva.  – Ugyan, soha nem ítélkeznék, az pedig teljesen igaz, hogy több vért ontottam. – rántom meg a vállam. Ugyan már, miért is ítélkeznék? Imádok ölni, a világ egyik legjobb elfoglaltsága és testmozgása a szexszel együtt. Én egy gyilkost megtapsolok, nem pedig elítélem. Ilyenek vagyunk, fogadjuk el, hogy másokká már nem válhatunk! – Legyen három és megegyeztünk! – mosolygok rá, és azt még megvárom, hogy kitöltse a következőt nekem, csakis akkor kezdek bele a … mesébe. – Karóba húzták a családomat, engem pedig mellkason szúrtak, hogy csak azután vérezzek el, hogy láttam őket meghalni. Szerencsétlenségükre ittam egy vámpír véréből akaratlanul és hát… pont ott járt egy kisgyerek… még mindig emlékszem milyen íze volt. Na és te? Emlékszel az első hullád szagára? – vagy nevére, vagy arcára, vagy…bármire, ami jelzi, hogy… átváltozott, és egy másik életformát tett magáévá.

words || Szuper lett   :fogas:     || Ed Sheeran feat. Passenger No Diggity- Thrift Shop || [You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
೬ Ticking Bomb
೬ Crazy in Love
† Tartózkodási hely :
೬ Neverland
† Hobbi & foglalkozás :
೬ Playing with people



Meora N. Prescott ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Jún. 06, 2015 8:27 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Sabriana & Darius
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szerettem itt dolgozni, hiszen itt soha nem lehet unatkozni. Vannak törzsvendégek és újak, akiket meg lehet tanítani a szabályokra. De ugyanakkor nem egyszer kerültem már bajba is, hiszen vannak olyanok, akik nem ismerik azt a szabályt, hogy mindent a szemnek és semmit a kéznek. Nos, azt hiszem a fickó mára már megtanulta, hiszen ha be is teszi ide a lábát, akkor se próbálkozik már be se nálam, se a többi lánynál. Ma is korábban érkeztem meg és mosolyogva köszöntöm a többieknek. Eredetileg nem ez a szakmám, de mellék állásnak tökéletes, amíg a többi ügyemet intézem, hiszen kell valami elfoglaltság is. Egészen hamar belejöttem, illetve talán sikerül legyőznöm a múltamban lévő démonokat, aminek köszönhetően most farkas vagyok. Lassan kortyolgatom az innivalómat és már éppen felállnék, amikor egy ismeretlen férfi megszólít. Egy pillanatra habozok és próbálom vissza fogni magamat, hogy nehogy a pultba verjem a fejét, hiszen lehet utána repülnék is erről a helyről. Végül lassan oldalra pillantok és végig mérem őt. Remek, vámpír, hiszen ezt a hullaszagot szerintem fél mérföldről is meg lehetne érezni.
A homlokomra esetleg az van írva, hogy tudakozó? - kérdezem tőle minden kedvesség nélkül. Majd amikor meghallom az újabb kijelentését, akkor egy nevetés hagyja el az ajkaimat. - Pont te beszélsz, aki úgy bűzlik, mint egy koporsóból szabadult rothadó hulla? - kérdezek vissza kicsit csípősen, majd lassan végül felállok, de ahelyett, hogy elindulnék dolgozni előbb közelebb lépek hozzá. Egy darabig csak figyelem őt, majd végül hátat fordítok és hamarosan már a pult mögött vagyok. Kitöltöm az italát, majd a pultra támaszkodva dőlök előre. - Vigyázz, mert a végén még a kíváncsiságod fog a sírba vinni vagy esetleg a fogaim közé. - mondom neki tündérien csilingelő hangon, mintha nem éppen most küldtem volna el a francba. Hamarosan újabb rendelés érkezik sietve szolgálom ki, de közben néha az ismeretlen vámpírra pillantok.-  Amúgy meg semmi jogod ítélkezni a fajtám fölött, hiszen te pontosan olyan gyilkos vagy, mint én vagy a társaim. Sőt, talán még több ember vére tapad a fogaidhoz, mint az enyémhez. De fizetek két kört, ha mesélsz miként lett belőled Dracula. - mondom neki egy kisebb sokat sejtető pillantás keretében, miközben még mindig a pulton támaszkodok, hogy a pólóm kivágása jó pár ember szemét vonzhatja, de most ez se érdekel. Egy célom van, hogy ő beszéljen, hiszen legalább addig se én vagyok a téma. Nem fogok neki beszélni magamról. Sőt, ha kell még ezerszer és ezerszer fogok a nem létező lelkébe taposni, hogy végre eltűnjön innét.


I know you || Nagyon tetszett! 40 Remélem tetszeni fog! :cukorborso: || szószám || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
asshole
† Kedvenc dal :
Seven devils all around you
† Tartózkodási hely :
i'm always behind you の
† Hobbi & foglalkozás :
shitting on you の
† Humor :
piece of shit の



Darius Alpert ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Jún. 06, 2015 7:12 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


[You must be registered and logged in to see this image.]
to Sabriana
Kész röhej, ami mostanában van. Megharap egy rohadt vérfarkas, kis híján beledöglöm, aztán még ott van Philip is. A jó öreg Philip. Olyan, mint akinek átmosták az agyát, nem értem, hogy mégis mi a fene van vele. Régen olyan volt, mint én, most pedig olyan, mint valami rohadt prédikátor, aki arról papol, hogy mennyire rossz ez az életforma. Mi a rossz benne? Nem az elnököt öltem meg, csak néhány teljesen jelentéktelen lakost belezek ki. Nem tudom ezzel mi a baj. Vámpír vagyok, természetemből adódóan ölök ez tart életben, én aztán nem fogok rohadt állatokra vadászni és kórházakból lopni vért, hogy a lelkiismeretemet tisztán tartsam. Vagyok annyira előrehaladott, hogy ne érdekeljen a lelkiismeretem.
Felkönyökölök a pultra és kérek még egy kört. Nincs épp semmi dolgom, és mivel nem vagyok éhes… bár az a nő ott a sarokban nagyon ínycsiklandozóan néz ki, talán mégiscsak utána megyek. Hazakísérem… aztán  otthon is marad egy életre, az már biztos. Éppen kelnék fel, hogy kövessem a nőt mikor megüti az orromat az a rohadt bűz. Dühösen pillantok oldalra, és ki is szúrom azt, akihez tartozik. Vérfarkas… soha nem kedveltem őket, de mióta a kölyök belém kóstolt,  egyenesen gyűlölöm az összest. Na jó, ez így nem igaz, de… attól még nem bírom őket, nem lettünk puszipajtások.
- Hello! – köszönök rá a nőre, ahogy ledobom magamat mellé és rendelek magamnak italt. – Kit öltél meg? – pillantok felé kíváncsian. – Tudod, nektek mind…ugyanolyan szagotok van. – nem sértésnek szánom, ez így van, nem nehéz kiszagolni egy vérfarkast, nagyjából olyan, mintha…pofán vágnának egy deszkával. Igen nehéz nem észrevenni. – Tehát? Mesélj, mi vitt rá arra, hogy ilyen akartál lenni? – szerintem jól döntött, vagy ha nem akarta,hát akkor szerencséje volt. Mindegy, de erősebb, gyorsabb és kitartóbb is lett, az, hogy teliholdanként le kell láncolnia magát…eddig elleneztem, de most már … kösse csak le magát, semmi szükségem egy újabb vérfarkasnak a harapására.

words || Remélem kezdőnek elmegy  40    || Ed Sheeran feat. Passenger No Diggity- Thrift Shop || [You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
♢ wrong issue, love. i'm never looking for someone... they want me
† Kedvenc dal :
♢ elastic heart by sia
† Tartózkodási hely :
♢ mostly mystic falls
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking your blood
† Humor :
♢ creepy



Cedric Nikolaj Georgiev ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 15, 2015 9:16 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
tatia & cedric
in our past you were mine
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Nem esik jól palástolni. Csupán lehetőséget hagyok, hogy visszavonulót fújj, hiszen mi történne, ha a kis boszorkányod megtudná, hogy a volt férjed, aki mindig is próbált a kegyeidbe férkőzni, így ezer év elteltével elcsavarta a fejed? Kissé kínos lenne, nem? Bogaram. - fűztem hozzá a kis jelzőt egy éles, szinte vágó vigyorral. Nem akartam őt megsebesíteni, legalábbis nem jobban mint az elmúlt évszázadok során. Megtaláltam őt, vele együtt találtam itt mást is, amiért maradni fogok, már ha lesz értelme... a gondolat, miszerint Megan még mindig nem keresett meg, eghyáltalán nem nyugtat meg, de nem várhatok örökké senkire. Még ha számomra az örökre eléggé hosszú idő, akkor is.
- Burkoltan ezzel azt akarod mondani, hogy a játékszereidbe hirtelen szeretsz bele, de nem esik nehezedre félrevágni őket, mint valami olcsó vackot? - kérdeztem vissza, mintha hangosan gondolkodtam volna, tekintetem pedig ugrált szája és szemei között. Azok az édes ajkak... régen olyan keveset csókolhattam őket.. a szemeit viuszont láttam éppen eleget. A rengeteg megvetést, amely szikrázott mindkettőből, mikor megpróbáltam a nászéjszakánkon érvényesíteni a jogaimat.. a szemeket, amelyek el voltak ragadtatva némi zongoraszótól, és ettől a gondolattól ismét mosolyognom kellett, ekkor már rögeszmésen a száját bámulva.
Elindult. Nem mondott semmit, csak holmi szöveget, amelyből nem derült ki semmi. Az én kezembe adott egy döntést, melynél mérlegelnem kellett, hogy vajon hülyét csinál belőlem és éppen kihasznál - mondjuk ezt az utóbbit annyira nem bánnám -, vagy komolyan gondolja, hogy vele menjek?
- Egyértelmű, nem? - húztam ki magam én is, majd megindultam, megállva mellette. - Hová is szándékozol menni velem az oldaladon? - vigyorodtam el ravaszkásan. Itt többet nem adok magamból. De ez még közel sem a dolgok izgalmasabb fele.

|| ha szeretnéd folytatni (remélem), akkor ha gondolod, kezdhetjük egy másik helyszínen, de ha nem, akkor köszönöm a játékot! Cool ||


• jeleeen Smile[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Kedvenc dal :
ripping wings
† Tartózkodási hely :
mf
† Hobbi & foglalkozás :
magic
† Humor :
spicy



Abigail Crowley ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 01, 2015 4:20 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Matthias & Abbey
Let me be your good girl, Sir. 18 +
[You must be registered and logged in to see this image.]
Tincseimbe futtatja ujjait. Érintése szelíd, gyöngéd, szinte már becézve kívánva többet. Soha nem éreztem még ilyet. Úgy uralkodik felettem, mintha erre született volna és én végre megadhatom magam. Igen, itt a helyem. Előtte térdelve, őt szolgálva, az ő védelme alatt. Elengedhetem a szégyent a bennem lángoló vágyak miatt, elengedhetem a zavart és felnyögök mikor lehunyja szemeit de ennyi nekem nem elég. Lüktető ölem felé indulnak ujjaim. Engedi vajon vagy megállít, meddig élnek a határok, meddig dominál felettem? Őrjítően izgalmas játék ez és szinte már sikoltva morranok fel mikor megragadja lefelé vándorló kezemet mielőtt még csillapíthatnám az egyre sürgetőbb vágyat a testemben. Nem ereszt. Összezárnám lábaim, hogy legalább ennyire enyhíthessek de nem ereszt; magához ránt, ujjaim ajkai közé veszi én meg úgy érzem felrobbanok.
A falnak taszít. Belém hatol. Felsikoltok majd vállára bukok. Tincseibe marok. Vállába harapok. Az istenekért fohászkodom miközben lendületes tempóban vesz el tőlem mindent amit csak lehet. Büszkeséget, zavart, szégyent, bűntudatot, vágyat… megfoszt mindentől ami leláncol, ami megkötöz és felszabadít abban, hogy az ő kényelmét és kedvét szolgálhatom. Nem tudom megmagyarázni. Nem akarom megmagyarázni.
Megragadom a tincseit. Látni akarom a tekintetét. Látnom kell a tekintetét. Muszáj elmerülnöm a vadállatban amit a felszínre emeltem. Éreznem kell, hogy figyel engem miközben magává tesz mert azt teszi. Ezek után az övé leszek.

Omen • imádlak • [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Tartózkodási hely :
itt is, ott is, ahol lennem kell
† Hobbi & foglalkozás :
Háztartásbeli vérszívó
† Humor :
Utálom a konkurenciát! - Mondta Dracula és lecsapta a szúnyogot!



Philip Normann ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 05, 2015 3:42 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Rosette & Philip
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szerintem nem meglepő, hogy hallottam Rosette-ről. Én nyitott vagyok mindennemű információra és amúgy is, nyitva tartottam a fülem és a szemem Darius miatt. Lehet, hogy leléptem és úgy tűnhet mintha pont csakis miatta történt volna a dolog, de nem így van. A hosszú "barátságunk" nem tudott megszűnni egy hirtelen döntés okán. Természetesen még maga Darius mesélt Rosette-ról, de utána is hallottam a vámpírnőről, az útja elég sokszor keresztezte hajdani barátom életét.
-Ebben igazad van. Nekünk a végleges halál nem olyan egyértelmű, mint a halandók számára. - Vigyorodom el majd újra beleiszom az italba ami most sem és régen sem volt a lóhúgynál jobb.
Vámpírnak lenni egyenlő a halál és az élet peremével. Fél lábbal az életben vagyunk, fél lábbal pedig a sírban. Ez az egyensúlyozás tart minket fent. Ha kicsit is túlzásba viszed vagy az emberséget vagy az állatiasságot már a ló túloldalán érezheted magad véglegesen holtan.
-Darius jó ember..vagyis vámpír, de bizonyos mértékben egy pöcs és nehéz kezelni az indulatait, hosszú évtizedeken át tűrtem és alkalmazkodtam, lényegében fárasztóbb volt, mint életben maradni. - Grimaszolok. Egy ideig élveztem a heteken át tartó gyilkolást, de besokalltam, az életem ennél többet ér és én még épp időben hagytam abba a szórakozást, Darius azonban egyre mélyebbre süllyed és végül elfogják pusztítani. Makacs, épp ezért nem látja be, hogy rossz úton halad. Nem akarom én megmondni neki mit csináljon és hogyan, nem vagyok sem az apja sem az anyja vagy akárkije, az élete a saját gondja, de ha lehet akkor seggbe rúgom, hogy saját döntéseit megtudja hozni. Nem is igazán értem Dariust, itt van ez a nő, igazi bombázó és láthatólag érdekli is a haverom, mégis az a szarházi úgy viselkedik, mint egy sértődött gyerek, aki nem akarja, hogy utasítgassák. Egy igazi barom amin változtatni kell.
-Nem éppen Rosette. Akkor még mondhatni jóban voltunk. Akkor úgy tűnt, nem vagy közömbös neki, bár Darius-nál semmit sem lehet tudni pontosan. - Vonok vállat és megint ivásra emelem a poharam. Akkor persze csak legyintettem a dologra. Darius meg a nők iránti fellángolása gyakori volt, de ezek szerint mostanra sem hűlt ki az a láng, csak éppenséggel jól el van rejtve a sértődöttsége és aljassága mögé.
-Mondhatni nem volt valami barátias a viszontlátás. Inkább mondanám úgy, hogy elláttuk egymás baját. - Jelenik meg egy vigyor az arcomon, sebhelyeim most láthatóvá válnak és eltorzítják az arcom. A nő beleegyezik a falatosába amire egy ragadozó mosoly a válaszom  és már pattanok is fel majd magam elé engedem aztán követem lefelé a pinceklubba.
Ahogy egyre lejjebb érünk a falak egyre vékonyabbá teszik az utunkat ahogy szűkülnek össze. A zene hangosabb és fülsértőbbé válik amint megérkezünk a zene ütemére vonagló testek közé. Rengeteg kínálkozó véna, ittas fiatalok akiket könnyű befolyásolni.
Vigyorogva szemelem ki az áldozatom aki egy szőke lány és úgy a húszas éveiben járhat. Odatáncolok mögé és kezem a derekára teszem, táncunk egybeforr és nem ellenkezik, valószínűleg már azt se tudja hol van pontosan, így a tökéletes. Magam felé fordítom majd a szemeibe nézek és gyakorlott pontossággal intézem el, hogy ne sikítson. Intek Rosette-nak, hogy ha kedve van akkor akár   csatlakozzon hozzám és a porhanyós szőkéhez. Meg se várva, hogy odaérjen belemélyesztem már sajgó fogaimat a lágy bőrrel fedett vénákba, szinte azonnal elér a gyönyör ahogy az első korty selymes vér lecsúszik a torkomon.
 


zeneszám || Inni és élni hagyni, egy frászt! || --- || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 28, 2015 3:46 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Philip & Rosette

Ez egy pocsék nap, vagy inkább hét... hónap... élet. Teljesen mindegy, hogy melyiknek mondjuk és épp ezért nem sok hangulatom van most egy vadidegen pasashoz, aki még fáraszt is engem azzal, hogy halott már rólam és pont Dariustól? Egy régi barátja, aki persze szintén meghalt... komolyan, kész csoda, ha van olyan ismerőse, aki esetleg még életben van... vagy legalábbis közelebb az élethez, mint mondjuk én, vagy ez a pasas.
- A mi fajtánk esetében a halál mindig kétértelmű. - rántom meg a vállamat, hiszen én is élek, pedig meghaltam, nálunk ez már csak így megy. Azt hiszed, hogy vége, aztán feltámadsz és átmész emberevő vérengző szörnyetegbe. Ennyi... és aztán már nincs visszaút és nincs választás sem. Ez maradsz életed végéig és kész. Igazából már nem is érdekel a dolog, végül is megszoktam és a vámpírlét előtt se volt jobb sorom. - Áh, szóval... meguntad azt, ahogyan viselkedik igaz? Meg tudom érteni. - újabb nem törődöm vállrántás. Érthető teljes mértékben a dolog. Darius... enyhén szólva is elviselhetetlen tud lenni időnként. Nem is időnként gyakran. Igazából talán csak a pincénkben volt igazán értelmes, netán kedves is, de akkor is, csak azért, mert ki akart jutni általam és ezért volt rá oka, hogy eljátssza mennyire érdeklem... hát nem, most már komolyan nem érdekel az egész. Csak rá kell vennem magam, hogy lelépjek végre a városból és kész.
- Szóval emlegetett... a csajt, akit jól átvert a palánkon igaz? - nehezen tudom elképzelni, hogy bármennyire is jó formában említett volna engem neki bármikor is. Ez... kb. esélytelen. Darius nem olyan és amúgy is miért tette volna? Nem vagyok neki fontos, nem is voltam soha, szóval... nem is érdekel különösebben, hogy miket mondott rólam. Biztosan rengeteg lealacsonyító és megalázó dolgot.
- A szemfoga? Elláttad a baját? Úgy... istenesen? - aggodalom... na nem, azt nem látni rajtam. Szinte már örülök is ennek, főleg mert gondolom azért komolyabban nem bántana a fickó egy állítólagos barátot, valamennyire viszont megérdemli Darius. Egyszerűen valakinek végre helyre kellene tenni őt, úgy rendesen, úgy igazán... bár kétlem, hogy bármitől is megváltozna. Ő nem az a változós típus sajnos, na épp ezért kéne eltűnnöm a városból, és épp ezért baj, hogy még mindig nem tettem meg. Az invitálása viszont... talán nem is hangzik olyan rosszul. Talán egy kiadós falatozás segítene, egy kis friss vér rendbe tenné a pocsék hangulatomat.
- Végül is... miért ne?! Jól van, nézzünk le, rám férne egy kis normális frissítő is. -a bor azért nem volt valami nagy szám azért azt lássuk be. Nem helyettesíti a friss és édesen sós vért, amitől a vámpír igazán élettelivé válik. Lehet, hogy ez kell most nekem, egy kiadós evés, és akkor már tudni fogom, hogy mi is legyen a következő lépés, vagyis hogy tényleg le kéne lépnem innen.

♫ Devil in me ♫ ♦ Ruha ♦ ©

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Tartózkodási hely :
itt is, ott is, ahol lennem kell
† Hobbi & foglalkozás :
Háztartásbeli vérszívó
† Humor :
Utálom a konkurenciát! - Mondta Dracula és lecsapta a szúnyogot!



Philip Normann ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Márc. 26, 2015 6:51 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Rosette & Philip
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szerintem nem vagyok hülye, hogy ne tudjam ki az erősebb nálam és kitől kell számítanom arra, hogy beverheti a képem. Ha új lennék akkor kekeckednék, mert a véremben lenne az, hogy mennyire kemény vagyok, mindenhatónak érezném magam, ez most már korán sem így van. Tisztában vagyok azzal, hogy hiába éltem 300 valahány évet még mindig lehetek valakinek egy bogár a szélvédőjén. Talán nem tűnik erősnek a nő, de van benne egy olyasféle tartás amiből ki lehet következtetni, hogy egy percig sem habozna ha le kellene tépnie a fejem és bizonyára sikerülne is neki.
Lévén, hogy volt mit megélnem jó megfigyelővé is tett. Emberismerésből jelesen vizsgáztam, na meg a két kölyök sem könnyű eset, tudni mindig, hogy egyik másik jel milyen káoszt fog okozni. Így hát látszik Rosette-n is, hogy nem éppen van valami jó hangulatában, el-elrévedő tekintete, italospohara megbántottságról igazol. És hát ahhoz nem kell zseninek lenni, hogy nagyjából rájöjjek ki volt az aki elkeserítette. Darius, egyetlen egy szó és mégis egy bonyolult jelentés. Darius leírhatatlan, egyszer remek barát, másszor egy barom, nála ez a kettő ingadozik, hogy hol van ebben a szerelem? Szerintem ha van is akkor elég csekély százalékkal rendelkezik.
-Hát hogy is mondjam, a halott ebben az esetben kétértelmű, de igen. - Mondatának második részére akaratlanul is egy mosoly szökik a szám sarkára. Hát igen, pont erről beszéltem. Darius képes maga mellől elüldözni még a levegőt is ha olyan kedvében van. Persze nem akarom én lejáratni van minden negatív tulajdonságát felsorolni, mert hát azzal mire mennék? Meg csak a barátom és ez a nő félig-meddig hozzá tartozik. Csak mert én elvesztettem valakit attól neki még nem kell. Na, de azért a segítségére sem leszek, vannak saját gondjai, oldja meg.
-Nem teljesen így történt, tulajdonképpen ép passzoltam le Őt és léptem tovább. Majdnem egy évszázadig rontottuk együtt a városokat, légtérre volt szükségem. - Lényegében ez az igazság és az most nem számít mennyire ferde igazság. Kellett ugyan a tér, de más oka is volt, de ezt most nem részletezném.
-Kétlem, hogy kevernélek, hacsak Darius nem minden Rosette nevű nővel kavart aki csak megfordul ezen a sárbolygón. - Nem, ha valakit egyszer megmutatnak nekem akárcsak képen, nem fogom elfelejteni, na meg ráadásul elég csinos a nő, a csinos nőket pedig nehéz kiverni a vámpír fejből.
-Nem kell megtalálnom, már megtörtént, talán épp ezért hiányzik az egyik szemfoga. - Hulla jó humorom van meg kell hagyni. De tényleg eléggé helyre raktuk egymást a hídon. nem mondom, hogy nem volt szükséges, de sok időmet elvette feleslegesen.
A beszélgetés fonala itt egy kicsit megszakad közöttünk és hát ennyivel én nem akarom beérni. Kicsit talán Darius elé akarok piszkítani valami olyan dologgal ami tudom, hogy nem tetszene neki. A túlreagálására lenne a válasz csupán.
-Esetleg nem lenne kedved valami frissítő után nézni? Ebben a lebujban van egy földalatti pince, zenével és sok marhával akik azt se veszik észre ami az orruk előtt zajlik. - Na igen, nem vagyok oda az alkohollal megspékelt tinik iránt, de a szükség nagy úr és a múltkori taxis pasas nem volt valami sok és különösebben nem is ízletes.


zeneszám || megjegyzés || szószám || [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 22, 2015 5:19 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
♪ beyonce - haunted
[You must be registered and logged in to see this image.]
Normális esetben már régen felidegesített volna ez a macska-egér játék, amit játszottunk, de most felettébb jólesett, doppingolt és minden egyes érzékszervemet kiélezték a szavai, a viselkedése, még a lélegzetvételei is. Ha valaki akármikor azt mondta volna nekem, hogy ilyen szinten fogok figyelni Cedric-re és élvezni is fogom ezt a tevékenységet, akkor biztosan a képébe röhögök és idiótának titulálom. Később pedig kiderült volna, hogy az idióta nem más, mint én és saját magamon nevethettem volna. De most... a helyzet minden volt, csak nevetséges nem. Sokkal inkább az ijesztő kategóriába soroltam volna azok miatt a dolgok miatt, amiket éreztem és amelyek miatt arra a döntésre jutottam, hogy felállok a székről és részlegesen kiengedem a gyeplőt az ujjaim közül. Eddig meg voltam győződve arról, hogy én irányítok, de kezdtem elveszíteni ezt a hitemet, ahogy mélyen magamba néztem. Persze mostanában egyre jobban küzdöttem a bizonytalansággal, így ezt is ennek a számlájára próbáltam írni.
- Gúnyolódj csak. - Húztam félmosolyra az ajkaimat. Nem akart elengedni, ha el akart volna, akkor elfordította volna rólam a tekintetét, de így mindketten tartottuk a másikét, ami miatt még jobban nyeregben éreztem magam. A játék tényleg a lételemem volt. Egek, nem hittem volna, hogy ennyire hiányzik! - Ha neked jólesik ezzel palástolni, hogy milyen hatással vagyok rád, akkor rajta. - Megvontam a vállaimat és abbahagytam a közöttünk lévő távolság növelését, hogy meghallgathassam esetleges mondandóját. Szavai tükrözték a gondolataimat és nem engedték, hogy a mosolyom eltűnjön az arcomról, sokkal inkább magabiztos éllel ruházták fel, amibe azért belevegyült annak a lánynak a szokásos gesztusa, aki egykoron voltam. Akit ő ismert és akinek könnyűszerrel elrabolhatta volna a szívét, ha a szüleink nem akartak volna minket egymáshoz kényszeríteni. Egy spontán találkozás esetében a világ legboldogabb nőjévé nőhettem volna ki magam mellette.
- Mindenkiben más fog meg és ismersz, könnyen képes vagyok megőrülni valamiért, ami tetszik nekem. Még ha csak rövid ideig is. És az évek során csak rosszabb lettem. - Nem mondtam semmi újdonságot, nem is akartam erre több szót pazarolni. - Ezért nem is tudok neked semmilyen indokot mondani. - Letettem az italomat, óvatosan ellöktem magam a pulttól, egy pillanatra elfordultam tőle, de csak addig, míg meg nem tettem egy lépésnyi távolságot. - Ha az velem együtt akarsz távozni, akkor itt a lehetőség. Ha nem... akkor jó volt látni téged. - Rákacsintottam és lassú léptekkel indultam el a kijárat felé.

just tonight i will see it's all because of me
cedric & tatia
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
♢ wrong issue, love. i'm never looking for someone... they want me
† Kedvenc dal :
♢ elastic heart by sia
† Tartózkodási hely :
♢ mostly mystic falls
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking your blood
† Humor :
♢ creepy



Cedric Nikolaj Georgiev ÍRTA A POSZTOT
Pént. Márc. 20, 2015 5:55 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
tatia & cedric
in our past you were mine
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Hogy mit nem mondasz... - jegyeztem meg mintegy mellékesen, ahogy tudomásomra hozta, hogy filozófiája ezúttal sem változott: az élet továbbra is játék. Volt egy idő, mikor jómagam - saját balgaságom végett - ezt nem láttam be. Görcsösen kerestem a magam igazát, mindenben sikert akartam, de közben egyet felejtettem el: odaadással szeretni a lányomat s Tatia-t, megpróbálni azt, hogy szeressen.. meg kellett volna próbálnom elnyerni a kegyeit, nem csupán egyetlen apróságra összpontosítani örökké. Elbaltáztam, tisztában vagyok döntéseim rút következményeivel. Nem is próbálok meg változtatni rajtuk, hisz már ennyi idő elteltével felesleges lenne.
Keze arcomat érintette, majd megszólalt. Meglehetősen érdekes témát vitatva. Millió kérdés szántott végig a fejemen, habár nagyrészük inkább gunyoros megközelítése volt annak, amiről beszélt, mintsem tényleges elismerése annak, hogy nagy jelentősége van az érintésnek. Ebben van sajátos humorom, amely tökéletesen visszatükrözi azt, ami vagyok. Nem akarok álarc mögött élni, s nem is teszem ezt senki kedvéért. Az ő kedvéért sem. Talán még mindig abba a hitbe ringatta magát, hogy nem változtam meg.. hogy.. az vagyok, aki voltam. Egy fogságban tartó féreg, ki nem tudja, hogy vajon miként is tegyen felesége kedvére. De ez már a múltté, kedveském! Tudnék olyat mutatni, amely egy csettintésre levarázsolja róla az összes ruhaneműt, mindennemű abrakadabra nélkül.
- Kíváncsi vagyok, hány egyetem és professzori előadás kellett ahhoz, hogy ilyen tudásra tégy szert. - mondtam aztán, majd sóhajtottam, de az arcomra nem ült ki érzelem, emiatt sem tudott tökéletesen kiismerni jelen helyzetünkben. - Vagy orvosnak készültél még annak idején, a huszadik században, hogy ennyire doktora lették az érintés tudományának? - vontam fel a szemöldököm, habár nem vonta el a figyelmemet semmi arról, amit éppen csinál .Megpróbál megőjríteni, és rohadt jó úton halad, hogy ez megtörténjen. Azt teszi, amit mindig. Játszik. Megérint. Megmutatja, hogy szavai ténylegesen igazak, s azt a tudást, melyre szert tett, használni is képes.
- De te már megtaláltad függőséged tárgyát, nem? - hajoltam aztán közelebb hozzá, annak ellenére, hogy ő próbált felvenni némi távolságot. Nem hagytam neki. - Egyetlen érvet mondj, hogy most innen kiengedjelek... félreértés ne essék, más esetben is ki foglak engedni... de csak magammal az oldaladon.. - súgtam. Sosem hittem vlna, hogy valakire ennyire vágyni fogok. Talán azért, mert őt egykoron nem úgy és annyiszor kaptam meg, ahogyan akartam. A férje voltam az isten szerelmére, mégis úgy éltünk, mint kőszikla a fatörzzsel. Semmi testiség.. kivéve akkor egyszer.

• jeleeen Smile[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 18, 2015 7:56 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Philip & Rosette

Nem arról van szó, hogy állandóan csak fenyegetőzöm és ezt imádom a legjobban, de az a biztos, ha mindenki tudja, hol a helye. A fickót pedig nem ismerem és az, hogy csak így leül mellém, mintha tudnom kéne, hogy a fene határozottan nem tetszik. Az is lehet, hogy csak valami ártatlan kis áldozatot lát bennem, aki itt ücsörög és persze azt tehet vele, amit csak akar. Hát akkor baromi nagyot téved, hiszen én ugyanúgy vámpír vagyok, mint ő. A tetejében még boszorkány is és visszakaptam már az erőmet, szóval... nem félek tőle. Jelenleg még csak veszteni valóm se sok van, hogy bárkitől is féljek. Nem arról van szó, hogy épp a nagy szerelmi csalódás miatt iszogatok - oké... talán... valahol... nagyon mélyen, de nem ismerném ám be -, egyszerűen csak valahogy le kell vezetnem a feszültséget, és erre most jó egy kis ital. Aztán majd esetleg lelépek innen és elkapok valami kódorgó pasast, akinek mondjuk a borra a kellemes vére jót fog tenni. Remélem... mert valami kell, amitől jobban érzem magam. Aztán az utolsó lépés az, hogy fogom magam és lelépek a városból a fenébe, tudom, hogy már eleve meg kellett volna tennem. Nem is tudom, hogy mit hiszek. A legutóbbi után majd felkeres, majd... megpróbál belegondolni abba, hogy milyen lehet nekem? Sosem tette, akkor most miért változna meg? Nem fog... sosem fog igaz? Butaság volt azt hinni, hogy igen.
- Darius rég halott cimborája? Szóval másokat is lepasszol, a barátait is. - oh persze, hogy a legrosszabbra gondolok azonnal. Bár a pasas nem pont úgy fest, mint aki mérges lenne és azért lenne itt, hogy eltegye őt láb alól. A kacsintgatás legalábbis nem azt sugallja nekem. Aztán persze lehet, hogy csak ilyen jó kedélyű fajta, aztán majd kiderül, hogy mit is akar. Azért az tuti, hogy én ebben nem fogok segíteni neki. Bajom van most vele, de attól még nem fogom kiadni senkinek sem, hogy eltegye láb alól. Azt csak én tehetem meg, ha egyszer eljutok oda, hogy elszakad a cérna. Aztán meglepetten szökik fel a szemöldököm, amikor tovább folytatja.
- Mesélt... annyira... rólam? Talán csak keversz valakivel. - rántom meg a vállamat. Rólam aztán miért mesélt volna bárkinek is? Főleg egy barátnak. Maximum rosszakat, netán ecsetelte neki, hogy volt régen a múltjában egy őrült nőszemély, akivel jól elvolt aztán, hogy megspékelje a dolgokat frankón átverte és megölte. Biztos jókat sztorizgattak és nevetgéltek azon, hogy milyen baromi naiv voltam. Hát köszi... nem mondanám, hogy túlságosan lelkes vagyok, vagy hogy kicsit is érdekel, hogy miket mesélt neki rólam az a... az a... Kéne találnom rá valami kellemetlen szót, de a legtöbb egyszerűen nem elég kifejező, ha csak lebunkóznám az... nem fedi azt, amit érzek.
- De ha rajtam keresztül akarod megtalálni, akkor bocs, de nem segíthetek. - teszem még hozzá kissé talán szárazon. Nem... nagyon szárazon. Igazából nem sok kedvem van csevegni, látszik is rajtam, hogy nincs valami jó hangulatom és egyelőre még nem tudom, hogy mitől lesz jobb. Talán tombolni kéne... nagyon és sokat és akkor jobb lenne. Talán.

♫ Devil in me ♫ ♦ Ruha ♦ ©

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Tartózkodási hely :
itt is, ott is, ahol lennem kell
† Hobbi & foglalkozás :
Háztartásbeli vérszívó
† Humor :
Utálom a konkurenciát! - Mondta Dracula és lecsapta a szúnyogot!



Philip Normann ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 14, 2015 2:12 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Rosette & Philip
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ez a város a számomra egy kész temető, az elején is az volt és gondolom majd a végén is az lesz ha ennyi év elteltével sem frissült semmit sem. Igaz van benne valami különleges ha idevonz minden természetfeletti aljadékot, de egyszerűen nem tudom megmondani mi az a húzóerő ami iderángat minden vérszívót és egyéb állatfajtát.
Darius nálam a húzóerő, tudom, hogy kissé sem érzi magát kellemesen mióta ismét betoppantam az életébe miután olyan szépen megrendeztem a halálom. Igen, határozottan hadilábon állunk most egymással, de akármennyire is vicsorít még nem fogom megbánni amit tettem, mert talán visszasüllyedtem annak a rohadéknak a szintjére aki voltam, de ott vannak a kölykök, értük megérte.
Darius legyen most akármennyire is dühös, nem érdekel, a haverom, de ennél nem több, az életemről meg nem neki kell döntenie. Azt hiszi amit Ő csinál az természetesen, de rohadtul nem, már túllépte a határt a vérengzés és a normális vámpír élet között. A vámpírok ragadozók, gyilkosok, erre teremtettünk, ez a természetesen, de amit Ő művel az már menekülés, mészárlásokat rendez egy-egy táplálkozás során, régen én is így tettem, sőt, együtt csináltuk, de ez hosszú távon nem lesz kifizetendő, jó érzés gyilkolni, a vérét venni az áldozatnak, látni a rettegését, de ha ennyire elvadulnak a dolgok akkor egyszer karót fog látni a szívében azt pedig nem akarom.
-Elnézést, faragatlanság volt nem bemutatkoznom, a nevem Philip, Philip Normann, Darius rég halott cimborája. - Kacsintok a nőre. Elég szép darab, de ezen nem lepődöm meg, a haveromnak volt ízlése nők terén. Emlékszem pár régi esetre, bulizni és nőzni mind a ketten nagyon tudtunk, de tény, hogy Darius csini kis pofija miatt tapadtak rá a nők.
-Nem akarok én balhét keverni, eszem azért van még ha nem is látszik. Csak gondoltam megismerkedem közelebbről is azzal a nővel akiről Darius annyit mesélt már. - Na ja, egyszer kicsit talán túl sokat ivott és be nem állt a szája, hallgattam had meséljen és kb azon a ponton döntöttem úgy, hogy elegem van az életem azon szakaszából és leakarok lépni, megtettem, nem változott semmi csak két kölyökkel lett több az utazás végén, a seggfej megmaradt.
Beleiszok a sörbe és várom, hogy a nő most akkor lelép vagy mi lesz. Részemről lehet bármelyik, Darius amúgy is seggbe akar rúgni, szóval mellékes, hogy felbosszantom-e a nőjét vagy sem.


zeneszám || A sebhelyes arcú tarol! || --- || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 11, 2015 9:57 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Philip & Rosette

Ha tudnám, hogy mire gondol, azt hiszem tökéletesen egyetértenék vele. Ez a város unalmas. Túlságosan kicsi és túlságosan kevesen élnek benne, ami határozottan kezd már számomra is zavaróvá válni. Szívesebben mennék már el innen, de még mindig ide köt valami... vagyis valaki, hiába tudom, hogy nem kellene, hiába tudom, hogy vele aztán végképp nem kéne foglalkoznom, mert az nem szül semmi jót sem, csak egyre pocsékabbul leszek. Ez van, ha olyan régi érzések szakadnak fel benned, amiket próbáltál elnyomni magadban. Nekem is ezt kellene tennem, újra elfelejteni ezt az egészet és végleg megszabadulni Darius emlékétől is, de... mégis hogyan tehetném meg? Az a baj, hogy képtelen vagyok befolyásolni a gondolataimat, és még csak annyira sem vagyok erős, hogy mondjuk mágiával tüntessem el őt a fejemből, pedig tudom, hogy az kellene. Akárhogy, de megszabadulni tőle, még az emlékétől is, mert így csak szenvedek, őt pedig kicsit sem érdekli ez az egész... nem is igazán érti természetesen. Nem is tudom, hogy miért várom egyáltalán el ezt tőle, soha sem volt egy érzékeny típus, miért változna meg hirtelen?
Meglep, amikor a nem épp kellemes arcú fickó egyszerűen csak mellettem huppan le a pultnál, de először még nem is foglalkozom vele. Csak rendel magának, az igazán nem az én dolgom nem? Nem kell vele foglalkoznom, csak akkor lepődöm meg, amikor kiejti a nevemet a száján. Tettem már csúnya dolgokat, talán érthető, ha nem épp bizalommal fordulok felé. Kihúzom magamat, kortyolok kicsit az italomból, hogy még véletlenül se gondolja, netán gyenge vagyok, vagy megijedtem tőle, elég ha ezt én érzem valahol legbelül.
- Üdv... bár én nem tudom, hogy ki a fene vagy, mivel azt hiszem a bemutatkozás valahogy lemaradt a mondat elejéről. - szökik fel kissé a szemöldököm. Vádlón... igen talán kissé, vagy talán a számon kérő jobb szó erre. Persze nem az én dolgom, hogy ki mennyire illedelmes, de ha egyszer nekem köszön és tudja a nevemet, akkor érdekelne, hogy honnan, főleg hogy tuti, hogy nincs a homlokomra írva és névkártyát sem viselek, vagy hasonlót. - Ha esetleg valami régi ellenségeskedésről van szó... mondhatnám, hogy nem én voltam, de igazából baromira nem érdekel, hogy mit akarsz, és jobb, ha nem próbálkozol valami komolyabbal, mert hidd el te jössz ki belőle rosszabbul. - meg van már az erőm, nem csak vámpír vagyok, boszorkány is, ahogyan régen is voltam, de most már újra, szóval jobban jár, ha még véletlenül sem próbál meg velem újat húzni.

♫ Devil in me ♫ ♦ Ruha ♦ ©

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Tartózkodási hely :
itt is, ott is, ahol lennem kell
† Hobbi & foglalkozás :
Háztartásbeli vérszívó
† Humor :
Utálom a konkurenciát! - Mondta Dracula és lecsapta a szúnyogot!



Philip Normann ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 08, 2015 4:20 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Rosette & Philip
i'll whisper a secret

[You must be registered and logged in to see this image.]
Tudja a fene miért, de Mystic Falls egy rohadt unalmas hely. Jártam már itt az alapításakor is, nos, nem mondhatnám, hogy azóta sokat változott volna. Egyszerű hely, unalmas emberek, semmi értelmes szórakozás vagy pénzelverési lehetőség. Nyomorultságos kertváros. Azt hinné az vámpír, hogy változott egy száz év alatt valamit, de kiábrándító a látvány. Az emberi lakosság se igazán frissült. Fogadnék, hogy annak a szőkének a túloldalt még az üknagyanyja is itt élt. Rémes. Nem tudom megérteni Darius-t mit élvez ebben az elavult, beltenyészetes helyen. Nekem a hideg futkos a hátamon tőle. A városias pezsgés, állandó frissesség az igazi vámpírnak való környezet ahol akárkit lékelsz meg még két hát múlva sem keresik, itt leejtesz egy követ másnap arról beszélnek, hogy földrengés volt. Megölsz egy fiatalt, még aznap az újságban van..hogy lehet itt élni?
Szórakozási helyet keresve indulok útnak, tudom, hogy nem sok a lehetőség, de valahol leakarom inni magam. Nem rég telefonáltam haza, a kölykök jól vannak bár hiányolnak, ez akármekkora seggfej gyilkos vagyok, jól esik.
A tudattal, hogy nincs otthon semmi probléma, szeretnék valamelyest lazítani. Darius most fogalmam sincs merre van,d e nem vagyunk összenőve, hogy tudnom kellene kivel tölti az idejét vagy éppen kit szárított ki szórakozásból.
Belépek egy bárba, nem tetszetős hely és amilyen kihalt már fordulok is kifele, ez egyszerűen rémes, az ajtóhoz érve ütközik belém egy csaj. Csak egy pillantást vetek rá és már lépnék ki, ám ekkor mintha beugrana egy kép amit Darius mondott. Valami olyasmi, mintha a haveromnak dolga volna egy nővel, nem faggatóztam, nem is érdekel meg nem is tartozik rám, hogy milyen életet él a haverom.
Áhh, kissé visszafordulva már nyilvánvalóvá is válik, hogy a nő a haverom Rosette nevű vámpírhölgye. Elmosolyodom és máris visszafordulok. Változott a terv.
Visszalépek a pulthoz és a nő mellett foglalok helyet.
-Egy üveg sört kérnék. - Intek a pultosnak, lehet, hogy lóhúgy amit itt adnak, de ne nézzenek már ki, mert nem rendelek semmit csak ülök.
-Üdv Rosette, öröm megismerni. - Fordulok a nő felé egy mosoly kíséretében ami elég siralmasan festhet a sebhelyek miatt.


zeneszám || ---|| --- || [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Márc. 05, 2015 1:31 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Philip & Rosette

Nem kéne itt lennem, már rég el kellett volna mennem a városból, én is tisztában vagyok vele és mégis még mindig itt esz a fene. Itt van Curtis és... Darius. Egyikük sem méltó arra, hogy miattuk maradjak igaz? És én mégis már megint magamat kínzom ezzel az egésszel. Van egy bátyám, aki most új alapra akarja helyezni a nagy testvéri szerető kötelékünket... azt amiben sosem volt képes megvédeni engem, sosem volt képes ténylegesen mellettem állni. Van egy... hát nem is tudom, hogy Dariust minek kéne mondanom. Őt említeni se kéne igaz? Úgy sem fog soha az életben megváltozni, úgy sem lesz soha olyan, akire szükségem lenne. Megtette egyszer, megölt, mert állítólag nem volt más választása és igenis megtenné máskor is. Most is képes volt lelépni, csak mert én azt mondtam, hogy menjen, csak mert képtelen volt őszintén beszélni, annyit kinyögni, hogy sajnálja, vagy hogy... ha változtathatna a múlton, akkor megtenné, de tudom, hogy úgy sincs így, nem változtatna soha. Ő ilyen és a fenébe is pont e miatt nem kéne kötődnöm hozzá!
- Elnézést! - kapok fel a fejem, amikor befelé igyekezve nekiütközöm a sebhelyes arcú fickónak. Nem túl megnyerő a kinézete, de ettől még nem kéne letarolnom szegényt csak azért, mert túl sok gondolat kavarog a fejemben és nem tudok most mindenre koncentrálni. Aztán tovább is haladok mellette, egyenesen a pulthoz, hogy szépen felhuppanjak egy magas székre, és egy pohár kellemes, édes vörös bort kérjek ki magamnak. Lesz ez még több is. Tudom, hogy semmi értelme, ránk ez sokkal lassabban hat, de attól még hat és nekem most nem hiszem, hogy más jót tenne, mint hogy igyak és egy kicsit megpróbáljak felejteni... megpróbáljam magam ettől az egésztől távol tartani, a gondolataimat... mindent. Nem szabad olyanokhoz kötődnöm, akik ártottak nekem, hiszen erős vagyok igaz? Sokkal erősebb, mint régen, minden tekintetben, csak el kell szakadnom tőlük. Curtis visszaadta az erőmet, nem kell ennél több, Darius pedig... csak magam mögött kell hagynom, hiszen újra megmutatta, hogy soha nem fog megváltozni és épp ezért nem kellene törődnöm vele. De miért ilyen iszonyatosan nehéz?

♫ Devil in me ♫ ♦ Ruha ♦ ©

Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Vas. Feb. 15, 2015 8:45 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
18+




Hello my dear


[You must be registered and logged in to see this image.]

Tudtam, hogy mire vágyik, de szánt szándékkal nem voltam hajlandó megadni neki egyelőre.. már magam sem tudom, mikor élveztem utoljára egy hozzá hasonló nő társaságát. Ám valami mégis megkülönböztette őt a közönséges szajháktól.. csak magamban éreztem, hogy így van. Normális választ nem tudtam volna adni, hogy miért gondolom így..
Ajkai nem voltak restek kényeztetni, de már pontosan ismertem a saját határaimat.. nem itt s nem így akarom majd befejezni vele. Ezt valószínűleg ő is érezte azon, ahogyan haját simogattam, és lehunyt szemmel hörögtem halkan. Milyen szerencse, hogy senki más nincs itt rajtunk kívül.. ha így történne, és ugrana az egész közös partink.. nem tudom, hány ember halna meg ma este. Egy dolog rosszabb nálam.. az, amikor nem elégítenek ki, s túlzottan is fel vagyok tüzelve.. akkor mindent és mindenkit elpusztítok. Ezzel a lánnyal itt még van egy kis befejeznivalóm.. és isten bizony, hogy megteszem! Talán nem is egyszer..!
Elenged. Tekintete éppoly tüzes, lángoló, mint az enyém. Még soha nem éreztem magamban ehhez foghatót. Azt sem értem, mióta fantáziálok egy nőről így.. én mindig megölöm őket, ez a lételemem. MIóta a saját testemben vagyok, kissé.. megbolondultam. Kihasználom, hogy végre magam miatt buknak rám a csajok.
Elkaptam a kezét, mikor magához akart érni.. ezt nem hagyhatom! Odahúztam magamhoz, és légzésem ugyan olyan volt, mintha egy egész vonatot toltam volna el, ajkaim közé fogtam mutatóujját, s nyelvemmel ízleltem meg, miközben másik kezemmel már a tökéletes fogást kerestem csípőjén.
Egy mozdulat, ennyi kellett, hogy a falnak taszítsam, majd elmélyüljek benne, mint valami vadállat. Igen, ez kell nekem. Ez végre tényleg én vagyok.


words: passz
tags: abigail & matthias
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Feb. 03, 2015 7:48 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
♪ beyonce - haunted
[You must be registered and logged in to see this image.]
Kezdtem magam elememben érezni, egyre jobban, mint az elmúlt időszakban bármikor. Szükségem volt arra, hogy magamat adhassam, hogy ilyen legyen, mint most Cedric-el. Hogy vadásszak, hogy ismét nyeregben érezhessem magam és végre nem én legyek az áldozat. Hogy játszadozzak, lefektethessem a szabályokat és kedvem szerint rúgjam fel őket, ha úgy tartja kedvem. Hogy ravasz mosoly üljön az ajkaimra, amivel megtéveszthetem a másikat vagy ha nem is ez lenne a fő célom, de elérjem, hogy mindenféleképpen úgy táncoljon, ahogy én fütyölök. Cedric tökéletes prototípusnak bizonyult, az egyetlen probléma mindössze az volt, hogy ismertem, közös múlttal rendelkeztünk, ami magával von néhány komplikációt. De miért ne tehetnénk mindent félre most az egyszer? Mindketten megváltoztunk, ki hogy gondolja merre, ám szerintem előnyünkre. Én nem vagyok naiv kislány, aki a csökönyössége miatt felrúgta az előre megtervezett életét és ő nem olyan, mint akinek elmenekültem a karjai közül. Furcsa paradoxont állítottam fel saját magamnak, de a jelenlegi legnagyobb vágyam az volt, hogy egyenesen a bennem, a régi elveimmel harcot vívó jelenlegi gondolataimnak ellentmondásába lépdeljek bele.
- Az egész élet egy játék, Cedric. - Nyitottam szólásra a számat, amikor elvált az ajkaimtól. Ujjaim először hajtincsemet piszkáló kezére csúsztak, aztán az arcára fonódtak, miközben apró, szinte mikroszkopikus méretet öltő mosolyt engedtem felrajzolódni az arcomra. Persze, hogy minden játék és éppen emiatt ennyire élvezetes, főleg, hogyha megérzésem nem csal ez egy olyan meccs, amelynek itt még biztosan nem lesz vége.
- Hitted volna, hogy az érintést sokan a világ egyik legerősebb fegyverének tartják? - Kérdeztem mit sem törődve azzal, hogy válaszol-e, csupán költőien. - Amikor bőr bőrrel érintkezik a szervezet eszméletlen dolgokat képes művelni magával. Eléri, hogy gyorsabban vedd a levegőt… - Megérintettem az állát, majd végighúztam ujjaim a nyakán. – Hogy a szíved ki akarjon ugorni a helyéről… - Az említett szerv felé vettem az irányt. - Ha pedig már hozzászoktál a másik érintéséhez és valamiért megvonják tőled olyan harag lehet úrrá rajtad, ami csak nagyon ritkán. Olyankor már… - Leemeltem róla a kezeimet. - Ha felkeltette az érdeklődésedet a másik bármit megadnál azért, hogy megkaphasd az adagodat. - A szemeibe néztem, valamilyen okból kifolyólag jelen pillanatban én voltam az, aki képtelen volt betelni az éhes tekintetével.
- Ha engem kérdezel, szerintem egy másik ember lehet a legnagyobb függőséged, aki könnyen a sírba tehet azzal, hogy megvonja tőled a figyelmét. - Megdöbbenésemre nekem is nehezemre esett pár centivel arrébb tolnom a széket, hogy távolabb kerüljek tőle és az előbb beszélt megvonásról tehessek tanúbizonyságot a tetteimmel ezzel a kezeibe adva a szimbolikus kártyalapjaimat. Ritkán engedtem át másnak a vezető szerepet, ha már belejöttem, de... ez talán egy ilyen nap. És be kell valljam, Cedric soha nem volt még rám ilyen hatással, mint most.

just tonight i will see it's all because of me
cedric & tatia
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
♢ wrong issue, love. i'm never looking for someone... they want me
† Kedvenc dal :
♢ elastic heart by sia
† Tartózkodási hely :
♢ mostly mystic falls
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking your blood
† Humor :
♢ creepy



Cedric Nikolaj Georgiev ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Jan. 22, 2015 7:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
tatia & cedric
in our past you were mine
[You must be registered and logged in to see this image.]
Felsóhajtottam, ám még mndig az iménti kis csók hatása alatt voltam. Teljesen feltüzelt, holott másra kellett volna koncentrálnom. De.. ki tudja, hogy az én boszorkányom mit akar? Az övé szemmel láthatóan tudja, s ezt Tatia élvezi is. Legalábbis úgy tűnik. A gyomromat valami rágni kezdte, belegondolva, hogy ezeknek a jöttment átkozottaknak sikerült elrabolniuk ennek a nőnek a szívét, de nekem sose. Pedig nem voltunk mi annyira különbözőek. Ez volt a baj? Megpróbáltam megváltoztatni? Úgy, hogy észre sem vettem? Már semmi sincs kizárva. Bármi megtörténhet.
Felsóhajtottam, és félrebillentettem a fejem. - Szeretem tudni, hogy mégis hol vagy és mi a fészkes fenét csinálsz. - vontam meg a vállam. - Remélem megérted, hogy amíg te könnyedén léptél át rajtam, én szerettelek. S a magamfajták nem felejtik el csak úgy életük első szerelmét. - tettem még hozzá,de ekkor már azt figyelve, hogy milyen játékszabályokat fektet le. Teljesen meglepett, hogy szavaival mintha lerázni próbált volna, tettei mégis az ellenkezőjét mondták. - Jelenleg nem tartozom senkinek magyarázattal semmiért. - fűztem még aztán mellé, mielőtt ismét megízlelte volna ajkaimat. Sose éreztem még ekkora tűzt benne, ajkaiban, testében, mely úgy vonzott magához, mintha.. soha nem érintette volna meg senki. Vajon játszadozik velem? Isten bizony, hogy abban az esetben letépem a fejét a helyéről.
Kezem ismét felemelkedett, végigsimítottam selymes haját, míg ajkaimba élet költözött, s szenvedéllyel adtam át magam a csóknak, melyet most ő kezdeményezett. - Nem is tudom, mit kezdjek veled.. - sóhajtottam kétkedően, ahogy kezem már combján kötött ki. - Szívem szerint meg sem állnék a hálószobámig veled, és minden energiádat kidolgoznám belőled.. de nem engedhetem, hogy netán.. gűnyt űzz belőlem, s csupán kiderüljön, hogy mindez játék volt.. - piszkáltam egy rakoncátlan hajtincsét.

• jeleeen Smile[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Kedvenc dal :
ripping wings
† Tartózkodási hely :
mf
† Hobbi & foglalkozás :
magic
† Humor :
spicy



Abigail Crowley ÍRTA A POSZTOT
Pént. Jan. 09, 2015 6:00 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Matthias & Abbey
Let me be your good girl, Sir. 18 +
[You must be registered and logged in to see this image.]
Határozott mozdulataival azonnal eléri azt, amit más férfiak még erőszakkal sem voltak képesek. Abban a pillanatban meghajlok akarata előtt, hogy csípőmre emeli kezeit és erős de nem durva mozdulattal préseli össze testünket. Tincsei közé futnak ujjaim mikor megszólal és én magam is felnyögök érintése nyomán. – Tedd meg. – búgom félig nyögve, félig reszketve érintése alatt. Elakad a lélegzetem mikor valóban letépi a ruháim és már várnám, hogy szétfeszítse combjaim és belém vágja magát… ehelyett azonban elhúzódik és egyetlen szóval, mint egy kíméletlen korbáccsal vág végig vágytól sajgó testemen. Egyetlen pillanatig megdermedek… majd lecsúszok a pultról és gondolkodás nélkül ereszkedem térdre előtte… ujjait remélem a tincseimbe futtatja, hogy még jobban felhergeljen de ha nem teszi az sem baj. Úgy hiszem e nélkül is képes kordában tartani.
Nem váratom soká. Ujjaim finoman fognak rá újra és ajkaim közé emelem… aztán szégyentelenül emelem rá pillantásomat és mohón, élvezettel kezdem őt kényeztetni. Igen. Itt a helyem… végre… végre valaki aki képes volt megadni amire vágyom… kellően őrülten, kellően határozottan és makacsul, úgy akarva engem ahogy vagyok. Vágyaktól terhesen… szomjazva arra, hogy valaki a tekintetével kényszerítsen térdre… mint ő… s szenvedélyem megmutatkozik abban, ahogy kényeztetem őt. Tekintetét figyelem még újra és újra magamba eresztem… egyre hangosabb nyögésekkel ajándékozva meg őt és magamat is. Előtte térdelve kegyetlenül feltüzel. Azt akarom, hogy a falnak taszítson és elvegye azt amiről más férfi csak álmodhat… hogy magáévá tegyen úgy és ahogy ő akar. Egyik kezem magam mellé ejtem… a másikkal pedig szemérmetlenül készülök magamhoz nyúlni. Engedi? Elveszi? Tudni akarom mennyit enged, tudni akarom, hogy mire képes azért, hogy ő tehesse meg azt amit akar.

Miss Jackson • imádlak • [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Jan. 06, 2015 11:24 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
18+




Hello my dear


[You must be registered and logged in to see this image.]

Combjainak szorítása édes becézés volt csípőmön. Megbolondított azzal, amit jelenelg csinált, ez pedig jelenleg nagyon nagy teljesítmény, hiszen én mióta csak az eszemet tudom, nem voltam képes fájdalom nélkül, erőszak látványáa nélkül egy nőre gerjedni... én magam már régóta nem erősítettem a mentálisan normálisak csapatát, sőt! Talán születésem előtt is tudták már, hogy ha vilgára jövök sem leszek normális... okos vagyok, rafinált... de ilyen helyzetekben egy kegyetlen, álnok és dög szemét... honann ragadt rám? Talán apám éjszakai látogatásaiból Sejtésem sincs, nem is akarom tudni, hisz sose voltam kíváncsi magyarázatokra. Végre valahára visszakaphattam saját testemet, nincs szükségem gazdára, melynek testében élhetek mint valami féreg ami eltávolíthatatlan. És valljuk be, mai szemmel és pár jó gönccel igencsak szemrevaló látvány vagyok...
Felnyögött, miután lebontotta rólam nadrágom felső részét, de álnok boszorkányként nem érintett meg engem... nem tudtam, hogy mi a következő lépése, egyszerűen kiszámíthatatlan ez a lány, s nekem pont ez tetszik benne annyira... imádom minden rezdülésé ,minden mozdulatát, s mikor az aranyló folyadékot ajkamhoz emelte, egy vágytól ittas pillantást követően csípőjét kezeimmel is szorosan tarttottam meg, s megittam az alkoholz, melyet erre a célra szánt... kóbor cseppek simítottak végig arcomon, melyeket nyelvével fogott fel.
Rögtön csók... s ahogyan az italt kihalássza saját fogaim közül, ujjai szorosan fonódtak rá merevségemre, és ettől nyögnöm kellett, bele a szájába...
- Le akarom tépni a ruháidat... - eresztettem el csípőjét, s ugyan egyben, de minden ruhát hevesen, kegyetlenül távolítottam el róla. - El akarom venni azt, amelyről más férfi csak álmodozhat... - telt meg hangom keménységgel s határozottsággal, miközben hajába fúrtam ujjaimat, s kérdésére csupán egyetlen szót tudtam kinyögni, melyből tudni fogja, mi a dolga. - Kényeztess!


words: passz
tags: abigail & matthias
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 10, 2014 4:13 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
folytatás itt
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 11:04 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Vissza az elejére Go down
 

Útszéli szórakozóhely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 8 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

 Similar topics

-
» alvilági szórakozóhely
» Városszéli szórakozóhely
» Az öreg kovácsműhely
» Mystic Falls - Grill
» SAO extra fejezetek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Külváros-